2017. február 22., szerda

Erdély egyre inkább lemarad Bukaresttől a bérversenyben

2017. február 22.  Pengő Zoltán
2008-ban még csak kb. 29 százalékkal volt alacsonyabb a nettó átlagbér Erdélyben, mint a fővárosban, 2015 végére azonban a különbség 36 százalékra nőtt.
Körülbelül hatszorosára nőtt a dollárban számított nettó átlagbér a rendszerváltás óta az országban. 1993-ban a romániai munkavállalók átlagos havi jövedelme 79 dollár volt. 2000-re ez 99 dollárra nőtt, 2008-ban, a világgazdasági válság kirobbanásának évében elérte az 520 dolláros rekordszintet, 2015-ben pedig 458 dollár volt.
A jövedelmek növekedése területi levetítésben nagyon aránytalanul ment végbe. Három évvel a rendszerváltást követően az országrészek közötti különbségek minimálisak voltak: Bukarestben és Ilfov megyében 82 dollárt keresett egy alkalmazott, a hat moldvai megyét tömörítő Észak-Keleti Fejlesztési Régióban 73 dollárt, a Székelyföldet is magába foglaló Központi Régióban 77, míg az Észak-Nyugatiban 76 dollárt.
A legnagyobb lemaradás tehát 11 százalékos volt, a Temesvár és Arad dominálta Nyugati Régióban ugyanakkor a fizetések mindössze 1 százalék voltak kisebbek a bukarestieknél. Kisebb anomáliának minősül, hogy akkoriban a legjobb béreket a Dél-Nyugati Régióban fizették, ezek 1 százalékkal haladták meg a fővárosi átlagfizetést.
Kettészakadt az ország 2008-ban
2008-ra lényegében kettészakadt Románia gazdasága a bérezés tekintetében. Az országos nettó átlagbér 520 dollárra emelkedett, a bukarestiek azonban ennél 38 százalékkal többet, 719 dollárt kerestek. A bánságiak bérei a 15 évvel korábbi 1 százalék helyett már 26 százalékkal voltak kisebbek a fővárosiakénál, a másik két erdélyi régióban pedig még nagyobb, 29, illetve 31 százalékos volt a lemaradás.
A gazdasági válság kitörésekor a Bihar, Szatmár, Kolozs, Máramaros, Szilágy és Beszterce-Naszód megyékből álló Észak-Nyugati Régióban kerestek legkevesebbet az emberek, átlagban 444 dollárt, de a központi erdélyi régióban is alacsonyabbak voltak a bérek, mint Moldvában, ha csak 2 dollárral is.
A válság kirobbanása óta eltelt időszak lényegesen átrajzolta a bérezési térképet. 2015 végén 458 dollár volt az országos átlag, a bukarestiek és ilfoviak pedig 652 dollárt kerestek. A legnagyobb visszaesés Moldvában következett be, az átlagbér 385 dollárra csökkent, ami 41 százalékkal kisebb a fővárosinál.
A legjobban fizetett vidéki munkavállalók a bánságiak, ők a bukaresti fizetések 67 százalékát keresik meg a legfrissebb adatok szerint, 440 dollárt. A Központi Régió 37, az Észak-Nyugati pedig 39 százalékkal van lemaradva a fővárostól. A régiókon belül szintén nagyok az eltérések, a központiban Brassóban és Szebenben lehet viszonylag jól keresni, Hargita ellenben országos viszonylatban az utolsó helyen áll.
Az infrastruktúra fejlettségétől függ
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a fizetések terén megnyilvánuló területi eltérések megegyeznek az egy főre jutó bruttó hazai termék eloszlásában mutatkozó aránytalanságokkal. „A bérek egyenetlen növekedése az országrészek infrastrukturális fejlettsége közötti különbségeknek tudható be, a multinacionális nagyvállalatok ugyanis ott telepednek meg, ahol jobb az infrastruktúra” – véli Cezar Mereuță, a Román Akadémia Makrogazdasági Modellezési Központjának kutatója.
Az urbanizációs szint, valamint az 1000 főre jutó kis- és közepesvállalatok száma szintén befolyásolja az átlagos bérszintet. „A bérezés terén területi viszonylatban mutatkozó egyenlőtlenségek növekedése annak a következménye, hogy nem létezik egy valós vidékfejlesztési stratégia” – állapítja meg Cezar Mereuță.

Hat nyugati folyó gyűjtőmedencéjére adtak ki árvízriadót

2017. február 22.  Agerpres
Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal (INHGA) sárga jelzésű árvízriadót adott ki szerdán hat vízgyűjtő medencére, amely péntek reggelig érvényes. 
Az érintett folyók a Tisza romániai mellékfolyói, a Visó, az Iza, a Túr, a Lápos, a Nagy-Szamos, a Kis-Szamos és a Kraszna, amelyeknek a hegyoldalakon lezúduló nagy mennyiségű víz hatására vízhozamuk és szintjük jelentősen megnövekedhet.

Hatmillió migráns áll indulásra készen Európába

2017. február 22. 
Egyedül Törökországban 2,95 millió ember él menekültszállásokon, Líbiában pedig 1,2 millióan várnak arra, hogy átkelhessenek Európába - írta a Bild egy bizalmas jelentésére hivatkozva.
Egyedül Törökországban 2,95 millió ember él menekültszállásokon, Líbiában pedig 1,2 millióan várnak arra, hogy átkelhessenek Európába - írta a Bild egy bizalmas jelentésére hivatkozva.
A német biztonsági szervek adatai szerint Jordániában mintegy hétszázezer, Egyiptomban nagyjából ötszázezer, Tunéziában körülbelül százötvenezer, Algériában négyszázezer, Marokkóban hatvanezer menekült készül az EU-ba.
További mintegy nyolcvanezer ember a balkáni migrációs útvonalon vesztegel, köztük hatvanháromezren Görögországban vannak.
Sok menekült a közép-afrikai térségből származik, és Malin, illetve Nigeren keresztül vándorol északra a Földközi-tenger felé. Ezért a német szövetségi kormány igyekszik elérni a bamakói és a Niamey-i vezetésnél, hogy zárják le a migrációs útvonalakat és lépjenek fel az embercsempészek ellen.
Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy keddi berlini sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy már látszanak a Malival és Nigerrel kezdett együttműködés első eredményei, mert csökken a Nigerből Líbiába átkelő emberek száma. Azt viszont még nem tudni, hogy ez valódi csökkenés-e, vagy az útvonalak átrendeződését jelzi.
Líbiáról szólva rámutatott, hogy a 2011-ben megbuktatott diktátor, Moammer Kadhafi idején tömegesen dolgoztak vendégmunkások az észak-afrikai országban, és most mind menekültként tartják számon azokat, akik nem távoztak. Nem világos, hogy közülük mennyien akarnak átkelni az EU-ba, és mennyien maradnának Líbiában. Az viszont biztos, hogy az észak-afrikai országban több külföldi van, mint amennyien tavaly a Földközi-tengeren átkeltek Olaszországba - száznyolcvanezren jutottak be így 2016-ban az EU-ba -, ezért a líbiai hatóságokkal kezdett együttműködés ellenére nem lehet kizárni, hogy az időjárás javulásával ismét sokan nekivágnak majd az EU felé vezető tengeri útnak - mondta a német belügyminiszter.
[Bild.de, Alfahir.hu]

Négy minisztérium élén lesz csere szerdán

2017. február 22. 
Elfogadta szerdán a PSD országos végrehajtó bizottsága az igazságügyi, az európai alapok, a gazdasági és az üzleti környezetért felelős miniszteri tisztségre vonatkozó jelöléseket - nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek politikai források. 
Eszerint a Florin Iordache lemondásával megüresedett igazságügyi miniszteri tisztségre Tudorel Toadert javasolja a PSD. Ugyanakkor Rovana Plumbot jelöli az alakulat vezetőségi testülete az európai alapok minisztériumának, Mihai Tudosét a gazdasági minisztérium, Alexandru Petrescut pedig az üzleti környezetért felelős minisztérium élére. Utóbbi tisztség Florin Jianu lemondásával üresedett meg. (agerpres)

A magyar kisebbség ügyeivel foglalkozó albizottság alakult a parlamentben

2017. február 22. 
A magyar kisebbség ügyeivel foglalkozó albizottság alakult a parlament alsóházának emberi jogi bizottságában - jelentette be Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselője, az albizottság létrehozásának a kezdeményezője egy szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. 
Kulcsár Terza József a sajtótájékoztató után az MTI-nek telefonon elmondta, hogy az albizottság tagja lett Benkő Erika, az RMDSZ háromszéki képviselője, valamint a roma kisebbség képviselője és a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) két képviselője. 
A kedd délutáni alakuló ülésen az albizottság kezdeményezőjét választották elnökké. A politikus szerint a romániai magyar kisebbségnek több rendezetlen problémája van, és az albizottság a szimbólumhasználat és a nyelvhasználat kérdéseinek a rendezésében, de akár a román-magyar viszony javításában is szerepet vállalhat. 
A képviselő úgy vélte: az albizottság afféle közvetítő szerepét is betöltheti majd a parlamentben, hiszen lehetőséget biztosít arra, hogy a magyar közösség számára fontos törvénykezdeményezéseket előbb az albizottság keretei között vitassák meg. 
Hozzátette: az albizottságok működését sem a házszabály, sem az emberi jogi bizottság szabályzata nem szabályozza, így a tagokra hárul a feladat, hogy kialakítsák a működési feltételeket. "Intézményesítettük ezt a keretet, most ebben a keretben kerekasztal-beszélgetéseket, fórumokat lehet szervezni a román parlamentben" - magyarázta a politikus. 
Azt is megjegyezte, hogy az elmúlt ciklusban is működött, és most is megalakult az emberi jogi bizottság roma albizottsága. 
Ebbe ő maga is beiratkozott, hogy viszonozza a roma képviselőnek a magyar albizottság megalakításához nyújtott támogatását. A házszabály szerint három képviselő alakíthat albizottságot valamely parlamenti bizottságon belül. (mti)

Legyen-e Kolozsváron többnyelvű helységnévtábla? A Musai-Muszáj megszavaztatta

2017. február 21. 
Élővideós online szavazást tett közzé Facebook-oldalán hétfőn a Musai-Muszáj mozgalom a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblákról. 
A videó négy óra alatt több, mint 1,3 millió emberhez jutott el, és félmillióan nézték meg. A videóban arra a kérdésre lehetett emojikkal szavazni, hogy "Fontosnak találod, hogy a kolozsvári törvényszék holnap elrendelje a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését?" 
A szavazatok a következőképpen oszlottak meg: mellette - 35 200, ellene - 1 680. A poszt ezalatt több, mint 150 000 reakciót, 38 000 like-ot, 5 200 megosztást gyűjtött be, 10 000 hozzászólást generált, és a mozgalom közleménye szerint a romániai internet egyik legdinamikusabban viralizálódó videójává vált. 
A videó promoválás nélkül terjedt. 
A Musai-Muszáj mozgalom szerint Romániában, az Európai Unió egyik tagországában, Kolozsváron, egy kozmopolita, interkulturális városban, az anyanyelv nemzetközi napján, azon a napon, amelyen a kolozsvári törvényszék dönteni fog, nem kérdőjelezhető meg a kolozsváriak többnyelvű helységnévtáblákhoz való joga. 
A kolozsvári táblákról kedden dönt a törvényszék, miután múlt héten elhalasztották az ítélethirdetést. (hírszerk.)

Ponta nekiment a kormánynak és Dragneának

2017. február 21. 
Victor Ponta volt kormányfő a kormánykoalíció vezetőit és Sorin Grindeanu miniszterelnököt bírálta egy hétfő esti tévéinterjúban a büntetőjogot módosító, nagyszabású tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elfogadása miatt. 
A PSD közismert politikusai közül Ponta az első, aki nyíltan Liviu Dragnea pártelnököt és koalíciós szövetségesét, Calin Popescu Tariceanut, az ALDE vezetőjét hibáztatja amiatt, hogy "egy korrekt elképzelés végül katasztrófához vezetett". 
A PSD volt elnöke úgy vélekedett: a koalíciós vezetők és Grindeanu elsősorban azzal hibáztak, hogy nem vállalták fel a büntetőjog - egyébként szerinte is szükséges - módosítását, hanem úgy állították be, mintha nem is tudtak volna az azóta menesztett Florin Iordache igazságügyi miniszter terveiről. "Ezt senki sem hiszi el. Én sem" - szögezte le Ponta. 
Másfelől a hivatali visszaélés meghatározását módosító sürgősségi rendelet tartalmát is érthetetlennek nevezte, amely szerinte nem oldotta volna meg a Btk. alkotmányossági problémáit, ugyanakkor hatályba lépésének tíznapos halasztásával maga a jogszabály szövege kérdőjelezte meg, hogy mi szükség volt a kormány sürgősségi beavatkozására a rendes parlamenti eljárás helyett. 
Ponta arra a következtetésre jutott, hogy ezek után a "jelenlegi kormánynak aligha van már esélye arra, hogy bármiről is meggyőzze az embereket". 
Megjegyezte: ő már nem tagja a párt vezetésének, nem kérték ki véleményét, de "nem mindegy" számára, mi történik a PSD-vel. 
A Hotnews.ro hírportál kedden arról számolt be, hogy Ponta találkozóra hívta Brassóba egykori kormánya volt minisztereit: a lap ezt is azzal hozta összefüggésbe, hogy rendkívül "hűvös" Ponta kapcsolata utódjával, a pártot lemondása óta vezető Liviu Dragneával, és most már a jelenlegi pártelnök és a miniszterelnök között is "törésvonalak" alakultak ki. Dragnea szerdára hívta össze a PSD végrehajtó bizottságát, ahol egyebek mellett a pártvezetés döntéseit korábban megkérdőjelező Mihai Chirica iasi-i polgármester elleni esetleges szankciókról készülnek dönteni. (mti)

NASA-bejelentés: 7 Föld-szerű bolygót találtak egy közeli naprendszerben. Ennyi Föld-méretű bolygót még sehol sem találtak eddig.

2017.02.22 19:45ma.hu
NASA/JPL-Caltech
Fontos bejelentést harangozott be az amerikai űrhivatal szerda délutánra, és valóban izgalmas dolgot találtak, bár az már előre feltételezhető volt, hogy exobolygókról lesz szó. A csillagászok ugyanis Földhöz hasonló bolygót találtak a TRAPPIST-1 nevű vörös csillag körül.
A kutatók szerda - helyi idő szerint délutáni - bejelentése szerint a tőlünk nagyjából 39 fényévnyire lévő naprendszerben legalább hét, a Földhöz nagyjából hasonló méretű bolygót lát keringeni a Spitzer űrtávcső a TRAPPIST-1 hideg törpecsillag körül. Persze, hét bolygós rendszerekre már korábban is bukkantak, de hogy mind Föld-méretű bolygó legyen, na ilyet még nem találtak.
A tudósok feltételezése szerint mind a hét bolygónál van esély a folyékony víz jelenlétére. A hétből három bolygó van a lakhatósági zónában, ami azt jelenti, hogy ezek felszínén akár élet is lehet.
A tudósok ezt követően a létfontosságú gázok, többek között oxigén valamint a metán nyomai után kutatnak. Sőt, a James Webb űrtávcsövet is bevetik, hátha talál a légkörben l ózonmolekulákat is!

Visszavonják Budapest olimpiai pályázatát

Szabó Zsolt, 2017. február 22.
Visszavonják Budapest 2024-es olimpiai pályázatát – ebben állapodott meg egymással Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke – tudta meg a Magyar Nemzet. A döntés meghozására Tarlós István várhatóan a jövő hétre összehívja a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését.
„Igen nagy korrupciós kockázattal járna a budapesti olimpia” – mondta szerdán portálunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Kocsis Máté, a VIII. kerület fideszes polgármestere, önkormányzati és rendészeti tanácsnok az olimpiai rendezés ügyét érintő előterjesztéssel érkezett a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésére, melyet a testület 19 igen szavazattal, 8 nem ellenében el is fogadott. A vitát valóságos politikai adok-kapokká változtatták a közgyűlés politikai oldalai.
Kedd este a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) elnöke képtelen kijelentést tett Baló György műsorában, ami ellentmond a pályázati bizottság által közöltekkel.
Kedd délelőtt sajtótájékoztatót tartott Borkai Zsolt, aki szerint a fő gond, hogy az olimpiát politikai célra használják bizonyos pártok, amelyek korábban még támogatták a magyar pályázatot. Ha pedig kudarc lesz, a felelőst ott kell keresni, ahol megbontották a nemzeti egységet, és a pályázás közben azt mondták, hogy adjuk fel.

2017. február 21., kedd

Fellebbez a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a helységnévtábla-perben

2017. február 21.
Felfolyamodványt nyújt be a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a helységnévtábla-perben, amelyet alapfokon megnyert a Minority Rights Egyesület. A polgármesteri hivatalnak törvényes kötelessége kimeríteni az összes jogi lehetőséget, éppen ezért felfolyamodványt nyújt be az alapfokú ítélet ellen. 
Amennyiben ezt nem tenné meg, mulasztással lenne megvádolható - mondta el megkeresésünkre Oana Buzatu, a polgármesteri hivatal szóvivője. A Kolozs Megyei Táblabíróságnak 30 nap áll rendelkezésére, hogy a részletes indoklást kibocsássa, az indoklás kiközlésétől számított 15 napon belül a döntés megtámadható. 
A Kolozs Megyei Törvényszék kedden a Minority Rights javára döntött a helységnévtábla-perben, és arra kötelezi a perben alperesként szereplő polgármesteri hivatalt, hogy románul és magyarul helyezze ki a város nevét a helységnévtáblán. (hírszerk.)

Kiszivárgott egy dokumentum: Schulz máris óriási bajban van?

2017. február 20., 
Hatáskörét túllépve és szabályokon átlépve egyengette bizalmasai karrierjét az Európai Parlament (EP) elnökeként Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje és jövendő elnöke - írta a Der Spiegel. Az EP szerint nem történt szabálysértés.
A Der Spiegel belső parlamenti dokumentumokra hivatkozva azt írta, hogy a baloldali politikus nemcsak kancellárjelölti kampányának vezetője, Markus Engels pályafutását segítette kétes módon, hanem EP-elnöki kabinetje négy további tagjának előmeneteléről is igyekezett gondoskodni, nemigen törődve a szokásokkal és a személyzeti szabályzattal.
Tavaly októberben önhatalmúlag kezdeményezte a négy munkatárs előléptetését, és azon kívül, hogy jól fizetett osztályvezetői posztra helyezzék őket, azt is el akarta érni, hogy vezető tisztségben eltöltött szolgálati időként számolják el nekik azt az időszakot, amelyben mellette dolgoztak.
Máshol, több fizetésért
A lap szerint az EP-ben nehezen tudták feltartóztatni az elnök törekvését, és nem is teljesen, hiszen Markus Engels esetében Martin Schulz keresztül tudta vinni elképzelését. Engels 2012-től Schulz közbenjárására az EP berlini tájékoztatási irodájában kapott munkát, méghozzá olyan szerződéssel, amelynek alapján Brüsszelben volt a munkahelye. Az úgynevezett hosszú távú kiküldetés révén Engels a fizetése 16 százalékának megfelelő külszolgálati pótlékhoz jutott, és csak 2012-ben több mint 16 ezer euró értékben számolt el útiköltséget, pedig szinte mindig Berlinben volt.
Az EP sajtóosztálya német hírportálokon idézett közleményében azt írta, hogy a parlamentnek "nincs tudomása munkatársak szabályellenes áthelyezéséről vagy előléptetéséről".
Takarékos megoldás
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című lapnak az EP egy szóvivője azt mondta, hogy azért alkalmazták a hosszú távú kiküldetés formáját, mert takarékosabb megoldás volt, mint nagy számú Brüsszel-Berlin szolgálati utat finanszírozni.
Az EP költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) elnöke, Ingeborg Grässle ezt másként látja. Szerinte az eset azt jelenti, hogy Martin Schulz hosszú távú kiküldetéshez, vagyis 16 százalékos adómentes pótlékhoz és napidíjhoz juttatta egy munkatársát, akinek elő sem kellett vennie a bőröndjét, mert továbbra is berlini otthonában lakhatott. "A szabályokat nem ilyen esetekre alkották" - állapította meg Ingeborg Grässle, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
A Der Spiegel felidézte, hogy a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) készített egy "Schulz-dossziét" a volt EP-elnök kifogásolható ügyeiről. Azonban Markus Engels és az elnöki kabinet további négy tagjának támogatását nem politikai vetélytársak kifogásolják, hanem az EP-ben dolgozó hivatalnokok, olyan bürokraták, akikre nem jellemző a politikai sárdobálás - tette hozzá a Der Spiegel.
A kedvenc vendéglő
A CDU/CSU egyelőre nem teregette ki a dosszié tartalmát, így csak néhány részlet ismert, köztük az, hogy Martin Schulz kedvenc strasbourgi vendéglője egy előkelő, drága étterem. Sajtóértesülések szerint a CDU elnökségében nem örülnek annak, hogy kiszivárogtak részletek, és ugyan még nem döntötték el, hogy miként reagáljanak az SPD támogatottságának lendületes emelkedésére, de arról már határoztak, hogy kerülik a személyeskedést a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányában, így például nem hozzák szóba Martin Schulz fiatalkori alkoholbetegségét, és azt sem, hogy nem tett érettségi vizsgát.
A CSU szerint sem ilyen ügyekkel kell foglalkozni. Az SPD-s jelölt politikáját kell támadni, és nem a személyét - mondta Horst Seehofer CSU-elnök, bajor miniszterelnök a Der Spiegelnek nyilatkozva. Megjegyezte: "ugyan kinek használna, ha arról beszélnénk, hogy melyik vendéglőbe járt Martin Schulz".
Martin Schulz január vége óta az SPD kancellárjelöltje. Színre lépése óta pártjának országos választói támogatottsága a 20-23 százalék közötti sávból 30 százalék fölé emelkedett. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint már meg is előzte a CDU/CSU-t; az Emnid adatai szerint az SPD 33 százalékon áll, ami a kutatóintézet vizsgálataiban példátlan mértékű, 12 százalékpontos emelkedés az egy hónappal korábbihoz képest, míg az Angela Merkel kancellár vezette jobbközép pártszövetség 5 százalékponttal 32 százalékra gyengült.
A FAS kommentárja szerint Martin Schulz a Der Spiegel leleplezései miatt első alkalommal kényszerül védekezésre, és az EP-ből kikerült dokumentumok rendkívül veszélyesek számára, mert felvetik azt a kérdést, hogy miként kérhet támogatást egy politikus a - Martin Schulz visszatérő fordulata szerint - "keményen dolgozó és szabálykövető emberektől", ha ő maga megsérti a szabályokat, és hogyan léphet fel a politikai elitben bekövetkező változás reményének képviselőjeként, ha ő maga is protezsálja kegyeltjeit.
A Martin Schulz körüli médiafelhajtás és a felmérési eredmények nagy lendületet adtak az SPD-s jelöltnek, "de mélyre zuhanhat, aki magasra száll" - tette hozzá a FAS.
Azonban a lap szerint az EP-elnökség idejéből származó ügyek nem alkalmasak arra, hogy botrányt okozzanak, a többi között azért, mert az iratokból kiderül, hogy az EP igazgatása ellenállt az elnök törekvéseinek, és azért sem, mert amikor a CDU-s Hans-Gert Pöttering volt az EP elnöke, az uniópártok embereivel kivételeztek.

Megszűnt egy csomó illeték – ezekért mostantól nem kell fizetni

2017. február 21., Privátbankár, MTI
Megszavazta egy csomó közigazgatási illeték és díj eltörlését az Országgyűlés.
Ennek következtében március 1-től nem kell illetéket fizetnünk egyebek mellett az anyakönyvi kivonatért, a 18 éven aluliaknak az általános tételű közigazgatási eljárásokért, a 65 évnél idősebbeknek pedig a magánútlevélért. Továbbá ingyenes lesz a családi név korrekciójára irányuló eljárás is.
Könnyebb lesz csokot is igényelni, nem kell fizetni ugyanis az ehhez szükséges jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítványért sem. A teljes bürokráciacsökkentő-csomag összesen 1,2-1,3 milliárd forint megtakarítást jelent majd a vállalkozásoknak, míg a lakosságnál 400 millió forint marad majd.
Egyszerűbb lesz vállalkozni, gazdálkodni
A döntést követően a vállalkozóknak is könnyebb lesz az élete, nem kell illetéket fizetniük azoknak, akik az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról állíttatnak ki hatósági bizonyítványt, vagy kft.-t, egyéni céget, közkereseti, betéti társaságot jegyeztetnek be a cégbíróságon. Utóbbi ügycsoportban ezentúl a közzétételi költségtérítést sem kell majd fizetni. Az építőiparban 3000 forint lesz a hatósági bizonyítvány kiadása, a nem hiteles, elektronikus tulajdonilap-másolatot pedig évente kétszer díjmentesen lehet ezentúl lekérni.
A módosítás értelmében illetékmentes lesz az öntözési berendezések engedélyezésnek eljárása és a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése, továbbá a szétaprózott termőföldek egyszerűbb egyesítése miatt megszűnik a telekalakítási eljárásért fizetendő díj. A döntés érinti az igazságszolgáltatást is: a továbbiakban nem kell díjat fizetni az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztése esetén.

Jégárban a tiszacsegei komp


<iframe width="640" height="360" src="https://www.youtube.com/embed/kX5qwDjznwc" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Az elszabadult tiszai kompon ragadt az éjjeliőr, helikopterrel kellett kihozni
http://hvg.hu/itthon/20170213_Az_elszabadult_tiszai_kompon_ragadt_az_ejjelior_helikopterrel_kell_kihozni
Elsodorta a jégzajlás a tiszacsegei kompot hétfő reggel, az éjjeliőr az elszabadult és a folyó közepén a jégtáblák közé szorult járművön rekedt – közölte a település polgármestere.
Szilágyi Sándor azt mondta, hogy a Tiszacsege és Ároktő között közlekedő komp a csegei parton vesztegelt, amikor a zajló jég a vastag drótköteleket szétpattintotta, és a járművet mintegy 500 méteren át sodorta a Tiszán.
Ezután a komp a jégtáblák között megrekedt, a szakemberek attól tartottak, hogy egy újabb jégmozgás összeroppantja a járművet – tette hozzá a helyszínen tartózkodó polgármester.
A férfit végül honvédségi helikopterrel mentették ki.

Véget ért a komp-saga: Kiskörére vontatták a kompot
Egy jégtörő hajó vontatta be a Tiszacsegén a jégzajlásban elszabadult kompot.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajója csütörtök délután a kiskörei téli kikötőbe vontatta a meglehetősen viharvert tiszacsegei kompot, amelyet a partról sodort el a Tiszán végigvonuló jeges áradat - közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs az MTI-vel. 
Ezzel végül jó vége lett a történetnek, amely már a hét eleje óta húzódott. 
Íme a komppal történt legfontosabb események hétfő óta:
A Tiszacsege és Ároktő között közlekedő kompot még hétfőn ragadta magával a zajló jég, rajta egy emberrel, Janival, akit később helikopterrel mentettek ki
A vízi járművet tovább sodorta a jeges folyó. Szerdán Tiszafürednél a 33-as út hídjánál, majd az éjszaka folyamán a jégfolyam közepén Tiszaörvénynél tűnt fel.
Csütörtök délelőtt viszont a tiszaderzsi szűkületnél megállt a jármű.
Csütörtökön késő délután a Jégtörő VIII. végül kiszabadította és elvontatta.
A komp most már a kiskörei téli kikötőben állomásozik.
Az OMIT egyébként külön kiemelte, hogy a Tiszán levonuló jeges árvíz miatt a Kisköre alatti folyószakaszon változó intenzitású jégzajlás tapasztalható, amely folyamatosan közelít Szolnokhoz. Ennek következtében nagy mennyiségű, több órán át tartó zajló jég és uszadék jelenhet meg a következő időszakban. Ezért a szakemberek felhívták a vízi eszközök tulajdonosainak figyelmét, hogy lehetőség szerint távolítsák el azokat a mederből, vagy erősítsék meg rögzítésüket. A kompok és pontonhidak tulajdonosai, üzemeltetői szintén számoljanak vízszintváltozással, jég, uszadék megjelenésével, és tegyék meg a szükséges intézkedéseket - tették hozzá.

Partra húzták a híres csegei kompot, elég rossz állapotban van
Körülbelül 15 millió forintba kerül a jeges árban megrongálódott tiszacsegei komp felújítása – olvasható a Dehir.hu-n. A köztévének a csegei polgármester azt mondta: volt, aki azt javasolta, hogy nevezzék el az újjászülető kompot Janinak.
Három hétig is eltarthat a tiszacsegei komp felújítása, amelyet múlt hétfőn sodort el a jeges ár, fedélzetén a Jani nevű éjjel őrrel együtt, akit végül honvédségi helikopterrel mentettek ki.
Megrongálódott a komp fedélzete és a gépház is. A hatalmas jégdarabok felszakították a gépház oldalát és elgörbítették a hajtókerék lapátjait. A fedélzet deszkáit ki kell cserélni – olvasható a hírportálon.
Az aknák szárazak viszont, tehát maga a komptest nem sérült annyira, hogy elsüllyedjen – mondta Lévai Zoltán, a komp üzemeltetője. A helyreállítása körülbelül 15 millió forintba kerül.
A komp elsodródása után négy nappal, körülbelül ötven kilométerrel lejjebb, a tiszaderzsi szűkületnél állt meg. Pénteken vontatta eredeti kikötőjébe egy jégtörő hajó. Tiszacsegére kedden érkezett meg az a csörlő, amellyel a kompot kihúzták a szárazra, hogy megvizsgálhassák.
A javításra az önkormányzat költségvetéséből csoportosít át pénzt, de számítanak vis maior támogatásra is. A tervek szerint március második felében fejezhetik be a felújítást. Ezután újra kell vizsgáztatni a járművet, hogy ismét szállíthassa az utasokat, autókat Tiszacsege és Ároktő között.
A köztévé is beszámolt a komp partra húzásáról. A tudósítás szerint Tiszacsegén a múlt héten új szólás született: sodródunk, mint Jani a komppal.
Szilágyi Sándor polgármester azt nyilatkozta, hogy a komp elszabadulása sok olyan embert is megérintett, akikre nem is gondolt. A hivatalba sok email érkezik, és volt, aki azt javasolta: nevezzék el a kompot Janinak. 
Hozzátette: vannak további kárai is az önkormányzatnak, a kikötőjük is sérült ugyanis.

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

2017. február 21. 
Százhuszonegy évvel ezelőtt, 1896. február 21-én született a Krassó-Szörény vármegyei Oravicabányán Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zenéjének szerzője.
Apja Kassáról származott, anyja csíki székely asszony volt. A kolozsvári piarista gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetem orvosi karára iratkozott be. Az első világháború félbeszakította tanulmányait, két évig a fronton szolgált. A vesztes háború után az egyetemmel Budapestre, majd Szegedre költözött, végzése után kutatóorvos, tanársegéd lett.
Mihalik 1921-ben zenésítette meg a székelyudvarhelyi születésű, szintén az első világháború után Magyarországra költözött Csanády György költő, hírlapíró, szerkesztő költeményét. Szerzeményüket 1922. május 22-én énekelte először egy lánykar a Csanády által alapított Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) “májusi nagyáldozat” névre keresztelt első ünnepélyes találkozóján. Az eredeti vers címe Kantáta volt, a SZEFHE gyűlésén is ezen a néven csendült fel, Csanády ezután változtatta a címet Székely himnuszra.

Mihalik Kálmán síremléke a szegedi temetőben

A bemutatót Mihalik csak fél évvel élte túl, alig huszonhat évesen, 1922. szeptember 6-án tífuszban elhunyt. 
Temetésén – a Csanády által szerkesztett Új Élet című lap tudósítása szerint – a gyászoló közönség a Székely himnusszal búcsúztatta, “hogy kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is”.
A dal viszonylag nehéz zenéjét és egyesek szerint képzavaros szövegét sokan és sokat bírálták, mégis szájról szájra terjedt, ma már több, kisebb eltéréseket tartalmazó változata forog közszájon. (Az eredeti versben például “Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenem!” áll, de ma így éneklik: “Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!”)
Népszerűségét semmilyen hatalom nem tudta kikezdeni, pedig Erdélyben – a második bécsi döntést követő néhány évet kivéve – a kommunista rezsim bukásáig betiltották, éneklését büntették. Magyarországon 1941 és 1944 között az iskolában kötelezővé tették tanítását, de ekkor még nem vált általánosan népszerűvé. A cserkésztalálkozókon azonban rendszeresen énekelték, terjedését segítették az erdélyi származású értelmiségiek és szervezeteik.
A szocializmus idején Magyarországon is tiltották a “nacionalista, soviniszta” Székely himnusz előadását, de így is a magyarság összetartozásának kifejezőjévé vált, a néhány strófa a néma ellenállást jelentette. A művet a 2009-ben Székelyudvarhelyen tartott Székely Önkormányzati Nagygyűlés Székelyföld himnuszává nyilvánította, Erdélyben a Csíkszeredai Sportklub és a gyergyószentmiklósi Progym jégkorongcsapat, a székelyudvarhelyi FK teremlabdarúgó-csapat és KC kézilabdacsapat, valamint a sepsiszentgyörgyi Sepsi Sic női kosárlabdacsapat mérkőzései előtt vagy után a hazai nézők el szokták énekelni. Magyarországon a dalt tömegrendezvényeken gyakran éneklik a Himnusszal és a Szózattal együtt. A vers és a dal emlékművét 2009-ben avatták fel Szegeden, a fából faragott, kereszt alakú kopjakapu mellett a két szerző egész alakos szobra áll.
Mihalik Kálmán sírjának holléte a halála után eltelt évtizedekben csaknem feledésbe merült. Pontos helye csak a rendszerváltás környékén vált ismertté, az Erdélyi Kör tagjai akkor újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt. Halálának kilencvenedik évfordulóján avatták fel a zeneszerző, orvos méltó, központi sírhelyét a szegedi Belvárosi temető főbejárata mellett, kopjafás síremlékét Gál Imre székely fafaragó készítette.
[Forrás: ultrasinfo.com]

Ki kell tenni a többnyelvű helységnévtáblákat Kolozsváron az elsőfokú ítélet szerint

2017. február 21.
A táblabíróság honlapján időközben megjelent ítélet szerint csak a román-magyar kétnyelvű táblát kell kihelyezni. A többi kérést elutasították. * 
Első fokon megnyerte a kolozsvári többnyelvű táblák perét a Minority Rights Egyesület, az ítélet szerint ki kell helyezni a többnyelvű helységnévtáblát - tudtuk meg Szőcs Izabellától, a felperes képviselőjétől. 
Az ítélet egyelőre nem jelent meg a Kolozs Megyei Táblabíróság honlapján, az ítéletről a szóvivő tájékoztatta a felperes képviselőjét. 
Az indoklás hiányában egyelőre még azt sem tudni, hogy a benyújtott két kérelem közül melyiket hagyta helyben a bíróság: azt, amelyben magyarul és románul, vagy azt, amelyben németül is kérték a helységnévtábla kihelyezését. A polgármesteri hivatal 15 napon belül fellebbezhet a döntés ellen. A részletekre visszatérünk. (hírszerk.)

2017. február 20., hétfő

FUEN PRESIDENT ATTENDS THE CONGRESS OF MEMBER ORGANISATION MPP

14.02.2017 - PRESS RELEASES
Loránt Vincze, President of the Federal Union of European Nationalities (FUEN) was invited by the FUEN member Hungarian Civic Party (MPP) to attend its congress on February 11th in Satu Mare / Szatmárnémeti, Romania. RMDSZ President Hunor Kelemen and several representatives of the kin-state Hungary were also present at the general assembly, which re-elected Zsolt Biró as President of the MPP.
“Our goal, the goal of the European national communities is clear: we want to stay and live in our homeland, we want to use our mother tongue and protect our culture with our own institutions. In general, we would like to decide on matter regarding our communities ourselves, in autonomy.” – said Loránt Vincze about the scope of FUEN. 
He spoke about the struggles that the political representation of Hungarians faced in Romania, until it became obvious that there is a great need for solidarity, common goals and joint action. The FUEN President also stressed that dissonance is a luxury that only societies lacking values and vision can afford. Mr Vincze praised the partnership between the RMDSZ and the MPP, two FUEN member organizations representing the Hungarian community in Romania. The cooperation started in 2014 with the MPP’s FUEN membership application also supported by the RMDSZ and it has recently resulted in a successful common election list under the logo of the RMDSZ and a joint parliamentary group in the Romanian Parliament. Now, they are already preparing the 2017 FUEN Congress in Cluj-Napoca / Kolozsvár / Klausenburg, Romania
Regarding the Minority SafePack’s case President Vincze told the audience that the European Commission continuously ignored minority issues claiming that it had no competence in this matter. The MSPI was an elaborate answer to break this attitude and even though it was refused at first by the Commission, the initiators won the first appeal in the history of the European Citizens’ Initiative. “We would very much like to see this initiative turned into law and then we could proudly say that the journey we had started in 2011 eventually led to success in Brussels.” – concluded FUEN President Loránt Vincze in Satu Mare / Szatmárnémeti.

Igy ünnepli Mátyás király születésnapját az RMDSZ

2017. február 20.
Díjazással, táncelőadással és rendhagyó versmondással ünnepeli Mátyás király születésnapját csütörtökön a Kolozs megyei RMDSZ. 
"Az előző évektől eltérő műsort szervez a Kolozs megyei RMDSZ csütörtökön, 4 órai kezdettel Kolozsvár Főterén, a Mátyás szoborcsoport előtt.Az eseményen kiállításra kerülnek a gyerekek által beküldött rajzok, illetve a Mátyás király álruhában pályázatra beérkezett munkákat is itt díjazzák, és sok más érdekes program van készülőbe" - olvasható a közleményben.
„Idén töltené 574-ik életévét Hunyadi Mátyás, aki többek közt királyként is tevékenykedett. Marketingesei kiváló szakemberek voltak, számos legenda, mítosz, történet terjeszti igazságosságának hírét. Érdeklődő figuraként tartják számon, szerette az irodalmat, a törcit, a tudományokat, többnyire pártolta is őket. De mit közünk van nekünk hozzá? Ha most volna vezetőnk, akkor is szeretnénk és igazságosnak tartanánk? És ha az ő korában éltünk volna? Mit adhat az egykori uralkodó a mai fiatalság, gyerekek számára? Idén is meglepetés bulit szervezünk neki február 23-án, ahol gyerekek mutatják be, hogy mit jelent számukra saját történeteik, rajzaik által, szólunk hozzá alkalmatosságra írt versekkel, és ha ünnep, akkor legyen tánc is. Reméljük, Kolozsváron nem csak ő, de mi is otthon érezhetjük magunk általa” – hirdeti a Facebook esemény.

Tavaly 1624-határsértőt fogott el a határrendészet

2017. február 20.  MTI
A határrendészet éves jelentése szerint 2016-ban 1624-en próbálták törvénytelenül átlépni Románia határait - közölte hétfőn a Digi24 hírtelevízió. A határsértők száma 20 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, de így is tízszer kisebb mint a Bulgáriában előállított határsértők száma.
A határrendészet honlapján elérhető adatok szerint a határsértők többsége Szerbiából és Bulgáriából próbált a zöld határon bejutni Romániába. A legnagyobb migrációs nyomás a román-magyar-szerb hármas határ térségére nehezedett. A hatóságok 1075 illegális belépőt tartóztattak fel a déli, délnyugati határszakaszon, 549 emberrel szemben pedig akkor intézkedtek, amikor illegálisan akarták elhagyni az országot. A határsértők többsége a zöld határon próbálkozott, de 197 személyt járművekben elbújva találtak meg.
Alexandra Popescu, a határrendészet szóvivője a hírtelevíziónak elmondta: az elmúlt évben 351 szervezett csoportot fogtak el a zöld határon, akiket 140 személy segített az átlépésben. A Digi24 azt is hozzátette, hogy a hazai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tavaly 15 embercsempész ellen emelt vádat.
A legtöbb határsértő Irakból, Szíriából, Afganisztánból és Törökországból származik. Közülük csak kevesen fejezték ki abbéli szándékukat, hogy Romániában maradjanak. Legtöbbjük azt közölte a hatóságokkal, hogy valamely nyugat-európai országba szeretne eljutni.
A határrendészet éves jelentésében megállapította, hogy Románia nem szerepel a migrációs főútvonalakon, ennek ellenére a déli, dél-nyugati határaira továbbra is erős migrációs nyomás nehezedik. A határrendészet 2017-ben is a legfontosabb feladatai közé sorolta az illegális határátlépések visszaszorítását, megelőzését.

Ismét nagy sikert arattak Székelyföld turisztikai értékei a Romexpón

2017. február 19., közlemény
A vasárnap véget érő bukaresti nemzetközi turisztikai vásáron, a Romexpón Kovászna, Hargita és Maros megye turisztikai egyesületeinek kínálata csábította Székelyföldre az érdeklődőket – számolt be a háromszéki önkormányzat sajtóirodája.
Jánó Szabolcs, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója elmondta, ebben az évben egy megújult arculattal vettek részt az Országos Turisztikai Vásáron. Szavai szerint életet, dinamizmust, sokszínűséget vittek a székelyföldi standdal a vásárra. Nemcsak szórólappal reklámozták a térséget, hanem minden napra beterveztek egy-egy hagyományos interaktív tevékenységet, ahol a látogatók gyógyvizet kóstolhattak, mézeskalácsot díszíthettek és a bútorfestést is kipróbálhatták.
Ezek mellett a kézművesekkel a pantomim Pufi színház bevonásával növelték az érdeklődést a Székelyföld stand iránt. „Az odalátogatók elmondása szerint már többen jártak Székelyföldön, ahol nagyon jól érezték magukat és bármikor szívesen visszatérnek. A vásár során a legnagyobb kereslet a húsvéti ajánlatok iránt volt, erre az alkalomra több ilyen turisztikai csomagot is összeállítottunk, legyen az gyógyturizmus, nemesi- vagy aktív turizmus vagy egyszerűen üdülési kínálat az év bármelyik periódusában” – fogalmazott az igazgató.
A Székelyföld stand Hargita megyei részénél a több napos programokat kínálták az érdeklődőknek, ezek a csomagok több, a megyében található helyszínt és eseményt is érintenek. A Hargita Megye Tanácsa által létrehozott Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás igazgatója, Mezey Zsolt tapasztalatai szerint a korábbi évekhez képest sokkal többen látogattak a standhoz, kíváncsibbak voltak az emberek, hosszabb beszélgetést igényeltek a megye turisztikai látványosságairól, hagyományairól, valamint voltak olyanok is, akik korábbi pozitív tapasztalataik miatt szívesen visszatérnének, és további lehetőségeket kerestek.
„Egyre érdekesebb lesz Székelyföld, mint turisztikai desztináció. A Hargita megyei standhoz látogatók többsége a nyári programokat kereste, és a szálláslehetőségek mellett az iránt érdeklődtek, hogy milyen programokon tudnak részt venni, tehát ha több napos tartalmas csomagokat tudunk ajánlani a turistáknak, akkor többen és szívesebben látogatnak megyénkben. Kevesen keresték az extrém sportokkal kapcsolatos tevékenységeket, inkább relaxációs hétvégéket keresték, a víz közeli élményeket, mivel tudják, hogy sok itt a borvízforrás, jó a levegő, valamint az itteni gasztronómiáról is kérdeztek” – osztotta meg a Romexpón szerzett tapasztalatait Mezey Zsolt.
Orbán Dénes Albert, a Szovátai Turisztikai Információs Központ irodavezetője kiemelte: „Idén először Maros megye is részt vett a februári Országos Turisztikai Vásáron, kiegészítve ezzel a Székelyföld standot, amely figyelem felkeltő arculattal, programokkal és ajánlatokkal képviselte a térséget a rendezvényen. Bár Maros megyének is vannak turisztikai látványosságai és Szováta városa kiemelkedő látogatottságnak örvend Székelyföldön belül, ennek ellenére fontosnak tartjuk az egységes brand és kommunikáció használatát.”
Az idei Romexpó is bizonyítéka annak, hogy a külföldi országok csábító turisztikai csomagjai, ajánlatai mellett a belföldi turisták nagy százalékban választják Románia és ezen belül a Székelyföld nyújtotta pihenési és kikapcsolódási lehetőségeit.

Dragnea: a pletykák szerint a multik kiküldték az alkalmazottaikat tüntetni

2017. február 20. 
A pletykák szerint a multinacionális cégek arra biztatták, sőt, fizették saját alkalmazottaikat, hogy menjenek tüntetni a kormány ellen - jelentette ki Liviu Dragnea PSD-elnök a Romania TV-ben
.Dragnea ismét felemlegette, hogy furcsának találta, hogy egy "külföldi tőkével rendelkező bank vezetője" (Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank romániai vezérigazgatója) tüntessen a kormány ellen. A PSD-elnök ugyanakkor információkat kért a SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság vezetőjétől a multikkal kapcsolatban. 
A bizottságelnök, Adrian Tutuianu a maga során korábban bejelentette, hogy ők meg a SRI-től várnak információkat, mivel szerinte ha a multik támogatták a tüntetéseket, az nemzetbiztonsági kérdés lehet.
[Forrás: Transindex.ro, Hotnews.ro]

Wass Albertre emlékeztek a székelyek

2017. február 20. 
Halálának 19. évfordulója alkalmából Sepsiszentgyörgyön szombat délután hajtottak fejet Wass Albert emberi nagysága előtt.
Gróf szentegyedi és cegei Wass Albert a mezőségi Válaszúton született 1908. január 8-án, az USA Florida államának Astor városában hunyt el 1998. február 17-én. A neves erdélyi magyar író, költő, szerkesztő a második világháború, illetve Észak-Erdély újbóli román elfoglalása után emigrált nyugatra, 1951-től Amerikában élt és dolgozott. Egy kommunista népbíróság 1946-ban távollétében halálra ítélte egy koncepciós perben, hamis vádak alapján, Romániában azóta sem sikerült rehabilitálni. 1997-ben megkapta a magyar állampolgárságot, de életében már nem került sor a hazajövetelére. Csupán végső kívánsága teljesült azzal, hogy hamvai Erdélyben, a marosvécsi kastély kertjében, a Kemény Jánosé mellett nyugszanak.
A sepsiszentgyörgyi megemlékezésre a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai által az író, katona, politikus és közéleti személyiség tiszteletére ültetett és a Bács család jóvoltából emléklappal megjelölt fánál került sor, a vártemplom falánál.
A Magyar Megmaradásért Mozgalom nevében elsőként felszólaló Bedő Zoltán újságíró az erdélyi magyarságot Trianon után vagyonából kiforgató, intézményeitől megfosztó és azóta is elnyomására törekvő bukaresti hatalom ármánykodásaira hívta fel a figyelmet. A szónok szerint Wass Albert azért esett ezek áldozatául, mert egy nemzet megtörését szellemi vezetői elhallgattatásával kell kezdeni.
A továbbiakban Bács Lilla és Rita sepsiszentgyörgyi, valamint Kurta Melinda és Vass Emőke kézdivásárhelyi diáklányok szavaltak Wass Albert verseiből, majd Bács Emese felolvasta a mindenkori magyar ifjúságnak címzett üzenetét. Ezt követően a Bács család, a Magyar Erdélyért Egyesület és Kézdivásárhelyi Székely Tanács képviselői, illetve magánszemélyek helyezték el az emlékhelynél koszorúikat és virágaikat az egyik legolvasottabb – ha nem a legolvasottabb – erdélyi magyar író tiszteletére.
(Forrás: Székely Hírmondó)

2017. február 19., vasárnap

SZUPER IMMUNERŐSÍTŐ AZ APRÓ GOJI BOGYÓ

MALINA ADRIENN
A goji bogyó a világon a második olyan gyümölcs, amely a legnagyobb mennyiségben tartalmaz C-vitamint, farkasbogyó vagy közönséges ördögcérna néven is szokták emlegetni. Legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy 500-szor annyi C-vitamint tartalmaz súlyarányosan, mint a narancs, és többet, mint bármilyen más gyümölcs. A hagyományos keleti gyógyászat már több mint 5000 éve használja. A tradicionális kínai gyógyászatban évezredek óta különleges és fontos szerepe van a lícium gyümölcsének. Az utóbbi időben a nyugati orvostudomány érdeklődését is felkeltette, mivel egyre nagyobb sikereket ért el a rákkutatás, az öregedés, az immunfunkciók és a cukorbetegség javításának terén.
VITAMINOKBAN, ÁSVÁNYOKBAN, AMINOSAVAKBAN GAZDAG
A goji bogyó a B-vitaminnak és az antioxidánsoknak is gazdag forrása, amelyek a káros szabadgyökök ellen védik meg a szervezet sejtjeit. Az A-vitaminnak is kiváló forrása, de B1-, B2-, B6- és E-vitamint is tartalmaz, amelyek kiváló antioxidánsok. Gazdag továbbá poliszacharidokban, amelyek az immunrendszert erősítik. 18 különböző aminosavat tartalmaz és bőséges káliumforrás is. 21 nyomeleme közül a legértékesebb a germánium, amely ritkán fordul elő élelmiszerben, és amely rákellenes hatású. Szív- és bőrvédő hatása is ismert.
E-vitamint is tartalmaz, ami ritkán fordul elő gyümölcsökben, csak gabonában és magvakban. Több fehérje (13 százalék) található benne, mint a teljes kiőrlésű gabonában. Esszenciális zsírsavakat is tartalmaz, amelyek szükségesek a szervezet hormontermeléséhez, és az agy és idegrendszer tökéletes működéséhez. Ezen kívül az antioxidáns karotinoidok egész tárházát tartalmazza, beleértve a béta-karotint is, és a zeaxantint, ami a szemet védi.
ERŐSÍTI AZ IMMUNRENDSZERT
Vizsgálatok igazolták, hogy már 5-10 mg/kg napi dózis esetén is egy hét után nőtt a szervezet leghatékonyabb betegség ellen küzdő immunsejtjeinek aktivitása. A goji bogyóban található ásványi anyagoknak köszönhetően több féle ráksejtet is elpusztíthat. Meggátolja a ráksejtek osztódását, amely által csökken azok reproduktív kapacitása, emellett alkalmas ólommérgezés kezelésére is, mivel gátolja a T-sejtek redukcióját és késlelteti az ólom által kiváltott allergiás reakciót. De segít az emésztési zavarok leküzdésére, és védelmet nyújt a kóros elhízás ellen is, így nem csak belülről nyújt egészséget a testnek, de kívülről is.
ÖREGEDÉSGÁTLÁS, LÁTÁSJAVÍTÁS, SZEXUALITÁS – ERRE IS JÓ! 
A gojit tradicionálisan az életkor meghosszabbítására, a test fizikai erejének és a szexuális potencia növelésére használják. Már az ősi Kínában is népszerű látás javító volt, sőt szexuális impotencia kezelésére is használták és használják a mai napig. Kutatások beszámoltak arról, hogy a goji fogyasztása jelentősen növelte a vér androgen szintjét, ami által a páciensek sokkal energikusabbnak érezték magukat. Éppen ezért a goji legendásan híres vágyfokozó hatásáról is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Goji_bogy%C3%B3
A goji bogyót, a piros színű, nyers termést elrágcsálva, a szárított bogyókat vagy vízbe áztatva teába (müzlivel, turmixokhoz), de akár főzve is különböző kásákkal fogyasztják. Fogyasztásának tulajdonítják a hosszan tartó fiatalos közérzetet, szépséget, erőt, kitartást. A világ több részén afrodiziákumként ismerik. A nagy mennyiségű C-vitaminon kívül 18-féle aminosavat és 21-féle ásványi anyagot is tartalmaz.
Az aszalvány főbb beltartalmi értékeinek összehasonlítása a kajszibarackkal:

Goji bogyó aszalva
Kajszibarack aszalva
100 g-ban mért érték
Energia (kcal)
370
226
Fehérje (g)
11,7
2,5
Cukrok (g)
67,7
46,3
Zsírok (g)
8,2
0,28
Rostok (g)
10
13
C-vitamin (mg)
29
3,8
Kalcium (mg)
112
55
Kálium (mg)
1132
1520
Béta-karotin (mikrogramm)
7400
2280

A goji bogyó (Lycii fructus) az ördögcérna (Lycium) nemzetségbe tartozó egyes fajok ehető terméseinek neve. Angolwolfberry nevének magyar fordítása révén nevezik farkasbogyónak is. Az Ázsiából, főként Kínából származó aszalt gyümölcsöket gyógyhatása miatt fogyasztják.
A ördögcérna (Lycium) nemzetség sok (80-130) faját nevesítik, mivel az egész világon elterjedt növénycsoportról van szó. Sokuk elkülönítése bizonytalan, hisz esetleg csak a földrajzi elterjedés miatt kapott eltérő nevet egy lényegében egyező növény. Mivel a burgonyafélék családjába tartoznak, éretlen termésük nagy mennyiségű szolanint tartalmaz.
Lycium barbarum: Vékony vesszőkből álló tövis nélküli bokrot alkot. Kis levelei lándzsa alakúak, nyéllel, virága lilás. Termése vörös, ehető.
Lycium chinesis: Vékony vesszőkből álló tövis nélküli bokrot alkot. Kis levelei kerekded alakúak, nyél nélkül, virága lilás, tövise nincs. Termése vörös, ehető.
Lycium europaeum: Erősebb vesszőkből álló tövises bokrot alkot. Kis, húsos levelei lándzsa alakúak, nyél nélkül, virága lilás. Termése vörös, enyhén mérgező lehet. Fiatal hajtásai főzve ehetőek.
Atropa belladonna, vagyis nadragulya, melyet szintén neveznek farkasbogyónak is: Különálló, fásan elágazó növény. Levelei akár tenyérnyiek, tövistelen. Virága fakó lila. Termése fekete, erősen mérgező. A fentiektől könnyen megkülönböztethető, csupán nevében azonos.
Az ördögcérna -25 °C-ig télálló, minden kerti talajon jól fejlődik. Szereti a napos, félárnyékos helyet. A növény erőteljes növekedésű, 4 m magasra is megnő, és a 2. évtől már teremhet. Egylaki növény, azaz nem igényel külön porzófát. Virágai nyáron élénk lilás színűek, augusztustól októberig pedig korallvörös bogyókat terem. Évente ritkító metszést igényel. Magról történő vetése bizonytalan kimenetelű.
Forrás

Hiába védte a román termelőket a kormány, az EB közbelépett

2017. február 15.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Románia ellen, azt kifogásolva, hogy egy rövidesen hatályba lépő törvény szerint a nagyobb forgalmú üzletláncoknak helyi termelőktől kell beszerezniük a friss élelmiszerek több mint felét – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az EB felszólította Romániát, hogy két hónapon belül módosítsa azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek Brüsszel szerint sértik az áruk szabad áramlásának uniós alapelvét.
Romániában tavaly júliusban hirdették ki és idén januárban kellett volna hatályba léptetni azt a törvényt, amely több román élelmiszer forgalmazására kötelezi a hipermarketeket. A bukaresti kormánynak az eltelt fél évben ki kellett volna dolgoznia a törvény alkalmazási módszertanát, ez azonban egyelőre nem történt meg.
Az élelmiszerek forgalmazását szabályozó törvény új változata szerint a kétmillió eurónál magasabb éves árbevételt elérő üzletláncokat arra kötelezik, hogy a friss termékeik 51 százalékát úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül vásárolják meg.
A törvénymódosítás kezdeményezői ezzel azt akarják elérni, hogy a hipermarketek helyi termelőktől vásárolják meg az általuk forgalmazott hús, tojás, zöldség, gyümölcs, méz, valamint tej- és péktermékek több mint felét.
A törvény arra is kötelezte a nagy üzletláncokat, hogy a húsárun tüntessék fel a származási országot, a feldolgozott hústermékeken pedig a Romániából származó nyersanyag arányát. Az előírásokat megszegő hipermarketekre 100 ezertől 150 ezer lejig terjedő bírságot róhatnak ki.
Az EB szerint a román jogszabály korlátozza a kiskereskedők termékkínálatra vonatkozó üzleti döntéseit, ami ellentétes az EU működéséről szóló szerződés 49., a letelepedés szabadságára vonatkozó cikkelyével.

2017. február 18., szombat

Grindeanu Brüsszelben: megértettem a tüntetők üzeneteit

2017. február 17.   Agerpres
Tiszteletben tartja az utcára vonult tüntetők véleményét, megértette üzenetüket, és a tiltakozást kiváltó kérdést a parlament fogja tárgyalni - jelentette ki pénteken a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu kormányfő.
"Figyelemmel kísértem minden tüntetést, azt is, amelynek során tízezrek vonultak a kormány épülete elé, és a mostaniakat is, amikor alábbhagyott a tiltakozók létszáma. Tiszteletben tartom a tüntetők véleményét, értékelem, hogy a megmozdulások rendben zajlottak, sőt kimondottan értékelem azt a kreativitást, amiről polgártársaink bizonyságot tettek az elmúlt időszakban. Megértettem az üzenetüket” – mondta a miniszterelnök Brüsszelben.
Sorin Grindeanu arra a kérdésre válaszolt, hogy mit üzen azoknak, akik folytatják a tüntetést Bukarestben, illetve annak a mintegy húsz, ellene tiltakozó embernek, akik az Európai Bizottság székhelye előtt várták.
A kormányfő kiemelte: a büntetőjogot módosító sürgősségi kormányrendelet hatályon kívül helyezése a bizonyíték arra, hogy a kormány megértette a tüntetők üzenetét. "Minden vita erről a parlamentben fog zajlani, a civil szervezetek és az érintett intézmények bevonásával” - jelentette ki a miniszterelnök.
"Nem kaptam feladatlistást"
Nem kapott a romániai igazságügyi rendszerre vonatkozó feladatlistát az Európai Unió magasrangú köztisztviselőivel lezajlott találkozói során - jelentette ki a sajtótájékoztatón a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy kértek-e tőle garanciát az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos módosításokra, Grindeanu úgy reagált: "Vagyis, hogy van-e valamiféle To do List-em (feladatlistám)? Nincs!"
Grindeanu ismét kifejezte óhaját, hogy szűnjön meg a Romániával szemben alkalmazott Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus. Hozzátette: ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken azt mondta neki: reméli, hogy a mechanizmus még az ő mandátuma lejárta előtt megszűnik. "Ha szemügyre vesszük a tíz évvel ezelőtti ajánlásokat és a legutóbbi jelentésben foglalt ajánlásokat, akkor láthatjuk, hogy nem ugyanazok, időközben fejlődtek. Románia is fejlődött, és nagyon fontos lépéseket tett ezen a téren" - mondta a kormányfő. 
Sorin Grindeanu csütörtökön és pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság és az Európai Tanács magas rangú képviselőivel találkozott. Csütörtökön Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, pénteken pedig Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, valamint Jyrki Katainennel, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnökével találkozott a román kormányfő.

Hogy érzi magát az RMDSZ-frakcióban? Biró Zsolt MPP-elnököt kérdeztük

2017. február 17.  Antal Erika
Eddig nem volt olyan kérdés, amit az RMDSZ-től eltérően ítélt volna meg, és nem látja akadálya annak, hogy az MPP elképzeléseinek érvényt tudjon szerezni a frakcióban. Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt egy hete újraválasztott elnökét aktuálpolitikai kérdésekről is faggattuk.
Nem volt ellenfele az MPP tisztújító kongresszusán. Ennek az ön számára mi az üzenete?
Ez elsősorban az MPP-tagságnak és a küldötteknek a véleményét tükrözi. A kongresszusra készülve az elnökjelöléssel kapcsolatban ez a vélemény kristályosodott ki az elnökségen belül, hogy továbbra is bizalmat szavaznak nekem.
Az MPP egyik képviselője a kettő közül, újonc a törvényhozói testületben. Az első hetek tapasztalatai alapján: milyen a parlamenti munka, más-e, mint amire számított?
A tevékenységünk érdemi része csak ezután fog kezdődni. Az eddigi időszakot meghatározta a belpolitikai válság. De én eléggé ismertem kívülről a törvényhozói munkát, hiszen szorosan követtem a parlament tevékenységét, tehát nagy meglepetések nem értek, és gondolom, ezután sem érnek.
Mennyire tudja érvényesíteni az MPP politikai elképzeléseit az RMDSZ-frakcióban?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködés jó, és azt remélem, hogy ez a továbbiakban is így marad. Azt gondolom, nem lesz akadálya annak, hogy az MPP által képviselt programot meg tudjuk megvalósítani. Eleve közös választási programmal indultunk, van számos olyan kérdés, ami egyértelműen közös ügy, például a szimbólumhasználat, vagy a kultúrával és oktatással kapcsolatos kérdések – vagyis teljes mértékben egybevágnak az elképzelések. Az általunk előterjesztett törvénytervezeteket az RMDSZ-es kollégák is fel tudják vállalni.
Volt-e olyan kérdés, amelyet az RMDSZ-es kollégáitól eltérően ítélt meg?
Az eddigi rövid idő alatt nem, de hát látható, hogy a kormánybeiktatást követően válsággal szembesültünk. A költségvetés volt az első szakítópróbája ennek az együttműködésnek, ebben a kérdésben is sikerült azonos nézeteket érvényesíteni. Ez fontos, hiszen a magyar frakció ellenzékben van, vagy ha nem is ellenzékben, de a kormánypártok a mi szavazataink nélkül el tudták volna fogadni a büdzsét. Ennek ellenére sikerült néhány fontos fejlesztési tervet bevinni a költségvetésbe, A marosvásárhelyi repülőtér felújításához például sikerült pénzt szerezni a költségvetésből, de ugyanígy a nagyváradi, nagybányai repülőterekhez is.
Korábban azt szorgalmazta, hogy az RMDSZ mielőbb nyújtsa be a parlamentbe az autonómiatervezetet. Hogyan látja ezt most?
Most is ugyanúgy látom. Az autonómia kérdéséhez tévesen közelítünk, hiszen elvesztődünk a részletekben, és azon folyik a vita, hogy melyik tervezet a nyerő, melyik a jó. A legfontosabb, hogy azokat a közös pontokat megtaláljuk, amit mindenki fontosnak tart, ami mindenki elképzelésében autonómiát jelent. Ilyen szempontból üdvösnek tartom azt a közvetítői munkát, amit a magyar kormány végez, a Szili Katalin által vezetett munkacsoport, amely elvégezte az autonómiatervezetek összehasonlítását, és világosan látszik, hogy tartalmi téren nincsenek nézeteltérések. Azt kell képviselni, amiben a legnagyobb társadalmi egyetértés van. Ha ezeket sikerül tisztázni, jelentős lépést teszünk az autonómia felé. És igen, fenntartom, hogy be kell terjeszteni, akkor is, ha egyes sajtótermékekben úgy jelent meg, hogy Bíró Zsolt szerint nem aktuális ez a kérdés. Nem tesszük zárójelbe az autonómiát, de nem a különböző autonómiatervezetek közötti versenyfutásnak kell az első helyen állnia. Fontosnak tartom, hogy ez a tervezet bent legyen a parlamentben, és ne naponta egy-egy új tervezetet nyújtsunk be, mert akkor naponta vissza fognak utasítani.
Meglehetősen viharos belpolitikai helyzetben választották újra az MPP elnökének. Mi a párt álláspontja a Btk.-t módosító sürgősségi rendeletről?
Többször elmondtuk: elítéljük azt, hogy Romániában divattá vált sürgősségi rendeletekkel módosítani a büntetőtörvénykönyvet. Ezt elítéljük, elutasítjuk, és örvendünk, hogy visszavonták. A törvényhozás helye a parlamentben van, parlamenti vitát kell folytatni.
A kormány eljárása bizalmi válságot teremtett, erről beszélt a parlamentben az államfő is. Az igazságügyi miniszter lemondott. Elégséges volt ez a lépés a kormány részéről a bizalmi válság feloldásához?
Ha az utcai megmozdulások szemszögéből nézzük, láthatjuk, hogy az intenzitás napról napra csökken, néhány nap múlva látható lesz, hogy elegendő volt-e az igazságügyi miniszter lemondása.
A kormánykoalíció vezetői az államfő mellett Soros Györgyöt, a multinacionális vállalatokat támadják a tüntetések miatt. Igazuk van?
Az államelnöknek nem volt mit keresnie a tüntetők között a téren. Ez egy olyan lépés, amiben az elnök kilép abból a szerepéből, ami a politikai pártok fölé helyezi őt, amitől ő az egész nemzetnek az elnöke. Világosan elkötelezte magát egy politikai oldal mellett, ami nem egy szerencsés lépés.
Egy magyarországi rádiónak azt nyilatkozta: „Romániában a szociáldemokrata párt az, amely bizonyos tekintetben kiáll az internacionalista cégek előrenyomulásával szemben. Tehát amit Magyarországon a jobboldali pártok vállalnak fel, azt a Szociáldemokrata Párt képviseli jelenleg Romániában.” Ezzel a kijelentésével a PSD-t dicsérte vagy a Fideszt bírálta?
Ezzel sem a PSD-t nem dicsértem, sem a Fidesznek nem üzentem, ez egy puszta ténymegállapítás. Közel-Kelet Európában van egy vita a klasszikus értékek mentén, jobboldali pártok például baloldali értékeket vallva jelennek meg a választásokon. Vannak olyan kérdések, amiket Magyarországon egyértelműen a kormányzó Fidsz-KDNP képvisel, de ott van a példa a család szentségének a védelmére, olyan klasszikus értékek, amelyek a klasszikus keresztény jobboldali pártok vállalnak fel, amit nálunk a PSD képvisel. Abban az interjúban elmondtam azt is, hogy az MPP egyértelműen a jobboldalon kötelezte el magát, ahogy az erdélyi választópolgárok döntő többsége is erre szavazott.
A magyar választók egy része olyan jelzést adott, hogy az RMDSZ-nek fel kellett volna bontani a kormánypártokkal kötött együttműködési megállapodását. Hogyan vélekedik erről?
Ez a megállapodás sajátosan magyar kérdésekre vonatkozik, illetve olyan infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek az erdélyi magyarlakta vidékeket érinti. Az együttműködési szerződés felbontásának kérdése akkor lesz napirenden, amikor ezeket a kérdéseket fogjuk tárgyalni a törvényhozásban. Ha működik a dolog, akkor nem látom értelmét felbontani ezt a megállapodást, hiszen kisebbségben levő, hat és fél százalékos parlamenti képviselet a többséggel szemben esélytelen bármilyen kezdeményezést átvinni. Ha pedig a szerződésben vállaltakat nem tartja be a kormánypárt, akkor igen, azonnali hatállyal fel kell bontani a megállapodást. De ezt nem kapcsolnám össze ezzel a mostani, a Btk.-módosítással kirobbant válsággal.

Nyolc határártkelőt nyitottak meg a román-magyar határon

2017. február 18. 
Nyolc időszakos határátkelőt nyitottak meg szombaton a román-magyar határon Bihar, Arad és Szatmár megyében. További kettőt vasárnap nyitnak meg, egyet Arad és egyet Szatmár megyében. Az időszakos határátkelési pontok csak hétvégén, 10:00 - 18:00 óra között üzemelnek. A tíz határátkelő forgalmát júniusig követik, a regisztrált adatok alapján döntenek arról, hogy bezárják-e vagy a hét többi napján is megnyitják ezeket. 
Bihar megyében szombaton 10 és 18 óra között a Biharfélegyháza (Roşiori) - Pocsaj, az Érkenéz (Voivozi) - Bagamér és Körösszeg (Cheresig) - Körösnagyharsány átkelőket lehet használni. Arad megyében szombaton megnyílt a Kisvarjaspuszta (Variaşu Mic) - Dombegyház, az Ottlaka (Grăniceri) - Elek és a Feketegyarmat (Iermata Neagră) - Dénesmajor átkelő. 
Vasárnap a Nagylak (Nădlac) - Csanádpalota átkelőt lehet használni délelőtt 10 és délután 18 óra között. Szatmár megyében szombaton az Újberek (Bercu) - Garbolc és a Károlypuszta (Horea) - Omboly átkelőket lehet használni, vasárnap 10 és 18 óra között pedig Nagypeleske (Peleş) - Zajta között lehet átkelni át a román-magyar határon. (agerpres)

2017. február 17., péntek

Biró Zsolt újraválasztott MPP-elnök kongresszusi beszéde

2017.02.12. 
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Tisztelt Országos Tanács! 

A Magyar Polgári Párt elnökeként a politikai közösségünk elmúlt négy esztendejéről kell ma számot adnom az Országos Tanácsnak és vázolnom kell azt az utat is, amelyet az előttünk álló négy esztendőben ajánlok a pártunknak, és amelyhez tisztelettel kérem a további bizalmukat és felhatalmazásukat. Egy ilyen kettős feladat során legalább három veszély leselkedik az emberre: ha túl hosszan, ha túl röviden, vagy ha nem őszintén beszél. Igyekszem mindhárom veszélyt elkerülni.
A Magyar Polgári Párt elmúlt négy esztendeje nem értelmezhető az 1990-ben újjászületett erdélyi magyar pártpolitika alakulásának rövid értelmezése nélkül:
1989 decemberében egy Szlovénia lakosságszámával vetekedő erdélyi magyar közösség minden reményének, értékének és érdekének politikai képviseletét ráruházta az akkor szervezetileg egységes és egyetlen magyar politikai szervezetre. Akkor mindannyian azt hittük, hogy mindez lehetséges és politikailag örökre fenntartható. Ma már tudjuk, hogy akkor mindannyian naivak voltunk. Az erdélyi magyarság megtapasztalta és felismerte, hogy a parlamenti demokrácia és a többpártrendszer keretei között képtelenség ezernyi közösségi érdeket, értéket és érzelmet egyetlen szervezeti keretbe összeabroncsozni.
Ezen hosszú és vitákkal, testvérharcokkal terhelt felismerési folyamat során voltak, akik ördögtől valónak gondolták, ha mások megbontják a magyar szervezeti egységet, mások pedig éppen azt gondolták ördögtől valónak, ha valakik képviseleti kizárólagosságra törekednek. Ma már tudjuk, hogy mindkét álláspont téves volt: a politikában nem az ördögtől, hanem a demokráciától való, abból adódó és természetes a lehetőségek szerinti legnagyobb hatalomra való törekvés, miként hasonlóképpen természetes és demokratikus az ilyen törekvés korlátozására, ellensúlyozására irányuló igény is.
A Magyar Polgári Pártot 2008-ban egy ilyen erdélyi magyar igény, azaz a választás szabadságának az igénye hozta létre és ez az igény ma is a pártunk legerősebb éltetőereje. 
Az erdélyi magyar politikában az addig kizárólagos és legitim képviseleti joggal rendelkező és az erdélyi magyarságon belül kormányzó erő, az RMDSZ így volt kénytelen lemondani kizárólagosságáról, az MPP viszont így szerezhette meg legitimitását, így válhatott az erdélyi magyarok szavazatával megerősített, legitim ellenzéki politikai erővé.
2008-ban az erdélyi magyarság esélyt teremtett önmaga politikai megerősödésére, feltéve ha hiszünk abban, hogy a demokrácia nem gyengít, hanem erősít egy közösséget. A Magyar Polgári Párt alapítói, tagjai, szavazói és támogatói akkor is hittünk ebben, elméletileg akkor is tudtuk, hogy a demokrácia egy nehéz kisebbségi sorsban lévő közösséget is képes megerősíteni, ám azt nem tudtuk, hogy a gyakorlatban, az erdélyi magyar politikai valóságban mindez mikor fog bekövetkezni. Úgy voltunk vele, mint az egyszeri ember: azt tudtuk, hogy AKKOR majd mi lesz, de hogy ADDIG mi lesz, azt csak sejtettük. Pontosabban csak azt hittük, hogy sejtjük a politikai közegellenállás erejét és annak ránk leselkedő veszélyeit.
2008-ban nem sejtettük például azt, hogy 2009 februárjában a nemzeti összefogás gondolatát Markó Béla és Tőkés László együttesen arra fogják többek között felhasználni, hogy vélt vagy valós sérelmeik okán ellehetetlenítsék a Magyar Polgári Pártot. Markó Béla ekkor jelentette be Tőkés László oldalán, hogy – idézem – „Tőkés Lászlóékkal együtt lefedjük az MPP kis szegmensét”. Nem sejtettük akkor, hogy a korábban is belső vitákkal és feszültségekkel terhelt erdélyi ellenzéki oldal rövidesen szervezetileg is megosztódik, mint ahogy azt sem sejtettük, hogy az időrendileg harmadikként színre lépő magyar politikai erő, a Tőkés László védnökségével működő Erdélyi Magyar Néppárt elfecsérli politikai lehetőségeit, mert figyelmen kívül hagyja a kereskedelmi marketingnek egy, a politikában is érvényesülő vastörvényét: ha piacvezető akarsz lenni, soha ne utánozd a piacvezetőt, mert mindig mögötte maradsz. Az EMNP figyelmen kívül hagyta ezt a szabályt, az MPP-vel szembeni viszonyában utánozta az RMDSZ-t, az RMDSZ-el szembeni viszonyában pedig utánozta az MPP-t, ezért hát nemcsak alakulásának időrendje szerint, hanem a megszerzett politikai súlya és ereje alapján is az EMNP a harmadik helyre szorult az erdélyi magyar politikában.
Amikor 2012-ben megtiszteltetek a bizalmatokkal, és az Magyar Polgári Párt elnökének választottatok, akkor pártunk olyan politikai helyzetben volt, amelynek lényegét Binder Levente barátunk fogalmazta meg a maga székely tömörségével: „mi mindenkivel jóban vagyunk, de velünk nincs jóban senki”. A nagyétvágyú EMNP nem csinált titkot belőle, hogy az MPP-t nem az erdélyi magyar politika asztalánál, hanem az étlapon akarja látni és be akarja kebelezni, az RMDSZ pedig hátradőlt és kért egy kávét, amíg eldől, hogy mi lesz a friss politikai menü.
Az MPP ezekben az esztendőkben bebizonyította, hogy állóképes és tűrőképes. 2010 és 2014 között közösen eltűrtük a méltánytalanságot, az igazságtalanságot, a megaláztatást, a kiszolgáltatottságot, és a húsba vágó eszköztelenséget. Eltűrtük nem kevés EMNP-s társunk pökhendiségét, eltűrtük nem kevés RMDSZ-es társunk cinizmusát, és azt is eltűrtük, hogy a korrupció ellenes harcnak tűnő etnikai megfélemlítésben mi adjuk az első meghurcolt ártatlan magyar áldozatot. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármesterünket 2011-ben egy állítólagos korrupciós tettenérés után őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték. Rácz Károly ügyét nem kísérte az erdélyi magyar sajtó vagy az erdélyi magyar pártok együttérzése, az ártatlanság vélelme helyett inkább közöny vagy káröröm volt tapasztalható személye iránt. Egy közösségéért tenni akaró és tenni tudó fiatalember politikai pályáját a hatalom kettétörte, megalázta, majd két év után a bíróság jogerősen felmentette. Rácz Károly ma csak lélekben van velünk, mert családjának megélhetése érdekében jelenleg éppen külföldön kénytelen dolgozni. Ez is egy erdélyi magyar sors, ez is egy MPP-s társunk sorsa.
Az, hogy mindezt az Magyar Polgári Párt túlélte, csak Nektek köszönhető, kedves MPP-s társaim, senki és semmi másnak: az erdélyi magyar ügy iránti elköteleződéseteknek, hiteteknek, a konok kitartásotoknak és az egymásba vetett bizalmatoknak. Ezek az emberi értékek és erények tartották életben az MPP-nek nevezett közösségünket az elmúlt években, köszönet érte mindannyiatoknak! 
Pártelnökként feladatom és felelősségem volt az, hogy az általatok is pontosan ismert minden mostoha körülmény dacára az MPP-t ne csak tűrőképessé, hanem cselekvőképessé is tegyük. A cselekvőképesség útján az első lépés a tényekkel való szembenézés volt. Nem könnyű, de mellőzhetetlen művelet. 
Az erdélyi magyar politikában tény, hogy a választópolgárok 2008-ban és 2012-ben is élhettek a választás szabadságával, azaz szabadon választhattak az erdélyi magyar pártok között. Tény, hogy mindezen választások során az erdélyi magyar választók felállítottak egy vitathatatlan politikai erősorrendet, amelyben az RMDSZ az első, az MPP a második, az EMNP pedig a harmadik helyen áll. Nyitott volt a kérdés, hogy ki milyen következtetést von le a tényekből, az igazi tét pedig az volt, hogy az erdélyi magyar többpártrendszer a romániai viszonyok között erősíteni vagy gyengíteni fogja az erdélyi magyarságot?
Bethlen Gábor földjén, a magyar reálpolitika legjobb hagyományainak örököseiként XXI.századi kutyakötelességünk megtalálni annak a módját, hogy a demokratikus erdélyi magyar többpártrendszer ne gyengítse, hanem erősítse a nehéz kisebbségi sorban lévő romániai magyarságot 
2014-ben azért álltunk a párbeszéd pártjára, mert az MPP által megteremtett választás szabadsága nem öncélú. Célja mindig az erdélyi magyar érdekérvényesítés erősítése, eszköze pedig a politikai verseny és a politikai együttműködés józan és felelős összhangja. 
Ennek az összhangnak a megteremtésére vállalkoztunk Kelemen Hunor elnök úrral, ennek az összhangnak lett a nyertese az erdélyi magyarság 2016-ban azáltal, hogy az önkormányzati választásokon a verseny révén országos szinten gyarapodott a megszerzett magyar tisztségek száma, míg a parlamenti választásokon az RMDSZ és az MPP együttműködése révén gyarapodott a leadott magyar szavazatok és a megszerzett parlamenti mandátumok száma. 2016-ben a romániai választási küzdelmekben úgy tudott nyerni az erdélyi magyarság, hogy az MPP és az RMDSZ egyaránt megerősödtek, a kishitűség, a rövidlátás és az acsarkodás pedig teret veszítettek az erdélyi magyar közéletben.
Köszönöm Kelemen Hunor elnök úrnak és az RMDSZ-nek, hogy viszonozták az MPP józanságát és felelősségét, köszönöm minden MPP tagnak és minden MPP szavazónak épp úgy, mint minden romániai magyar választópolgárnak, akiknek jóhiszeműsége és bizalma erősebb volt az aggodalmuknál vagy borúlátásuknál.
Tisztelt Országos Tanács!
Az előttünk álló négy esztendőben javasolom, hogy a Magyar Polgári Párt maradjon a párbeszéd pártján.
Kérem a további bizalmatokat és felhatalmazásotokat arra, hogy az MPP elnökeként közreműködjek abban, hogy mélyítsük és bővítsük az erdélyi magyar politikai párbeszédet mindenkivel, aki erre készen áll.
Kérem a bizalmatokat és felhatalmazásotokat arra, hogy a közösen megteremtett új politikai helyzetben, a korábbi eszköztelenségünkből kilépve minden erőnket és eszközünket arra használjuk, 
– hogy a polgármestereink által vezetett települések, összesen közel 1oo ezer fős lakosságának javuljon az életminősége, hogy öntudatos magyar polgárai lehessenek szülőföldjüknek 
arra használjuk,
– hogy a bukaresti parlamenti jelenlétünk révén hozzájáruljunk, a romániai magyar politikai érdekképviselet hatékonyságának erősítéséhez, valamint hozzájáruljunk a román-magyar államközi és kormányközi kapcsolatok javításához.
Ha ezen célok érdekében fogunk dolgozni, akkor a következő négy esztendőben a Magyar Polgári Párt tovább fog erősödni és egyik hatékony eszköze lesz az erdélyi magyarságnak azon törekvésekben, hogy több mint negyedszázad után végre Romániában is lezárhassuk a posztkommunizmus korszakát, hogy az 1990 előtti rendőrállamból és a jelenlegi ügyészállamból végre jogállammá váljon Románia, hogy az 1918 december 1-ei gyulafehérvári nyilatkozatban a románság által minden együttélő nemzeti közösség számára ígért „teljes nemzeti szabadság” végre valósággá váljon a Székelyföld területi autonómiájában, illetve a nem székelyföldi magyarok számára az erdélyi magyar kulturális autonómiában .
Az RMDSZ-nek azt ígérjük, hogy miként a politikai versenyben, úgy a politikai együttműködésben is mindig kiszámíthatóak leszünk.
Az EMNP arra számíthat részünkről, hogy nem fogjuk elkövetni velük szemben azokat a hibákat, amelyeket ők követtek el az MPP-vel szemben. Mindig egyenrangú partnerként és tisztelettel fogunk viszonyulni hozzájuk, és mindig nyitottak leszünk az együttműködésre.
Székelyföldön jelenleg nem a jogelméletileg létező legjobb, hanem a gyakorlatban mindenki által támogatott, a lehetséges legjobban és legegységesebben támogatott autonómiatörvény tervezetre van szükség , és ugyanez igaz az erdélyi magyarság kulturális autonómiaterveire is. Ennek érdekében fogunk megtenni mindent a következő időszakban, ebben számíthat ránk a Székely Nemzeti Tanács épp úgy, mint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács.
Azoktól pedig, akiknek sajnos nem sikerült megőrizniük a párbeszédképességüket az erdélyi magyar politikában, azoktól csak annyit kérünk tisztelettel, akkor ne romboljanak, Hagyják másoknak, hogy kialakítsák és erősítsék a párbeszédet és az együttműködést Erdélyben.
Azoknak, akik aggódnak, hogy az MPP a jövőben megőrzi-e identitását, céljait és szervezeti önállóságát, azoknak azt válaszolom, hogy nem pusztán megőrizzük, hanem újult erővel meg fogjuk erősíteni ezen értékeinket. A garancia minderre Ti vagytok, az MPP tagjai és vezetői, garancia a politikai közösségünk értékrendje és érzelmi közössége és garancia az erkölcsi hűségünkre tiszteletbeli elnökünk, Kövér László is, aki a legnehezebb időkben vállalt velünk egy olyan jelképes sorsközösséget, amelyet mi soha nem fogunk felmondani.
Köszönöm, a megtisztelő figyelmet.
Szatmárnémeti, 2017. február 11.
Biró Zsolt,
a Magyar Polgári Párt elnöke