2017. augusztus 22., kedd

Zárt ablak Európára

2017. augusztus 22. 
Kiparancsolta egy szervező Nagyváradon a magyar zászlót egy magyarországi menettáncos csoport élén vonuló férfi kezéből, a Nyitott ablak Európára/Fereastră deschisă spre Europa elnevezésű rendezvényen, a tegnapi napon.

Itt senkit sem zavart a magyar zászló

A nagyváradiak az évek során hozzászokhattak ahhoz, hogy a debreceni Virágkarnevál dekoratív virágkocsijai egy nappal a hajdúvárosi ünnep után, menettáncosok, és más felvonuló csoportok kíséretében eljutnak Nagyváradra is. Nem volt ez másképpen az idén sem, igaz a menet most nem a megszokott útvonalon vonult, de így talán még több embert elért a látványosság.

Itt még zászlóval. Fotó: Marcu András

Amihez viszont nem lehet hozzászokni, az a román hatóságok, egyes szervezők hozzáállása a magyar jelképekhez. Idén egy magyarországi menettáncos csoportot felvezető férfi kezéből parancsolta ki az egyik – valószínűleg szervező – a magyar lobogót, mondván ez itt Románia, tegye el. A csoport menetét vezető Szabó Dániel lapunknak elmondta, hogy egy rózsaszín inges, feltűnően ideges, románul beszélő egyén utasította a menetet kísérő helyi szervezőt, hogy tétesse el a magyar zászlót a magyarországi vendégekkel. Azt nem tudni, az intézkedő úriember felsőbb utasításból, vagy saját szakállára intézkedett. A gesztus viszont legalábbis megdöbbentő, egy nyitottságot, európaiságot, magyar-román együttműködést hirdető rendezvényen.

Itt pedig nélküle, a nyitottság jegyében. Fotó: Marcu András

Nem jártak jobban az első nagyváradi augusztus huszadikai ünnepet szervezők sem, egy nappal korábban. A Szent László Egyesület, és a nagyváradi városháza közös szervezésében, a Szent László téren lebonyolított sikeres rendezvény elején megjelentek a helyi rendőrség munkatársai, és a magyar, valamint az árpádsávos zászlók eltávolítására szólították fel a szervezőket, aminek azok eleget is tettek.
A jelek szerint bármilyen jó legyen helyi vagy regionális szinten a magyar-román együttműködés, a régi soviniszta reflexeket a román fél nem tudja, vagy nem akarja levetkőzni.


Barta Béla

Kőfaragók közös főhajtása - Kőkopja a hősök emlékére

Daczó Hodor Barna 2017. június 23.
Tegnap délután avatták fel a Nyerges-tetőn a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete által állíttatott kőkopját.
A nyergestetői csata főbb mozzanatainak felelevenítése után a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének képviselői megkoszorúzták az emlékművet, majd a rendezvény, amelyen a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tagjai álltak sorfalat, a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Vasilov János, az Erdélyi Kőfaragó Szövetség egyik alapítója lapunknak elmondta: nagyon jó kapcsolatot ápolnak a magyarországi ipartestülettel, amelynek titkárával, Csapucha Tamással beszélgetve vetődött fel az ötlet, hogy tisztelegjenek emlékjellel a nyergestetői csata hősei előtt.
A júrakori tardosi márványból készült, két és fél méter magas kőkopját az ipartestület megbízásából a gyergyóditrói születésű Erdős Zoltán faragta három nap alatt „a székelyek tiszteletére, az örökkévalóságnak”. Elmondása szerint Ceaușescu márványpalotájának faragásában is részt vett, majd a forradalmat követően Németországba telepedett, ahol egyebek mellett a kölni dómon, illetve a frankfurti Majna műemlék hídon is dolgozott. 1994-ben Magyarországon telepedett le.

2017. augusztus 21., hétfő

Vinnék a kínaiak a Fiat Chryslert

2017. augusztus. 21.
A Great Wall Motor, Kína egyik vezető járműgyártója vetett szemet az olasz-amerikai cégre.
A brit hírügynökség két, az ügyet jól ismerő forrásból is úgy értesült, hogy a kínai Great Wall Motor találkozót kért a Fiat Chrysler Automobilestól (FCA), és ajánlatot készül tenni az egész konszernre vagy annak egy részére. A tárgyalások magánjellegűek, így a Reuters nem nevezhette meg forrásait.
Az Automotive News című amerikai ágazati hetilap hétfőn ugyancsak arról számolt be, hogy a Great Wall kapcsolatba lépett az FCA-val, és annak két legsikeresebb márkája, a Jeep és a Ram iránt érdeklődik. A kiadvány a kínai vállalat elnöke, Vang Feng-jing egy e-mailjét nevezte meg az értesülés forrásaként.
A kínai autógyártó egyik szóvivője az AFP és a Reuters kérdésére megerősítette, hogy érdeklődnek az olasz-amerikai vállalat iránt. Úgy fogalmazott, hogy jelenleg fennáll a "szándék" akvizícióra, de nem tettek semmiféle hivatalos ajánlatot. Mindazonáltal "komolyan cselekszünk, hogy konkretizáljuk ezt a vásárlási szándékot" – mondta a szóvivő, aki azonban nem kívánt arról nyilatkozni, hogy a vállalat egészét vagy egy részét vennék-e meg.
Az FCA hétfőn kiadott közleményében annyit közölt, hogy a Great Wall Motor nem környékezte meg, és jelenleg amúgy ötéves üzleti tervének végrehajtásával van elfoglalva.
A Great Wall Motor Kína legnagyobb utcai terepjáró (SUV) és platós terepjáró (pickup) gyártója. Piaci tőkeértéke megközelíti a 16 milliárd dollárt.
A Fiat Chrysler a világ hetedik legnagyobb autógyártója, piaci tőkeértéke majdnem 20 milliárd dollárra rúg, és már hosszabb ideje keres partnert.
Az FCA árfolyama 3,55 százalékos pluszban, 11,08 eurón állt hétfő délelőtt a milánói tőzsdén, míg a Great Wall 2,95 százalékos nyereségben zárt Sanghajban.

Válaszoltak a meghivásunkra!

https://www.facebook.com/polgarihirekszek/?hc_ref=ARQQc7XPBavV6DrI8B6eRti-IepucoVrYagJ24UNMO1XFfucxDuqqJTrIgJzoMtQFYw&fref=nf
A Magyar Polgári Párt széki szervezetének meghívására a Bertalan-napi megemlékezésen részt fog venni Barabás János Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa vezető konzulja! 
Fogadjuk megfelelő tisztelettel, sokat köszönhetünk neki a magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott szerepéért.
Ugyanakkor örömmel számolunk be önöknek, hogy a Magyar Polgári Párt széki szervezetének meghívására Bíró Zsolt országos MPP elnöke(parlamenti képviselő), Keizer Róbert megyei MPP elnöke(megyei képviselő), Horváth Zoltán megyei MPP ügyvezető alelnök(a HANGYA egyesület igazgatója)  és más meghívottak mellett Petneházy Attila fideszes országgyűlési képviselő is megtisztel minket a jelenlétével községünk gyászévfordulóján. 
Ha a többi párt is legalább ilyen szintű vendégeket hoz, igazán emlékezetes lesz a 300 éves megemlékezés!

Érthetetlen a hazai külügy bejelentése : Kétezer menekült jöhetne

2017.08.21. 
Románia 1942 menekült befogadását ajánlotta fel a közelmúltban – erről Teodor Meleşcanu külügyminiszter beszélt pénteken este egy hírtelevíziónak adott interjúban.
A miniszter elmondta: a már korábban befogadott mintegy 700 menekült mellé Románia 1942 Görögországban és Olaszországban tartózkodó menekült befogadását ajánlotta fel. A miniszter kifejtette: nem szabad összemosni a háború vagy a politikai üldözés elől menekülőket a gazdasági bevándorlókkal. 
„Románia kinyilvánította a szolidaritását, noha azon az állásponton voltunk, hogy nem normális, hogy bevándorlási kvótákat rójanak ki ránk. Ugyanakkor kinyilvánítottuk készségünket egy bizonyos számú menekült befogadására” – magyarázta. Meleşcanu elmondta, hogy Románia „hangsúlyosan részt vesz azokban a műveletekben, amelyek a Fekete-tengeri menekülthullám leállítására, a veszélyesen menekülők megmentésére irányul”. 
A miniszter azt is megemlítette, hogy Románia vállalta: 800 ezer euróval járul hozzá az Iszlám Állam elleni koalíció költségeihez és a háború sújtotta térség civil lakosságának a megsegítéséhez. A bevándorlási hivatal a napokban közölt először adatokat a befogadott menedékkérőkről. 
Ezek szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi, galaci, illetve a Máramaros megyei nagysomkúti befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.

KÉRJÜNK ROMÁNUL! - Magyarok egymás közt...???...

Amint említettük, kérvényt adtunk be a Polgármesteri Hivatalhoz, bizonyos közérdekű dokumentumokat kértünk, az átláthatósági törvény alapján. Megkaptuk a választ, ami megdöbbentő.
Azt írták: KÉRJÜK ROMÁNUL! 
2001-ben, tehát 16 esztendővel ezelőtt, a ROMÁN Bukarestben, a ROMÁN parlamentben a ROMÁN képviselők megszavazták a 215/2001-es törvényt, amelynek 2-es fejezete, 2-es bekezdése alapján jogunk van szóban, vagy írásban magyarul fordulni a közhivatalokhoz, és jogunk van magyarul, és románul választ kapni! 
Erre, 16 esztendő után, egy MAGYAR(ajkú) községben, a MAGYAR(ajkú) közhivatalnokok azt mondják: KÉRJÜNK ROMÁNUL!
Ez elfogadhatatlan! 
Emberek, jól gondoljuk meg merre tartunk, ha meg akarunk maradni magyarnak. 
A magyar az anyánk nyelve, az apánk nyelve, és az unokánk nyelve is kell maradjon! 
Ha a román megengedi, ne mondhassa nekünk egy magyar, hogy kérjünk románul! 
Kicsit nagyobb figyelmet a soron következő választáskor!
Ha döbbenetünkből felocsúdtunk, természetesen tovább tudósítunk mindenről, hiszen mindenképpen ennek folytatása és következménye lesz!

Megdöbbentő és érthetetlen
Polgári hírek
július 31., 22:28 ·
Ígéretünkhöz híven, megpróbálunk beszámolni a júliusi tanácsülésen történtekről. Mivel, tanácsosaink szerint az ülésen nagyon sok minden elhangzik, nehéz kiemelni a lényeget. Nem tudni, hogy a sok beszéd közül mi kerül be a jegyzőkönyvbe, ezért, az 544-es átláthatósági törvényre hivatkozva kikértük az ülés jegyzőkönyvét, és ahogy megkapjuk, pontok szerint bemutatjuk a döntéseket. Addig is, a beszámolók alapján megemlítjük a fontosabb dolgokat.
Az ülés egy heves szóváltással kezdődött, amit itt nem írunk le, mert nem óhajtunk szenzációhajhász híreket leadni, hanem csak a közösség számára fontosakat. Ami minket legjobban érintett, az a kérvényünk volt, amivel egy székházat kértünk a párt számára. 
Ezt, "Minek nektek székház" kijelentéssel a Tanács leszavazta. 
Nekünk a székház irodának kell. 
Irodának, amit berendezhetünk, ahol fogadhatjuk a polgárokat, ha kérdésük van, és általában irodai tevékenységet folytathatunk. 
Mikor néhányan közülünk segítettünk a székieknek a magyar állampolgárság megszerzésében, nem jobb lett volna a központban egy székházban tenni ezt, mint Csipkeszegen egy magánházban? 
Mert mégis bátrabban megy az ember egy irodába, mint valakinek a házába. 
Azért is kell a székház, mert törvényes jogunk van hozzá! 
Országos törvény van erre, nem a helyi tanács hatásköre. A törvény a bejegyzés alján, a link megnyitásával olvasható 
Ezért semmiképpen nem lépünk vissza, hanem tovább kérjük a jogunkat. 
Egy másik pont a költségvetés átcsoportosítása, és a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak fizetésemelése volt. 
Tudtunkkal valamivel több mint 10 százalékos fizetésemelést szavaztak meg a személyzet számára, hogy ezt honnan vették el, majd a jegyzőkönyvből kiderül. 
Erre senki nem mondta, hogy "Minek nekünk fizetésemelés?", mint a mi kérésünkre. 
Amúgy a fizetésemelés törvényes. 
Hogy mennyire etikus, azt mindenki döntse el magának. 
Ha megkapjuk a jegyzőkönyvet, beszámolunk a fizetésekről. Nem név szerint, mert mindenkinek magánügye a fizetése, hanem funkciók szerint, mert az viszont közügy. Közpénz=közügy! 
Szó volt továbbá az aug. 24.-i ünnepség megszervezéséről, és az őszi vásárról is. Hogy ezekből mi került a jegyzőkönyvbe, kiderül. 
Hamarosan újabb beszámolókkal jelentkezünk! Minden segítséget szívesen fogadunk!
Ide csatoltuk a szóbanforgó törvénycikket is ami által a helyi tanács köteles az MPP-nak is székházat kiutalni:
"CAPITOLUL III Finanţarea publică
Art. 21 (1) Autorităţile administraţiei publice centrale şi locale asigură cu prioritate, în termen de cel mult 90 de zile de la solicitare, spaţii pentru sediile centrale şi locale ale partidelor politice, precum şi terenurile aferente, la cererea motivată a acestora.
(2) Partidele politice pot primi cel mult câte un sediu pe unitate administrativ-teritorială.
(3) Închirierea de către autorităţile locale a spaţiilor destinate sediilor partidelor politice urmează regimul juridic prevăzut pentru închirierea spaţiilor cu destinaţie de locuinţă.
Szépen, magyarul, és mindenkinek!
Iroda és székház nélkül is tevékeny a széki MPP
https://www.facebook.com/groups/1713669735575452/permalink/1938802823062141/
Polgári hírek
augusztus 16., 20:18 · 
Mivel nagyon sokaknak gondot okoz a magyarországi választásokra való regisztráció, közkérésre a Magyar Polgári Párt széki vezetősége elhatározta, hogy segíteni fog azoknak, akik ezt nem tudják megtenni. Akik ezt olvassák valószínűleg tudnak regisztrálni, ezért arra kérünk mindenkit, adja tovább ezt a hirdetést az idősebbeknek.
Vasárnap,a délutáni istentisztelet után a Sípos Márton bárjának a teraszán várjuk a segítségre szorulókat. A párt elnökét, Kocsis Ferencet , aki az állampolgárság megszerzésében is segített, vagy a párt bármelyik vezetőjét keressék.
Azért kocsmában, mert a Tanács megtagadta egy székház kiadását számunkra, ezért valahol csak segíteni akarunk az embereknek. Legyen önöknél a honosítási okirat, vagy magyar személyi, vagy útlevél, vagy bármilyen hivatalos okirat amit a magyar állam adott ki.Aki válaszborítékos levelet kapott azt is hozza el. Nagyobb érdeklődés esetén ez minden vasárnap megismételjük a választásokig, hiszen magyar állampolgári kötelességünk szavazni, ha a szó költői értelmében is!
Osszátok meg, az is nagy segítség!

A prefektusi hivatalt teszi felelőssé a széki polgármester

2017.08.20. 
Szék község (Kolozs megye) polgármesteri hivatalához fordult egy magyarul megírt beadványban Kocsis Ferenc, a helyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, amelyben az utolsó tanácsülés jegyzökönyvét kérte ki. 
Meglepetésére, az elutasító választ román nyelven kapta kézhez.
A széki polgármester, Sallai János és a helyi községi jegyző, Ágoston Anna aláírásaival jelzett, román nyelven megfogalmazott iratban azt a választ kapta Kocsis Ferenc, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv és szíveskedjen a kérvényt románul benyújtani.

A magyarul megírt kérvény


Romániában a román a hivatalos nyelv. A 215/2001-es törvény nem számít

Kérdésünkre Sallai János, Szék község polgármestere elmondta, hogy egy egyszerű hibáról van szó. „A jegyző felhívta a prefektúrát, hogy mit kell csináljon s onnan mondták, hogy ezt válaszolja. Az én hibám, hogy nem olvastam el s elolvasás nélkül írtam alá a válasziratot” – mondta a polgármester. „Ismerem a nyelvi jogokat szabályozó törvényeket” – szögezte le.
Mint fogalmazott, nincs semmi különleges az esetben. „ Hibáztunk, mert dolgozunk s ez látszik a községen is. Hetedikszer választottak meg polgármesternek az emberek. Itt mindenki magyarul beszél, a hivatalban is s eddig soha nem történt ilyen eset. Hibánkat minél hamarabb orvosolni fogjuk”.
Tókos Levente
Szerk.megjegyzés
A fenti eset elfogadhatatlan egy olyantól, aki azzal dicsekszik, hogy hetedszerre választották újra.7X 4 év azaz 28 év alatt illő lenne, hogy a törvényt ismerve alkalmazza is azt és az alkalmazottaktól is elvárja, hogy alkamazzák és ne forduljanak a prefektura hivatalhoz egy ilyen szimpla ügyben is!
A titkárnő ezzel a cselekedetével elárulja, hogy a tanácsi üléseken esetleg történhetnek olyan dolgok is amit nem akarnak a választókkal megosztani... Már az a tény, hogy a tanácsi ülések nyilvánosak is el kellett volna gondolkoztassa a titkárnőt, hogy ez esetben a jegyzőkönyv is az kell, hogy legyen és ne telefonálgasson a felsőbb szervekhez utasítás végett , ha már a polgármestert nem tudta elérni...  
A törvény nemismerete nem ment fel annak érvényessége alól. A titkárnő butasága mellett még rosszindulatra is vall, hiszen a régi beidegződéssel dolgozik, amikor is kéri-várja a felsőbb fórum utasítását, ahelyett, hogy elővenné a törvényt és elolvasná.(pld. a 215-öst) A törvényi előirások közt meg lehet találni azt a kötelező kitételt is, hogy a polgármester köteles a tanácsi ülések jegyzőkönyvének a másolatát az interneten is közzé tenni!
A polgármester úrnak a figyelmébe ajánljuk a saját blogjában megjelentetett fogadmányt miszerint: 
"További célom, hogy községháza ügyfélfogadását a székiek igényeihez alakítsuk, a várakozási időt csökkentsük, a hatékonyságot növeljük." (forrás:http://sallaijanos.blogspot.ro/) (Elég furcsán érti a hatékonyságot ha a prefektura szava is szükséges egy jegyzőkönyvnek a nyilvánossá tételéhez)
Ezeket még 2012-e választási kampányban igérte volt meg a választóinak, de úgy néz ki, hogy ezt nem igen sikerült megvalósitania, ha ekképpen jár el egy szimpla beadvány esetében is.
Persze lenne még mit számon kérni a polgármester úrtól, de megelégszünk azzal, hogy szembesitjük az általa megfogalmazottakkal:
"Így aztán most itt állok Önök előtt, székiek, falumbeliek, hogy elmondjam mi az, mit tenni akarok, akarunk a következő négy évben (ha lehetőség lesz rá), Szék további fejlődése, javulása érdekében."(forrás:http://sallaijanos.blogspot.ro/). (Egy tanácsi jegyzőkönyvben éppen a fentiekről lenne szó, akkor  miért nem lehet azt magyar nyelven kikérni, ha amúgy A HIVATALBAN "mindenki" magyarul beszél?) 
Csak úgy mellékesen kérdeznénk meg: hány alaptörvényt ismer a titkárnő ha azt leírja a válaszlevélben hogy az egyesszámúra hivatkozik? Miért akarja megkerülni a válaszadást azzal, hogy ha NEM a hivatalos nyelven kérik ki a jegyzőkönyvet, akkor nincs válaszadási kötelesség? S.Z.

2017. augusztus 20., vasárnap

Szövetkeznek a gazdák, mert egyre keresettebb a háromszéki pityóka

2017. augusztus 16.   Kovács Zsolt
A hazai nagyáruházak és vásárlóik körében egyre kelendőbb a háromszéki pityóka. Néhány Kovászna megyei nagygazda korszerű termesztői, feldolgozói és értékesítési tevékenységének köszönhetően egyre nagyobb igény fogalmazódik meg a székelyföldi krumpli iránt, a szupermarketek évről évre nagyobb mennyiséget igényelnek a nagytermelőktől – számolt be portálunknak ifj. Orbán Miklós.
Az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője szerint a nagyáruházaknak termelő 5-6 háromszéki nagygazda, miután maximalizálta termelését, már bértermelőkkel termeszti meg azt a krumplimennyiséget, amivel ki tudja szolgálni a felvásárlói egyre növekedő igényeit. Ezek a piaci alapon létrejött termelői-feldolgozói és értékesítési „szövetkezetek” pedig kiváló lehetőséget jelentenek a kis és közepes gazdák, családok számára, hogy kiegészítsék bevételeiket.
Orbán Miklós szerint a gazdáknak érdemes előszedniük munkagépeiket, a családi földeken, de több család összefogva, akár másodállásban is foglalkozhat bértermeléssel. Ennek alapfeltétele, hogy teljesítsék a minőségi elvárásokat. Ezért általában a megrendelő nagygazdák biztosítják a minőségi vetőmagot, a termelőnek pedig kellő odafigyeléssel a termelési kritériumokat kell biztosítania. Ősszel a megegyezett áron átadják a termést a megrendelő nagygazdának, aki piacképessé teszi, csomagolja és értékesíti azt.
Az AgroSic egyesület vezetője szerint a bértermelők hektáronként akár 3000 eurós jövedelemre is szert tehetnek. Ugyanakkor felhívta az érintettek figyelmét a szerződések betartásának fontosságára, hiszen a hosszú távú együttműködés alapfeltétele, hogy álljanak ellen a szabadpiac csábításának, tartsák magukat a megegyezéshez. Előfordult ugyanis, hogy az egyezség ellenére a bértermelő átadta termését egy néhány banival többet ígérő kereskedőnek.
A háromszéki pityókatermesztésről is szó eset a hétvégén, a háromszéki Csomakőrösön szervezett SIC Feszt nevű szabadegyetemen is, a „Mezőgazdasági jövőkép” című beszélgetésen, amelynek előadóit és közönségét háromszéki mezőgazdászok és agrárszakemberek alkották. A Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) fiatal gazdákért felelős képviselője, Könczei István által vezetett beszélgetésen Orbán Miklós, az AgroSic vezetője, Kozma Béla a mezőgazdasági igazgatóság irodavezetője és Márton Árpád RMDSZ képviselő vitatta meg az ágazat jövőjét és kilátásait.
Kozma Béla ismertette Petre Daea mezőgazdasági miniszter, gazdáknak írott levelét, amelyben tájékoztatott a kormányprogramban tervezett adócsökkentésekről és állami támogatásokról, amiket a jelenlevők bizakodva, de kellő szkepticizmussal fogadtak. Orbán Miklós szerint válaszlevélben tájékoztatják a szaktárcát, hogy milyen intézkedések életbe ültetését tartják fontosnak.
Az AgroSic egyesület elnöke szerint egyetértettek abban, hogy jelentősen segítené az agrárágazatot, ha a kormány adómentessé tenné a megművelt parcellákat és a mezőgazdasági gépeket azok számára, akik mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Másik fontos terv, hogy a 40 évnél fiatalabbakat alkalmazó gazdáknak nem kellene járulékokat fizetni, ami közel 40 százalékos megtakarítást eredményezne.
Orbán Miklós szerint a jelenleginél magasabb béreket lehetne biztosítani a mezőgazdaságban dolgozóknak, ami által itthon lehetne tartani a fiatalokat. Fontosnak tartják azt a tervezetet, hogy az állam 50 százalékos támogatást biztosítana klimatizált raktárfelületek építéséhez. Ezt sok háromszéki gazda is kihasználná, és hozzájárulna a pityókatermesztés, feldolgozás és értékesítés modernizálásában, véli Orbán Miklós, aki szerint Kovászna megyében tervezik egy több ezer tonnás átvevő, válogató és csomagoló központ építését.

A Románia Modernizálásáért Országos Koalíció elnöke szerint Kelemen Hunor nem vállalja fel saját népe történelmét

2017. augusztus 18. 
Alexandru Cumpănaşu, a Románia Modernizálásáért Országos Koalíció (CNMR) elnöke azt nyilatkozta csütörtökön a románok marosfői nyári egyetemén, "hogy az RMDSZ és az Erdélyi Magyart Néppárt (EMNP) képviselői 'nevetségessé tették magukat', és hogy őt nem tudják megfélemlíteni". "Az RMDSZ és az EMNP képviselői nevetségessé tették magukat." 
"Engem nem tudnak megfélemlíteni sem az ügyészséggel, sem a rendőrséggel, sem a magyar gárdával" - idézi Cumpănaşut a Demokrácia Gyakorlatba-ültetéséért Egyesület csütörtöki közleménye. 
Cumpănaşu azt mondta: az RMDSZ elnöke nem tarthatja meg a Románia Csillaga érdemrendet. "Kelemen Hunor nem jogosult a Románia Csillaga érdemrendre, mert megsértette a román népet azáltal, hogy határozottan megtagadta, hogy román állampolgárként felvállalja saját népe történelmét
A CNMR, a magyar vezetők nyílt fenyegetőzése ellenére mindent el fog követni azért, hogy az érdemrendet visszavonják. (...) 
"A magyar vezetők támadása szolidaritásra késztet bennünket és talán felkelt egy minimális román érzelmet a román politikai vezetőkben is. És még egy okom van arra, hogy ezt a mocskos támadást megköszönjem: lehetőségem lesz arra, hogy jobban megismerjem a románok helyzetét és a kolozsvári magyar vezetők tolvajlásait" - mondta a közlemény szerint Cumpănaşu. 
Toró T. Tibor, szerdán jelentette be, hogy a párt gyűlöletszítás vádjával bűnvádi feljelentést tett Alexandru Cumpănaşu ellen. Toró szerint uszításnak minősül az, hogy a CNMR közleményét aláíró Alexandru Cumpănaşu Kelemen Hunor román állampolgárságának a megvonását kezdeményezte, amelyet ez születése által kapott. 
"Az állampolgárságot az alkotmány 5. cikkelye alapján ebben az esetben nem lehet megvonni, ezért ezt felvetni diszkriminációnak számít, mert azt sugallja, hogy az állampolgárság megvonható más magyar etnikumú személytől is, amennyiben szabadon kinyilvánítja véleményét" - írja a Kolozs megyei ügyészség főügyészéhez benyújtott feljelentésben.(agerpres)

Aberáció vagy csak valakik butasága - Szék község polgármesteri hivatala szerint Romániában a hivatalos nyelv a román

2017. augusztus 19. 
Egyik olvasónk jelezte, hogy a szinte teljes egészében magyarok lakta Kolozs megyei Szék település önkormányzata egy hivatalos beadványra válaszul román nyelvű, kioktató hangnemű levelet küldött, amiben a román alkotmány betartására szólítja fel a beadvány szerzőjét. A Magyar Polgári Párt helyi elnökének nevére kiküldött választ a polgármester és az önkormányzat titkára írta alá.
Az igénytelen kinézetű, rettenetes helyesírással fogalmazott, de teljesen hivatalos levél válaszként érkezett egy közérdekű adatigénylésre, amit Kocsis Ferenc, az MPP helyi szervezetének elnöke nyújtott be a széki önkormányzathoz.
Az eset természetesen felháborodást váltott ki, annál is inkább, mert két dologra lehet következtetni belőle. A válasz megfogalmazója vagy nincs tisztában a közigazgatási törvény nyelvi jogokra vonatkozó rendelkezéseivel, vagy ha tisztában van, akkor hivatali packázással állunk szemben. Mindkét eset eléggé szomorú, különösen azt a tényt figyelembe véve, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Szék község lakosainak 93,78%-a magyar nemzetiségű. ..//..
Barta Béla
Szerk.megj.
Alább közreadjuk a néppárti tisztségviselőjének a megjegyzését is:
Nem az első eset, amikor egy magyar többségű település vezetője nem él a törvény adta lehetőségével és nem magyarul kommunikál a polgárokkal. 
Az tény, hogy az ország hivatalos nyelve a román, de törvény adta lehetőség, hogy településenként a 20% fölötti kisebbségek használhatják anyanyelvüket a közügyet intézésében
Bemásolom a közigazgatási törvény 19. cikkét, amiben ez szerepel:
"În unitățile administrativ-teritoriale în care cetățenii aparținând minorităților naționale au o pondere de peste 20% din numărul locuitorilor, autoritățile administrației publice locale, instituțiile publice aflate în subordinea acestora, precum și serviciile publice deconcentrate asigură folosirea, în raporturile cu aceștia, și a limbii materne, în conformitate cu prevederile Constituției, ale prezentei legi și ale tratatelor internaționale la care România este parte."
Köszönjük  Kolozsvár néppárti elnökének a pontosítást! MPP Kolozs megyei elnöksége

2017. augusztus 12., szombat

Kurucz Klaudia lett a 2017-es Felvidék Szépe

2017. augusztus 12. BUMM-HÍR
Péntek este a Nemeshodosi Nagy Lakoma keretein belül választották meg a Felvidék Szépe 2017-es királynőjét. A versenyt a királyfiakarcsai Kurucz Klaudia nyerte a már előző évben is versenyző Rapács Gréta, valamint a jelentős szurkolótáborral rendelkező füleki Szvorák Lilla előtt.
Az eseményt sajnos a zord időjárás nem kímélte, így nem a legideálisabb körülmények között vágtak neki a versenyzők a finálénak. A hideg mellett nem sokkal a kezdés után megérkezett az égi áldás is, ez viszont elsősorban a zsűri és a kiemelt vendégek dolgát nehezítette meg. A színpadon szereplő lányok szintén részesültek az esőből, ez viszont nem látszott meg rajtuk, és sikerrel vették ezt az akadályt is a verseny utolsó szakaszában.
A nem mindennapi helyszínen megtartott rendezvényen a döntősök először csinos koktélruhában jelentek meg és mutatkoztak be a nagyérdeműnek. A második körben a Kokafashion nemzeti ihletésű ruhái kerültek a lányokra. A szép öltözetek mellett néptánc és az alkalomhoz illő zene kísérte a szépségek felvonulását.
A harmadik kör volt az, ami talán a legnagyobb sikert aratta a közönség körében. A lányok sárga sportszára és kék rövidnadrágja már a kezdetekben is a DAC-meccsek hangulatát idézte. Ezt a remek zeneválasztás és a háttérvideón megjelenő szerdahelyi és magyar válogatott meccsvideók tették teljessé. Ekkor a zord idő ellenére mindenki remélte, hogy ez az éjjel soha nem érhet véget!

Méretes aszteroida fog elsuhanni a Föld mellett októberben

2017. augusztus 11. 
Egy házméretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett mintegy 44 ezer kilométernyi távolságban, a Hold röppályáján belül – közölte az Európai Űrügynökség (ESA).
Ez a Föld-Hold távolságnak egynyolcada, és az aszteroida éppen elkerüli a Föld körül mintegy 36 ezer kilométeres távolságban keringő úgynevezett geostacionárius műholdakat.
„Nem fog becsapódni a Földbe. Ez a legfontosabb dolog, amit el kell mondani" – közölte Detlef Koschny, az ESA Föld-közeli objektumokkal foglalkozó részlegének vezetője.
A TC4 nevű, mintegy 15-30 méteres aszteroida 2012 októberében is elsuhant a Föld mellett, akkor viszont kétszer ekkora távolságban. A kutatók számítottak rá, hogy az aszteroida visszatér, azt azonban nem tudták, mennyire kerül közel. A chilei Atacama-sivatagban működő nagyon nagy teleszkóp (VLT) segítségével viszont sikerült követni az aszteroidát és meghatározni a távolságát.
„Őrületesen közel van" – mondta Rolf Densing, a németországi Darmstadtban lévő európai űrkutatási operációs központ vezetője. Hozzátette: a Földtől legtávolabbi műholdak 36 ezer kilométerre vannak, úgyhogy ezeket épphogy elkerüli az aszteroida. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem kell aggódni emiatt, mivel a számítások megbízhatóak.
[Forrás: MTI]

Az autonómia és a nagy egyesülés – a BBTE rektorának (nagyon) elgurult a gyógyszere

2017. augusztus 12
100 évvel ezelőtt több mint 100.000 ember tartott Erdély minden szegletéből Gyulafehérvárra, hogy tanúja legyen annak, amint beteljesül Románia történelmének legjelentősebb aktusa. A románok lelkesen és hazaszeretettől áthatott szívvel érkeztek, hogy összefogjanak egy egységes országért.
A román népnek az első világháború után sikerült kihasználnia az európai népek felszabadítási mozgalmát és a „Gyulafehérvári Nemzetgyűlés Határozatában” szentesítette saját felszabadítását és egyesülését. Azok, akik saját szemükkel látták ennek a több évszázados államnak a beteljesülését, a szabadság borzongását a szívükben hordva pusztultak el, a következő nemzedékek számára pedig az 1918-as Egyesülés szép történelemleckévé vált, melynek előnyeit – a románok és más erdélyi etnikumok szabadsága és nemzeti identitásának védelme – néha nem értékelve élvezzük.
Megtiszteltetés volt, hogy Ioan-Aurel Pop akadémikussal és egyetemi professzorral és doktorral, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektorával beszélgethettem arról, milyennek látják egy évszázaddal később azt a momentumot azok, akik egy olyan Románia határain belül éltek, melyért sok százezren áldozták fel magukat. Mielőtt elmerülnénk a vele készült interjúban, meg kell említeni, hogy prof. dr. Ioan-Aurel Pop történész, akadémikus, egyetemi professzor, a Nemzetközi Történelemtudományi Bizottság Nemzetközi Kapcsolatok Történelme Részleg tagja, a Romániai Történészek Nemzeti Bizottságának alelnöke és Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) tagja.
Több könyv szerzője, melyek közül megemlítjük a Românii şi maghiarii în secolele IX-XIV. Geneza statului medieval în Transilvania, ed. I-a şi a II-a (Románok és magyarok a IX-XIV. századokban. A középkori állam születése Erdélyben. I. és II. kiadás – a szerk.), Istoria Transilvaniei (vol. I., până la 1541) (Erdély történelme - I. köt., 1541-ig), Istoria Transilvaniei (vol. II, de la 1542 până la 1711) (Erdély történelme – II. kötet, 1542-től 1711-ig) és Istoria României – Compediu (Románia történelme – Összefoglalás).
- Már régebb óta figyelem, hogy azok, akik a magyar kisebbségnek adandó autonómiát támogatják, követeléseik alátámasztására a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés NYILATKOZATÁRA hivatkoznak. Mit kellene ezekre a követelésekre válaszolnia egy román történésznek, kultúrembernek?
- Kezdetnek minden olvasójukat arra szeretném emlékeztetni, hogy demokratikus társadalomban élünk (mely – e pillanatban – demokratikusabb, mint Románia egyes nyugati vagy északnyugati szomszédainak társadalmai), melyet nehezen, emberi áldozatokkal építettünk fel és melyet minden áron meg kell védenünk. Márpedig egy demokratikus társadalomban a gondolat-, a lelkiismeretszabadság, a petíciós jog és más hasonlók nemcsak megengedettek, de az alkotmány egyenesen szavatolja azokat. Ezért a magyar vezetőknek is megengedett, hogy bármit kérjenek Romániában! Egy feltétellel: kéréseiknek be kell illeszkedniük a Romániának nevezett állam demokratikus jogrendjébe és az Európai Unió szabályozásainak kereteibe. Ebben a szellemben viszont a romániai magyar közösség egyes szervezetei által kért autonómiának semmi köze sincs a demokráciához és a Gyulafehérvári Nagy Nemzetgyűlés Határozatához sem. Nézzük meg, miért!
Először is, a magyar vezetők által (érdekvezérelt és módosított) autonómia kifejezést a kérdéses Határozat szövege egyetlen alkalommal tartalmazza, nevezetesen a II. cikkelyben: „A nemzetgyűlés a fent említett területeknek (Erdély, Bánság és Partium – a Partiumról, vagy „magyar Részekről”, abban az értelemben, hogy ezek a Magyarország felé eső románok által lakott területek voltak, vagyis a Körösvidékről, Szatmárról, Máramarosról, Szolnokról, Ungról, Beregről, Ugocsáról és a többiről van szó) ideiglenes autonómiát biztosít az általános népszavazással választott alkotmányozó testület összegyűléséig.” Mint látható, a többségében románok által lakott, Romániával egyesült területekről van szó (kb. 100.000 négyzetkilométer), egységesen kezelt területekről. Másodsorban, a Gyűlés még e területeknek is csak ideiglenes autonómiát adott, annak az egyetemes szavazással megválasztott gyűlésnek az összejöveteléig, melynek feladata új alkotmányt adni a Román Királyságnak. Mindezeket a rendelkezéseket szigorúan betartották, Erdély pedig a Bánsággal és a nyugati Részekkel együtt végleg, bármiféle autonómia nélkül, csak a jelzett feltételek teljesítését követően tagozódott be Romániába. A december 1-i Határozatot bírálók „megfeledkeznek” egy lényeges ügyről, nevezetesen az egyesülés „elrendeléséről”. A dokumentumnak pontosan a szóban forgó románok és az említett területek Romániával való egyesülése a kulcseleme! Ezt az egyesülést pedig a demokratikusan megválasztott és az összes szóban forgó románokat képviselő hivatalos dokumentumokkal („megbízó levelekkel”) rendelkező 1228 küldött „rendelte el”. Márpedig a romániai magyar kisebbség, az összes többi kisebbséggel ellentétben, sohasem ismerte el explicit, globális és hivatalos módon a Nagy Egyesülést.
Ebből kell kiindulni.
Miként hivatkozhatnál a gyulafehérvári dokumentumba foglalt bizonyos kijelentésekre, elvekre, jogokra, ha te nem ismered el annak az okiratnak a lényegét, amiről itt írunk? De még így is, a szóban forgó elvek, józan, helyes és tárgyilagos elemzése esetén teljesen másról beszélnek, mint magyaroknak nyújtott autonómiáról. Ezekre néha tudatlanságból, máskor szándékosan hivatkoznak, tudva, hogy kevés román olvassa ma már azokat, vagy ha igen, még kevesebben tudják helyesen értelmezni őket. Marius Diaconescu kollégám nem olyan rég helyesen és közérthetően elmagyarázta ezeket a gyulafehérvári elvek kiforgatásával kapcsolatos dolgokat.
- Ezeket különben intenzíven felhasználták a Tusnádfürdői Nyári Egyetemen is annak bizonyítására, hogy az önrendelkezésre vonatkozó magyar követelések, a román állam jövője, Nagy-Románia centenáriuma a Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő állítások megvalósulásához kötődnek. Kérjük, hogy professzorként és románként is mondja el véleményét.
- Ezeket az „elveket” a magyar nyári táborokban nem a magyar nemzet és nem a romániai magyar kisebbség javára, hanem a kedélyek felszítására használják fel. Bármelyik román értelmiséginek gondosan el kell olvasnia a Nagy Nemzetgyűlés Határozatot és magának kell megítélnie azt. Az említett gyűlés – az Egyesülés ünnepélyes elrendelése után – a következő alapvető elveket határozta meg: „teljes nemzeti szabadság minden együttélő népnek”, „egyenlő jogok és teljes autonóm vallásszabadság az állam minden felekezete számára”. A „teljes nemzeti szabadságot” egyértelműen, párhuzamos értelmezések lehetősége nélkül határozták meg és az a Határozat szerzői számára az „együttélő népek” jogát jelentette arra, hogy „saját nyelvükön részesüljenek oktatásban, közigazgatásban és ítélkezésben”, „képviselettel rendelkezzenek – Románia – törvényhozó testületeiben”, valamint az ország kormányzásában. 
- Mit lehet elmondani ezekkel az elvekkel kapcsolatosan?
- A romániai magyarok a saját nyelvükön részesülnek „oktatásban”, ingyenesen és gyakran állami ösztöndíjjal óvodától a doktori címig és a posztgraduális képzésekig. Nincs, például, olyan magyarok által kért felsőoktatási program, amit ne engedélyeztek volna az állam szakirányú szervei. Ennek feltétele a legnagylelkűbb Európában: legalább tízen kell jelentkezzenek arra a szakra. De a pozitív diszkrimináció szellemében 7-8 hallgatóval is engedélyeznek szakokat. Következésképpen 10 ilyenfajta tanulmányokra jelentkező hallgató számára Romániában kb. 20 magyar professzort fizetnek. Ha pedig nincs 10 jelentkező ilyenfajta tanulmányokra, akkor Magyarországról hoznak fiatalokat, akik az európai szabályozások szellemében Romániában tanulnak, magyarul, a román állam költségvetéséből fenntartott helyeken!
Sőt: egy magyarul tanuló hallgató kétszeres finanszírozást kap az államtól (egy németül tanuló pedig 2,5-szerest) a románul tanulóhoz képest. Az 1918 utáni Romániában sohasem állították le a minden fokú magyar nyelvű oktatási rendszert, csak korlátozták a nacionalista kommunizmus korszakában (a XX. század 80-as éveiben). Következésképpen ma elég sok romániai magyar nem beszéli jól (vagy nem beszéli egyáltalán) az ország hivatalos nyelvét és képtelen beilleszkedni a román közösségbe (miközben a legfrissebb népszámlálás szerint a román etnikumúak adják a lakosság csaknem 90 százalékát). Márpedig a romániai magyaroknak lehetőségük van tökéletesen kétnyelvűnek lenni és bármilyen tisztséget betölteni, bárhol az országban, lekörözve a román etnikumúakat. Egyes magyar vezetők káros politikája miatt, sajnos, ez a lehetőség elvész, nem hasznosul.
A saját nyelvű közigazgatással ugyanez a helyzet: a magyarok mindenhol az országban az arányuknak megfelelően jelen vannak a közigazgatásban, azokban a falvakban, községekben, városokban, megyei jogú városokban pedig, ahol többségben vannak, a közigazgatás gyakorlatilag magyar, magyar nyelven zajlik. Az „ítélkezés” a magyar többségű területeken gyakran magyar bírókkal és törvényszéki jegyzőkkel zajlik. Amikor arra szükség van, a román állam tolmácsokat biztosít. Következésképpen bármelyik peres fél, tanú stb. korlátozás nélkül magyarul beszélhet a bíróság előtt. Van értelme a többiről is beszélni? A magyaroknak a két háború közötti időszakban, akárcsak a többi kisebbségnek, parlamenti képviselettel rendelkező saját pártjaik voltak. Amikor pedig nem voltak, akkor már minden pártot felszámoltak, a románokat is (1938-tól 1944-ig). A kommunizmus alatt Erdélyt nagyjából 1950-ig, 1953-ig a magyarok vezették, aztán folyamatosan jelen voltak Románia vezetésében, minden központi szervben, az arányuknak megfelelően, sőt azt meghaladó mértékben. A magyarok most folyamatosan részt vesznek a kormányzásban, még akkor is, amikor nem alkotnak koalíciót egy többségi párttal. A Képviselőházban és a Szenátusban nem volt egyetlen törvényhozási ciklus sem magyar képviselők és szenátorok nélkül, méghozzá a választás útján elértnél nagyobb arányban. Nincs olyan, úgy-ahogy fontos országos jellegű intézmény, ahol ne lenne jelen a magyar pártok egy vagy több képviselője, a Román Nemzeti Banktól a Román Kulturális Intézetig.
Igaz, hogy a hivatkozott dokumentumban még egy helyen használják az autonómia szót (pontosabban, mint láthattuk, az „autonóm” melléknevet), nevezetesen a III. cikkelyben, ahol „az állam minden felekezete számára” biztosított „teljes autonóm vallásszabadságról” beszélnek. De itt nyilvánvalóan vallásról, felekezetekről van szó és nemcsak a magyarokéról (kálvinista, erdélyi római katolikus, unitárius és a többi), hanem az összesről. Következésképpen az 1918. december 1-i gyulafehérvári dokumentumban sehol sincs szó valamelyik kisebbségnek (vagy akkori szóhasználattal „együttélő népnek”) biztosított (területi, kulturális, regionális, jogi, közigazgatási, politikai és a többi) autonómiáról, hanem a már említett értelmezésű „teljes nemzeti szabadságról”, nevezetesen arról a jogról beszélnek, hogy saját nyelvükön részesüljenek oktatásban, közigazgatásban, ítélkezésben, képviselőik legyenek a kormányban, a parlamentben és így tovább. Márpedig ezek megvalósultak és nap mint nap megvalósulnak. Természetesen, ma sincs – mint bármely emberi dologban – tökéletesség! Egy magyar sohasem fogja magát úgy érezni Romániában, mint Magyarországon, az „anyaországban”, ahogy azt egyesek nevezni szeretik.
Az a baj, hogy egyes magyar vezetők Magyarországgá akarják változtatni Erdélyt (ahogy azt hajdanán illuzórikusan hitték), ami már nem lehetséges. Ezért jobb lenne, ha mindnyájan egy új Románia hatékony és becsületes felépítésére összpontosítanánk energiánkat az Európai Unió keretében és nem kellene középkori nosztalgiákat kergetni, mint amilyen „Székelyföld autonómiája”! Egyes magyar vezetők és román állampolgárok pedig szabadok abban, hogy ne szeressék Romániát, de törvényi kötelességük tisztelni azt. Különben összetűzésbe kerülnek a törvénnyel.
- Vajon, ha a Nyilatkozatot elfogadó Nagygyűlés nyomán létrehozott állam ellen harcolsz, akkor hivatkozhatsz még rá, hogy többletjogokat követelj? 
- Egyes magyar vezetők az 1918 után egyesült román állam ellen harcoltak a hadseregükkel (Székely Hadosztály), a két világháború közötti romániai pártjukkal és Magyarország propagandájával.
Ismétlem: a magyarok közösségként sohasem ismerték el Erdély egyesülését Romániával, explicit, egyértelmű módon, ahogy azt a szászok, a svábok, az ukránok, a romák stb. tették (a nem-magyar kisebbségek közül csak a szászok esetében volt jelentősebb állásfoglalás ebben a kérdésben és az sem volt egyértelműen románpárti – ld. itt –, az ukránokról és főleg a romákról nincs értékelhető adat – a szerk.). Mit jelent ez? Ez az Erdély lakosságának abszolút többsége által az akkor hatályos nemzetközi jog összes rendelkezésével összhangban lévő és az 1919–1920-as Párizsi Békekonferencia által igazolt, majd az 1989 előtti és utáni más nemzetközi jogi értékű dokumentumok által elismert 1946–1947-es Békekonferencia által újra igazolt 1918. december 1-i „rendelet” el nem fogadását jelenti. Ebben az esetben az ezt a hozzáállást támogató magyar közösségi vezetők (nem minden magyar!) nemcsak a román, hanem a nemzetközi törvényeken is kívülre helyezik magukat és nincs joguk egy olyan dokumentumra hivatkozni, melyet lényegében nem fogadnak el.
Más szóval, a gyulafehérvári gyűlés határozatából nem emelheted ki csak azokat a részeket, melyek nem felelnek meg neked! De a magyar vezetők még így is, a pro domo érvelésükben is – mint látható volt – tévednek: a kérdéses nyilatkozat, melynek csak az Egyesülés tekintetében van törvényereje, sehol sem tartalmaz autonómiát az erdélyi etnikai kisebbségek számára…
- Az AEÁ-ban, ha kilépsz a törvény ernyője alól, ahogy egyes magyar vezetők kiléptek a Nyilatkozat ernyője alól, amikor úgy döntöttek, hogy harcba lépnek az újonnan létrehozott román állam szétszakításáért, akkor a törvény többé nem véd meg, sőt veszélyforrásnak tekint. Mi a véleménye erről az érvről? Jogos, vagy ha nem, akkor melyek lennének az árnyalatok?
- Románia nem Amerika és Európa sem egyenlő az AEÁ-val! Európának erős történelmi hagyományai vannak, melyeken nem lehet könnyen és kockázatmentesen túllépni. A magyarokat évszázadokon keresztül „domináns, nemesi, felsőbbrendű” nemzetként nevelték, „a Kárpát-medence civilizátorainak” mondták őket, ahol a hajdani kisebbségeknek (románoknak, szlovákoknak, horvátoknak, ruténeknek, szerbeknek stb.) örökre hálásaknak kellett volna lenniük, azonosulniuk kellett volna a magyarok nyelvével és kultúrájával, el kellett volna fogadniuk azt a „nagy megtiszteltetést”, hogy asszimilálódhatnak ebbe a „nagylelkű magyar nemzetbe”. Márpedig a kérdéses nemzetek szintén életre keltek, majd követelték és – ahogy az természetes is – megszerezték a jogaikat. Ezért meg kell érteni és udvariassággal, nagylelkűséggel, sőt akár pozitív diszkriminációval is kell kezelni a bizonyos magyar körökben még mindig létező mérhetetlen gőgöt, amit az „ezeréves” uralkodói mentalitás táplál. Az állam által megtett bármilyen kemény lépést hangsúlyosabban érez meg egy kisebbség, vagy a kisebbségekhez tartozó egyes egyedek. Persze, egy jól szervezett és erős állam tökéletes rendet teremthetne és példásan megbüntethetne bármilyen törvénysértést, a kisebbségeket is beleértve, ahogy azt Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna és mások teszik. De egyrészről Románia nem egy jól szervezett állam, másrészről egy ilyenfajta, erőből való fellépés nem hozná a tisztességes románok által elvárt eredményeket (legalábbis nem a magyar kisebbség esetében). Ez nem azt jelenti, hogy a román államnak nem kell küzdenie az összes hatályos törvény tiszteletben tartásáért.
Lehet-e a Nagy Nemzetgyűlésre hivatkozni, ha azt nem ratifikálta Románia Parlamentje? Vagy Bukarest is ekként fogadta el?
Románia Parlamentjének nem kellett ratifikálnia a gyulafehérvári dokumentumot! Románia tudomásul vette az említett határozatot és törvényerővel ruházta fel az abba foglalt rendeletet. A határozat egyetlen törvényerejű döntése pedig a románok és az általuk lakott (hajdanán Ausztria-Magyarországhoz tartozó) területek egyesülése volt Romániával, ez a döntés pedig a bukaresti Parlamentben is törvény lett. A többi elv, elgondolás, ajánlás, célkitűzés és más hasonló dolog volt, melyek egy álomszerű, ideális demokratikus társadalomban alkalmazhatók. A románok nem akartak elnyomottakból elnyomókká válni, ezt pedig – amennyire az emberileg lehetséges volt – be is tartották. Az erdélyi magyarok, természetesen, nem érezhették magukat úgy a Román Királyságban és aztán Romániában, mint a „történelmi Magyarországon”, melyben a diszkrimináció államelv volt. De ezen túlmenően fel kell számolnunk azt a káros legendát, hogy a Gyulafehérvári Határozat magában hordozná a magyarok és/vagy a többi kisebbség (területi, vagy bármilyen másfajta) autonómiájának elvét
és hogy a román állam nem ismert el és alkalmazott egy ilyenfajta elvet. Ez egy belemagyarázás, ami nem tesz mást, csak zavart, egyet nem értést, hazugságot, sőt etnikai gyűlöletet kelt
Mi a véleménye Románia centenáriumi készülődéseinek stádiumáról?
Ez a „stádium” egyszerűen nem létezik! Egy zagyvaság volt az egész az elejétől kezdve (a Nagy Egyesülés Centenáriumának szentelt Főosztály 2016-os létrehozásától) egészen a végéig (ennek a szervnek a Művelődésügyi Minisztériumon belüli 2017-es eltemetéséig, ahol igazgatóság lett, vagy valami ilyesmi). Ki érthet ebből még bármit is? Azt hiszem, hogy a hatóságok vagy nem tulajdonítanak semmilyen jelentőséget a Centenáriumnak, elavult, irreleváns, a „krónikák porához” méltó akciónak tekintik, vagy ezen a téren sem képesek semmire (ahogy az autópályák, a vasút, az oktatás, az egészségügy és a többi esetében sem). Ez nem azt jelenti, hogy az összes román tehetetlen vagy műveletlen, és semmit sem tesz a Nagy Egyesülés Centenáriuma ügyében. Legalábbis „Erdélyben, a Bánságban és a nyugati Részeken” tisztességgel készülünk az eseményre, ahogy az tisztességes házaknál szokás. (Tudom, hogy miként készülődnek az 1918-ban Főnix-madárként feltámadt Lengyelországban, vagy Csehországban, Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában, Lettországban, Észtországban és így tovább.) Mindezek a közép-kelet-európai népek és országok 1918-ban támadtak fel újra és természetes dolog, ha felidézik történelmüknek azokat a meghatározó pillanatait. Annál inkább „felelőtlenek, kihívók és észbontók” (Mircea M. Morariu szavaival élve) egyes magyar vezetők, például Kelemen Hunor rendszeresen tett kijelentései, akik nem tesznek mást, csak azt igazolják, hogy egyes magyarok (hatóságok, szervezetek és személyek) részéről létezik egy információs háború a románok és Románia ellen.
Kelemen úr hajdani uralkodói arroganciával arra emlékeztet bennünket, hogy a magyarok ezer éve vannak itt, míg a románok csak száz éve, megfeledkezve arról, hogy éppen ezért a mérhetetlen büszkeségért, ezért a dominanciavágyért és minden áron való uralkodásért vesztették el a nagy Magyarországot. Az ilyenfajta erdélyi és nemcsak erdélyi magyar vezetők megfeledkeznek arról, hogy vége van annak, amikor minden román szolga volt, hogy a románok feltámadtak és demokráciára ébredtek, hogy békében akarnak élni a velük együtt élőkkel, nem kérdezve többet állandóan, hogy ki volt az első és ki volt erősebb. Mindenesetre Románia egységes, szuverén és független államként való elismerése nélkül – már amennyire valóságosak lehetnek ma ezek a jellemzők – nincs lehetőség kiegyezésre. 
Miért nem állnak elő a magyarok egy egyetértési és együttműködési stratégiával, nagylelkű valóságok felépítésére vonatkozó nagylelkű elgondolásokkal, jó szavakkal és dicséretekkel akkor, amikor indokolt? 
Számukra Románia egy katasztrófa és egyetlen bűne van, mégpedig az, hogy létezik, a románok pedig arra születtek, hogy szolgák legyenek és a „Kárpát-medence civilizátoraira” hallgassanak, ahogy nem olyan rég még mondták és írták. Kelemen úrnak, hiszen meghatározó politikus, ismernie kellene a tömegek pszichológiáját és nem kellene állandóan feszítenie a húrt, a román néppel szembeni lenéző nyilatkozatokat téve és megvetést gerjesztve, főleg, hogy az „anyaország” példája jelenleg minden európai demokrata számára siralmas, ahol a budapesti hatóságok politikájában Horthy Miklós és más totalitárius szellemek dicsőítését, az idegenek és a menekültek elítélését, a felsőoktatás ellenőrzését látják és így tovább. A románok szerencsére már nem szolgák, sem mások alávetettjei, képesek a saját fejükkel gondolkodni, képesek megismerni, összehasonlítani és következtetéseket levonni. Ebben a szellemben csakis egyetlen következmény körvonalazódik egyes magyar vezetők politikájából: a romániai magyar kisebbség elszigetelődési tendenciája, a román társadalomba való integrálódás elutasítása (ami implicit módon az emigrálás gondolatát is magába foglalja), a román nép, értékeinek és jelképeinek a lenézése.
Ha „a romániai magyaroknak nincs mit ünnepelniük 2018-ban”, akkor egyértelmű, hogy nem ismerik el annak az államnak a legitimitását, melyben élnek, vagyis Románia legitimitását. Ez pedig az alkotmány súlyos megsértése és a törvény bünteti. Márpedig így nem lehet együtt élni. Együttéléshez nagylelkűségre, megértésre, odaadásra, másságra van szükség. Ezt szeretnénk látni a romániai, a magyarországi és a bárhol élő magyar vezetők mindennapos gyakorlatában. Szerencsére sok romániai magyar hűséges és tisztelettudó polgára annak az államnak, melyben élnek
A románok különben egyáltalán nem szörnyetegek vagy identitásrombolók, ahogy azt egyes forrófejűek és Szent István Magyarországának dicsőségéről álmodozók állítják. 
2018-ra vonatkozóan pedig most összegyűlünk, emberek és intézmények, és továbbra is össze fogunk gyűlni, hogy szép, emlékezetes, nyugodt ceremóniákat gondoljunk ki, de főleg azért, hogy forrásköteteket és összefoglalókat jelentessünk meg, új korabeli tanúvallomásokat hozzunk felszínre, történelmi épületeket tatarozzunk, múzeumokat frissítsünk fel és nyissunk meg újra, 1918-nak szentelt keresztekhez és emlékművekhez vezető utakat újítsunk fel, szobrokat és más dicsőítő himnuszokat szenteljünk Ferdinánd királynak, Mária királynénak, Ion I. C. Brătianunak, Gheorghe Pop de Băseşti-nek, Vasile Goldişnak, Iuliu Maniunak, Iuliu Hossunak, Miron Cristeának, Alexandru Vaida Voevodnak és megannyi más személynek, akik félretettek minden ellenségességet, hogy a román nemzet szolgálatába álljanak. Az viszont kár, hogy nem tudunk egy kicsit koordináltabbak lenni, nem tudunk harmóniában, összhangban és szinkronban lenni, ahogy az nagy ünnepkor szokás. 
A demokráciának nem szabad anarchiává fajulnia, mert azt veszélyeztethetjük, amit egy évszázaddal ezelőtt felépítettek az említett nagy államférfiak. Személy szerint azt szeretném 2018-ban látni, hogy a románok összes nagy értelmiségije a köz szolgálatába áll és az ország érdekében felelős tisztséget vállal, ahogy azt az elődeink tették 1918-ban, nemzetünk „asztrális órájában”. Lucian Ionescu
[Forrás: Transparent News, Fordítás: Főtér]

Mégsem adja el a Kós Károly által épített kultúrotthont a mákófalvi református egyház

2017. augusztus 11. 
Elállt a Kós Károly által tervezett kultúrotthon eladásától a kalotaszegi Mákófalva református egyházközsége. Júniusban az egyházközség arról egyezett meg Egeres község önkormányzatával, 500 lejért átadja az ingatlant a román többségű önkormányzatnak. Az adásvétel ellen akkor az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tiltakozott. Az EMNP pénteki közleménye szerint a tulajdonosváltás azáltal hiúsult meg, hogy Both György, a Mákófalvát is magába foglaló Egeres község alpolgármestere a tanács elé terjesztett határozatjavaslatából kihagyta a református egyház eladási feltételeit, amelyeket később sem az eladást hitelesítő közjegyző, sem a polgármesteri hivatal nem tartott elfogadhatónak. 
Ezt követően pedig a mákófalvi református gyülekezet presbitériuma lemondott az épület eladási szándékáról, és arról döntött, hogy saját erőből történő újítja fel az épületet. Az EMNP üdvözölte a presbitérium bölcs döntését, és felajánlotta segítségét az épületfelújításához. (mti) Az Egeresi önkormányzat június 13-án döntött a színmagyar mákófalva művelődési házának a szimbolikus összegért való megvásárlásáról. 
Az épület - a homlokzatán álló emléktábla tanúsága szerint - Kós Károly tervei alapján épült 1930-ban. Az adásvétel szükségességéről Both György a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott alpolgármester, az egyházközség korábbi gondnoka győzte meg az egyházi döntéshozó testületet és az önkormányzati testületet is. Az alpolgármester ugyanis úgy vélte, hogy csak így lehet forrásokat szerezni az épület felújítására. Az EMNP álláspontja szerint az egykor államosított, majd 2001-ben visszaszerzett egyházi vagyon községi tulajdonba juttatása újabb államosításnak felelt volna meg. (mti)

Július közepe óta nem találják Bardocz Sándort, a TVR kolozsvári munkatársát

2017. augusztus 10. 
Egy hónapja nyoma veszett Bardocz Sándor kolozsvári televíziós újságírónak, aki egyébként népzenész is. A rendőrség keresi az újságírót, aki szucsági (Suceag) otthonából távozott ismeretlen helyre. 
A 54 éves Barocz július 15-én tűnt el, az 1,75-1,80 méteres magasságú, mintegy 75 kg-os, barna hajú, barna szemű férfi távozásakor pólót, világos színű nadrágot, barna cipőt viselt. 
A rendőrség kéri, aki információt szolgáltathat hollétéről, az értesítse a legközelebbi rendőrséget vagy hívja a 112-es sürgősségi számot. 
A Ştiri de Cluj szerint Bardocznak nemrégiben volt egy öngyilkossági kísérlete, nemrég tért haza Magyarországról, ahol kezelésen vett részt. 
Az újságírót 2011-ben leváltották a Román Televízió (RTV) kolozsvári területi stúdiójának magyar szerkesztőségi éléről, azóta az Erdélyi Figyelő műsorban dolgozott 

A bányából a piac csúcsára: erdélyi körúton a magyarországi kőfaragók küldöttsége


Kiss Előd-Gergely • 2017. július 02
Az erdélyi bányák és kőfeldolgozó üzemek, valamint a magyarországi kőfaragó vállalkozások közötti közvetlen kapcsolat kiépítése, az iparág együttesen történő felvirágoztatása volt az elsődleges célja a műkőkészítő ipartestület erdélyi körútjának. Többek között a Beszterce-Naszód megyei Magura andezitbányáját is felkeresték, ahova a Krónika is elkísérte őket. 
Nehéz időszakon vannak túl a magyarországi kőfaragók. Sokáig úgy tűnt, többen lehúzhatják a rolót a megfogyatkozott megrendelések miatt, ugyanakkor az is hátrányosan érintette az ágazatot, hogy rengeteg szakember kiöregedett, felhagyott a munkával. Egy ideje azonban felfele ível az ipar, egyre többen érdeklődnek a minőségi és tartós anyagok iránt – tudtuk meg Csanádi Gabriellától, a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének alelnökétől. 
A testület népes küldöttssége többnapos erdélyi körúton vett részt, amelynek nem titkolt célja volt a potenciális üzletkötés. Csanádi Gabriella elmondása szerint ugyanis Magyarországon rengeteg ritka kőfajta nem található meg, ezért Erdélyben keresnek partnereket, hogy a különböző bányákból szert tudjanak tenni a szükséges nyersanyagokra. 
A körút megszervezésében az Erdélyi Kőfaragók Szövetsége segített, a közvetítői szerepet pedig Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei elnöke és csapata vállalta. A körút megvalositását és pénzügyi támogatását a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt biztositotta A magyarországi ipartestület tagjai többek között a Beszterce-Naszód megyében fekvő Magura településtől nem messze található, impozáns látványt nyújtó andezitbányát és a mintegy három kilométerre levő kőfaragó üzemet is meglátogatták, munkatársunk ezen a vadregényes tájon csatlakozott a küldöttséghez, illetve nyert bepillantást a kőfaragó szakma működésébe. 
Olasz hadifoglyoknak köszönhető a kitermelés megkezdése Talán kevesen tudják, hogy Magurán található az a Moldvába vezető vasúti alagút, amelyet az Osztrák–Magyar Monarchia idején maga Ferenc József adott át, és a Radnai-havasok lábánál fekvő közeli andezitbányából származik a budapesti Országház kőburkolata. Beszterce-Naszód megyei utunk a kőfeldolgozó üzemnél tett látogatással kezdődött, ahol óriási gépek aprították egészen vékony szeletekre a többtonnás masszív kőtömböket. 
Mindez elképzelhetetlen zajjal jár, nem véletlen, hogy a munkások egytől egyik füldugót viseltek a zajártalom kockázatának elkerülése érdekében. Nem is időztünk ott túl sokat, indultunk az andezitbányához, ahol Ioan Şot, a létesítmény és az üzem tulajdonosa volt az idegenvezetőnk. 
Elmesélte, hogy az első világháború idején olasz hadifoglyok építették a Suceavára vezető vasútvonalat, a munkálatok során pedig tíz alagutat fúrtak, a legelsőt pedig 1916-ban Ferenc József adta át. 
A hadifoglyok a kőfaragáshoz is értettek, és gyakorolták is, így indult be a háború után a bánya, ahol ipari mennyiségben kezdték el kitermelni az építőanyagként használt, ritka és értékes köveket. 
A magyarországi küldöttséggel Ioan Şot széles mosollyal azt is megosztotta: tulajdonosként arra a legbüszkébb, az Országház felújításakor a magurai bányából vitték a kőburkolathoz szükséges nyersanyagot,
de az sem mellékes, hogy a müncheni olimpiai stadion kőburkolata is onnan származik. Az ipartestület tagjai később jelezték az üzletembernek, hogy számíthat az ő megrendeléseikre is. 
A térségben fellelhető andezit, gránit és bazalt egyébként egy hajdani vulkán tevékenységének köszönhető. Már nem csak a felső tízezer választja a drágább anyagokat 
A bányalátogatás után nyílt alkalmunk beszélgetni Csanádi Gabriellával, aki kifejtette: nehéz évek állnak mögöttük, egy ideig úgy nézett ki, hogy a kőfaragó mesterségnek nincs jövője, de idén már „hála Istennek 
rengeteg munkája van valamennyi kollégának”. 
Kérdésünkre elmondta: az ipartestület tagjainak 60 százaléka sírköveket gyárt, a többiek pedig elsősorban építészettel és belsőépítészettel foglalkoznak. 
Az alelnök azt is elárulta, hogy ami az építőipari piacot illeti, már nem igaz az, hogy csak a felső tízezer ad le megrendeléseket. Az emberek ugyanis kezdenek rájönni arra, hogy ha drágább is, de egyértelműen tartósabb a munkájuk, a kőből épített létesítményekkel 10-20 évig nem lesz gondjuk. 
Csanádi Gabriella azt is elmondta: meglehetősen sok állami megrendelést kapnak, most például a Budapesten július 14. és 30. között sorra kerülő úszó-világbajnokságra készülnek, rengeteg nyersanyagot felhasználnak a Duna-parton. Ezenkívül az egyházak is visszatérő ügyfélnek számítanak. Közvetlen kapcsolatot teremtenek a kitermelőkkel.
Csanádi Gabriella úgy értékelt: nagy szükség volt az erdélyi körútra, a kapcsolatépítésre, hiszen például a Krassó-Szörény megyei ruszkicai márványbányával egyetlen magyarországi cég dolgozott együtt, miközben óriási az igény a márványra. 
„Látogatásunkkal lehetőségünk nyílt arra, hogy közvetlen kapcsolatot teremtsünk az erdélyi kitermelőkkel, hogy majd ők is közvetlenül tudjanak árut szállítani Magyarországra” – magyarázta. 
Az építőiparban egyébként jelenleg a gránit a legkelendőbb, az andezitet pedig a kortárs minimalista belsőépítészeti stílus képviselői használják előszeretettel. 
„Én egyébként szerelmes vagyok a ruszkicai márványba, mert a keménységével, színével vetekszik a gránittal. Ha ehhez megtaláljuk a piacot úgy, hogy megfelelő mennyiségű anyagot tudunk beszerezni az erdélyiektől, rendkívül szép időszaka elé néz a kőipar” – fogalmazott a szakember. 
Hozzátette: a magyarországi cégeknek ez azért is előnyös, mert pályázáskor sokat számít, hogy tudják-e előre, honnan szerzik meg a nyersanyagot. 
A székelyföldi kőfaragók nehezebben boldogulnak Keizer Róberttel már útban hazafelé tudtunk röviden beszélgetni, mint elmondta: az Erdélyi Kőfaragók Szövetsége kérte fel őt arra, hogy keressen szakmai partnereket Magyarországon. Végigkövette a magyarországi delegáció útját, így azt is tapasztalta, hogy a székelyföldi kőfeldolgozó üzemek – bár makulátlan, minőségi munkát végeznek – nem rendelkeznek elég tőkével, így korszerű gépekkel sincsenek felszerelve, emiatt értelemszerűen nehezebben tudnak érvényesülni a piacon. 
Kifejtette: azért is vállalta el a közvetítő szerepét, mert az volt a cél, hogy a magyarországi kőfaragók megismerjék az erdélyi bányákat, így az erdélyi kőfaragók, kitermelők megrendelésekre, illetve jól fizető, korrekt partnerekre tegyenek szert, akik cserében olcsón jutnak nyersanyaghoz.
z emberek ugyanis kezdenek rájönni a

2017. augusztus 10., csütörtök

Nincs olyan város Romániában, amely Kolozsvárnál gyorsabban növekedne

2017. augusztus 04.,   Pengő Zoltán
Kolozsvár az ország második legnagyobb ingatlanpiaca: a kincses városban és vonzáskörzetében tavaly 72,7 százalékkal több új lakást adtak át, mint 2015-ben. 
Kolozs megye, azon belül is elsősorban Kolozsvár az ország Bukarest utáni legnagyobb ingatlanpiaca. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 5221 új lakás épült az erdélyi megyében, 72,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Ez elképesztő mértékű növekedés, lényegesen nagyobb, mint amekkorát a hasonló léptékű hazai városok fel tudnak mutatni.
A szintén prosperáló városnak számító Temesváron például 3691 lakást adtak át tavaly a fejlesztők, 29,4 százalékkal többet, mint 2015-ben, Konstancán pedig 3256 egységgel bővült a lakásállomány 2016-ban. Bukarestben 10 022 lakás készült el az elmúlt évben, ami 9,6 százalékos csökkenést jelent 2015-höz viszonyítva.
Erdély fővárosának fejlődésének a ritmusát jól érzékelteti az a tény, hogy a fővárosban tavaly kétszer annyi új ingatlan épült, pedig Bukarest lakossága körülbelül hatszor nagyobb. A temesvári adatok szintén figyelemre méltóak, a bánsági nagyváros ugyanis azon kevés hazai település egyike, ahol tavaly több lakás épült, mint a gazdasági világválság kirobbanásának évében, 2008-ban (2545), ráadásul a különbség 40 százalékos. 
A Coldwell Banker ingatlantanácsadó cég romániai szakemberei szerint az új ingatlanok száma az egyik legjobb barométere egy régió gazdasági állapotának, fejlődése lendületének. 
Az elmúlt évtizedben Kolozs megyében 39 579 lakás épült.
A rekordév 2008 volt, mikor is 7227 lakás készült el, a negatív rekordot pedig 2013 jelentette, mindössze 2147 új lakással. A Coldwell Banker információi szerint Kolozsváron és peremtelepülésein, elsősorban Szászfenesen, Kisbácsban és Apahidán jelenleg 4300 lakás van épülőfélben.
A kincses város ingatlanpiaca az elkövetkező időszakban is lendületben marad, véli Frinkuj Árpád ingatlanfejlesztő, a Fritech kft. igazgatója. Annak ellenére, hogy tavaly rengeteg új lakást adtak át, s jelenleg is sok van épülőben, a kereslet még mindig nagyobb, mint a kínálat, legalábbis erre lehet következtetni a magas ingatlanárakból. „Néhány évig valószínűleg nem lesznek olcsóbbak a lakások Kolozsváron és környékén, legalább is nem számottevő mértékben” – nyilatkozta a Maszolnak az üzletember, aki főleg Kisbácsban épít társasházakat. 
Erdélyben Brassóban és Nagyszebenben is pörög az ingatlanpiac, előbbiben 2100, utóbbiban 2000 lakás készül el az elkövetkező hónapokban, Temesváron pedig körülbelül 1000. Az ország legnagyobb ingatlanpiaca természetesen Bukarest, ahol 14 ezer lakás építése van folyamatban.

2017. augusztus 9., szerda

Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció: vonják vissza Kelemen Hunor Románia Csillaga érdemrendjét!

A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció visszább fogta magát és mostanra nem a Kelemen Hunor RMDSZ elnök állampolgárságát hanem csak az eddig megkapott legmagasabb hazai kitüntetés visszavonását kéri egy un. "közleményben" amely viszont sem a FBoldalán sem pedig a saját neve alatt futó weblapon sem jelentette meg. De kik is lennének azok akik még saját weblapon sem árulják el kik azok akik a megnevezett állitólagos "vezetők", akik már a Tőkés László expüspöknek a kitüntetését is visszavonatták...
Ami a legérdekesebb, hogy ellentétben a weblapon is meghírdetettektől e furcsa szervezetnek a fő tevékenysége nem a hazai dolgoknak a megjavítása, hanem a magyar vezető egyéniségek, politikusok megrontása. Ezúttal a szövetségiek elnökén a sor. Sajnálatos, hogy ezeknek furcsa 50-esek csoportjának nem a hazai néptömegek sorsának a megjavítása, hanem egyfajta boszorkányűzési mániájuknak a kielégítése fontos. Ennél még csak az lenne furcsa, hogy e szervezet alelnökei között olyan is szerepel, aki a 89-es események után magasrangú tisztikari és magasrangú főnöki tisztségeket - többek közt CSAT-tagit is -töltött be. Igaz, hogy 4 csillagos tábornoki titulussal nyugdijazták, de ezért másokon tölteni ki a bosszúját, nem  csak furcsa... Ha csak azt nem számítjuk le, hogy egy ilyen magas nyugdijjal rendelkező egyén esetleg fél, hogy elveszíti az eddig megszerzett előjogokat ami a 4 csillaggal együtt jár...
De a másik alelnök is furcsa hiszen magas rangu a belső elháritás volt vezetőjeként olyasmihez adta a nevét ami már nemcsak rangon aluli, hanem a butaság környékezéseként is felfogható... Elmélázva a két személyiségen, akiket az az "50 lideri ptr România" köréből került ki akkor nyugodtan folytathatják "Igy néz ki ma hazánk 2017-ben" parafrazálva azt ami a három fő céljuk közül kerül ki...de lássuk az Agerpress cikkét. EP
2017. augusztus 08. 
A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció (CNMR) közleményben követeli, hogy vonják vissza Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől a Románia Csillaga érdemrendet. 
Az AGERPRES hírügynökséghez eljuttatott közelményben a Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció leszögezi: kész bírósághoz fordulni annak érdekében, hogy Kelemen Hunort megfosszák a román állampogárnak adható legmagasabb állami kitüntetéstől, 'ahogy azt Tőkés László esetében is megtette sikerrel a CNMR több tagja, köztük Constantin Degeratu és Costin Georgescu' - olvasható a közleményben. 
A CNMR hozzáteszi, hogy a kitüntetést csak azok érdemlik meg, akik elismerik az ország történelmét, és feltétel nélkül lojálisak a román államhoz. 
A szervezet közleménye szerint Kelemen legutóbbi kijelentései arról árulkodnak, hogy az RMDSZ-elnök viselkedésével 'nem ismeri el a román államot, figyelmen kívül hagyja annak történelmét, kultúráját és a románok alapvető jogait.' (agerpres)

Holnap kezdődik!Bulizni és okulni is lehet a hétvégi 4. SIC Feszten

Bodor Tünde, 2017. augusztus 9.
Csomakőrösön, a holnaptól vasárnapig tartó székelyföldi szabadegyetemen idén is szépen váltják egymást az előadások és koncertek, a játékok és a sport.
Itthon érezzék jól magukat! – fogalmazták meg a szervezők céljukat. A fesztiválok sorában, az Untold utáni levezetésnek éppen jó a háromszéki fiatalokat megcélzó SIC Feszt, hiszen aki megunta volna a bulizást, az fejtágító előadásokon vehet részt, aki pedig azt is megunta, az a diákolimpián próbálhatja ki ügyességét, és ha abban elfáradt, akkor a medencében strandolhat. Még csak az sem kizáró jellegű, ha családja van az illető „fiatalnak”, hiszen a tavaly először megrendezett családi nap sikerén felbuzdulva a szervezők idén még gazdagabb programmal várják a gyerekeket s szüleiket.
Kocsis Boldizsár János főszervező elmondta, ahogy a rendezvény hírét közzétették, nagyon hamar fogyni kezdtek a jegyek, pedig akkor még a program s a fellépők sora sem volt ismert. Ezt a bizalmat értékelik, a mércét még magasabbra tették idén. Az önkéntesek toborzása is olajozottan működött, a mintegy 110 jelentkezőből 80 fog szolgálatot teljesíteni a 25 fős szervezőcsapatot kiegészítve. Sőt, a diákolimpiára is hamar összegyűltek a csapatok.
Kelemen Szilárd újdonsült HÁRIT-elnökként a szakmaiságot képviselők felé tágította a kört, amelyben minden és mindenki a „brand” körül forog, a tábor jelmondata ugyanis idén a „Brand a lelke mindennek”. Ezúttal a gazdaélet szépségeit (jó életszínvonal) is tálalják a résztvevők, természetesen az odavezető úttal.
Ájgel Ágnes programfelelős mintegy 30 civil szervezet közreműködésével szervezte meg a családi nap programját, idén ott is szakmai előadásokkal váltják a játékokat és koncerteket, gyermekgyógyásszal (Bodó Erika), illóolaj-szakértővel (Máthé Kriszta) és mentálhigiénés szakemberrel is (Kondor Ágota) lehet beszélni, a gyermekek pedig tavaly is imádták a cseles játékokat, amelyek próbára tették kézügyességüket, türelmüket, logikájukat. Megvolt, meglesz a változatosság öröme is, hiszen legalább negyvenféle játékos tevékenységgel lehet kellemesen elfáradni. A szülő lazíthat, mert gyerekfelügyelet is lesz. Szóval jónak ígérkezik, érdemes rászánni a szombatot.
Akár sátorral is ki lehet vonulni, egy személy részére 79 lej a jegy, a hétvégi belépő pedig 39 lej, online is lehet vásárolni (sicfeszt/2017/jegyvasarlas). Koncertezik az Amnesia, a yesyes, a Honeybeast, a Pinceband, Nagy Feró és a Beatrice és még sokan mások. A programot addig is a sicfeszt.ro/2017/ honlapon lehet böngészni.

Gazdanapi Frisomat kedvezmény Szentlőrincen!

Látogasson el a hétvégén a Szentlőrinci Gazdanapokra és mi szeretettel és meglepetéssel várjuk a kiállított Frisomat acélcsarnoknál.
2017. augusztus 11-13 között teljes életnagyságban tekintheti meg az egyik csarnokunkat a szentlőrinci helyszínen, ahol minden kérdésére válaszolunk.
A kiállítás ideje alatt nemcsak 10% kedvezményt kapnak a Gazdák a megrendelt Frisomat csarnokok árából, hanem még egy extra meglepetéssel is szolgálunk:
aki a kiállítás helyszínén acélcsarnokot rendel,
30 000 Ft értékű ajándékcsomagot kap 
meglepetésként a 10% árkedvezményen felül.
A 10 százalékos kedvezmény a 2017. szeptember 30-ig megrendelt csarnoktípusokra érvényes, melyek a kedvezményes szórólapon szerepelnek.
Keressen bennünket a kiállítási területen, a nagy fehér acélcsarnokot könnyű megtalálni!

Build-Communication Kft.
2040 Budaörs, Liget utca 3/2.
Tel: 23/611-028 / 029
rendezveny@buildmarketing.hu

2017. augusztus 7., hétfő

Helyi kisgazdákat és termelőket támogató programot indított a Walesi Herceg Alapítvány

2017. augusztus 07.
Tíz hónapos kísérleti jellegű programot indított a Walesi Herceg Alapítvány a romániai kisgazdák és termelők támogatására. A program során Románia öt történelmi régiójában készítenek felmérést: Erdélyben, a Duna-deltában, Bukovinában, Máramarosban és a Bánságban. 
"Több száz termelővel szeretnénk beszélgetni ezekben a régiókban, hogy felmérhessük, milyen termékeket állítanak elő, milyen mennyiségben és minőségben, hogyan értékesítik ezeket és mennyi pénz marad a zsebükben. Az utazás végén kijelölünk majd öt kiváló minőségű terméket (helyi, olaszországi és brit szakértők segítségével), amelyek bizonyíthatják a román mezőgazdaság potenciálját. A tanulmány kimutathatja a termelők és gazdák hétköznapi problémáit, és remélhetőleg az eredmények alapján további támogatási programokat is kidolgozhatunk számukra" - olvasható az alapítvány Facebook-bejegyzésében. 
A felmérés során tejtermékek, húsipari készítmények, méz, olajak, gombák, zöldségek, gyümölcsök, konzervek és dzsemek minőségét, mennyiségét vizsgálják. 
A felmérést a tervek szerint minden régióban egy főzőtanfolyammal zárják, amelynek során a kezdő szakácsok készségeit fejlesztenék, ugyanakkor a vállalkozások étlapjára felkerülhetnének olyan receptek, amelyek alapjául a helyben készült termékeket használhatnák fel.(agerpres)

2017. július 31., hétfő

A Kormányzót nem kell rehabilitálni

Makkay József • 2017. július 25.
 Folyamatos közéleti vita tárgyát képezi Horthy Miklós személye. A sokak által bűnösnek tartott kormányzó munkásságáról nincs egyetértés a történész szakmában. Raffay Ernő magyarországi történészt, nyugalmazott egyetemi tanárt Horthy Miklós megítéléséről kérdeztük. 
Nemcsak a Ceauşescu-rend­szer Romániájában, hanem a kádári Magyarországon is a máig ható Horthy-kép rögzült sok ember gondolkodásában. A közbeszédben gyakran visszaköszön a „fasiszta-Horthy” jelző. Miért kezelte Horthy Miklóst közellenségként a kommunista történetírás? 
– Magyarországon a közbeszédben ma is él, nem is kevés ember tudatában a negatív Horthy-kép. Ennek több oka van. Az 1945 után a választásokat elveszítő, azonban a szovjet megszálló hatóságok segítségével, erőszakkal hatalomra került – 1919-es gyökerű, önmagát kommunistának maszkírozó – baloldal a Horthy nevével fémjelzett korszakot megsemmisítendő ellenségének látta. Nem véletlenül, ugyanis 
1920–1944 között a szó szoros értelmében üldözték a (csekély létszámú) hazai kommunistát. Sallait és Fürstöt, a két terroristát kivégezték, Rákosit és Vass Zoltánt fejenként 16 év börtönre ítélték.
A Horthy-korszakban nemcsak belügyi, hanem szellemi irtóháború is zajlott az osztályharcos kommunizmus ellen. Ennek megfelelően a szovjet Vörös Hadsereg megszállásától (1944–1945) a Moszkvából hazajött (s szinte mindegyik szovjet titkosszolgálatnak dolgozó) kommunisták megkezdték a polgári- és nemzeti erők megsemmisítését és kivonását a (politikai) életből. 
Az egész magyar politikai, oktatási- és sajtórendszert úgy alakították át, hogy az gyalázta a Horthy-korszakot. Ez 45 éven keresztül zajlott, és a baloldali (liberális és szocialista) körökben még most is folytatódik. Horthyról kizárólag elfogult, hazugságoktól és ügyes ferdítésektől sem mentes képet alkotnak ma is az állami egyetemeken és a Magyar Tudományos Akadémián. – A Tanácsköztársaság bukását követően, a Horthy Miklós által vezetett magyar kormány az Antant támogatását élvezte. 
Az új hatalom mennyire törekedett a jogállamiság kialakítására, illetve az új kormányzó milyen mértékben hunyt szemet az önbíráskodás felett? 
– Az 1919-es kommunista rombolás után – megtetézve a román, cseh és szerb megszállás rablásaival (pl. csak a román hadsereg mintegy 30 ezer vagon rabolt holmit vitt ki az országból) – stabilizálni kellett az országot. 
Elsőként a politikai stabilizációt, majd a gazdaságit (20-as évek), közben pedig (mivel nemcsak a háborút, hanem a békét is elveszítették a magyarok, jórészt a kommunisták és Károlyiék tevékenységének köszönhetően) a lelki stabilizációt kellett végrehajtani. 
Tény, hogy először volt a vörösterror, s erre adott válasz volt a magyar nemzeti erők visszavágása. Ez utóbbi nem terror volt, hanem a nemzet egészségesen maradt tagjainak/szervezeteinek jogos visszavágása (lásd Prohászka Ottokár püspök álláspontját). 
Tehát: nem kell vörösterrort bevezetni, és akkor nem lesz „fehérterror”. Horthy szerepe itt kimondottan pozitív: miután ténylegesen kezébe került a hatalom, leállította a durvább üldözéseket, éppen a mielőbbi normalizáció érdekében. 
– A két világháború közötti Magyarország trianoni poraiból éledt újjá. Mai szemmel nézve mennyire nevezhető ez a két évtized gazdasági és szociális sikertörténetnek? 
– A politikai megerősödés után (amit jórészt gróf Bethlen István hozott létre) a Magyar Királyság európai demokrácia lett, a szó liberális értelmében. Azzal a kivétellel, hogy az országban nem működhetett olyan politikai párt, amely az osztályharcra uszított. 
Ráadásul Bethlen a 20-as évek közepén jó kompromisszumot kötött a szociáldemokratákkal. 
A gazdasági konszolidáció a 20-as évek második felére stabilizálta a kapitalista gazdaság működését (a régi iparágak elérték az 1913-as termelékenységi szintet, új pénzt s új iparágakat hoztak létre: elektronikai ipar, vegyipar stb.). 
A Horthy-korszak teljesen új szociálpolitikát vezetett be: a dolgozók juttatásait az angol szociálpolitika sarkpontjaihoz mérték, de úgy, hogy a különféle juttatások százalékai nagyobbak voltak, mint Angliában. 
1927–28-ban létrehozták az OTI-t (Országos Társadalombiztosítási Intézet), amely koordinálta a teljes szociálpolitikát. Az 1927/XXI. törvénycikk a kötelező betegségi- és balesetbiztosítási törvény az ipar és kereskedelem, a közlekedés dolgozóira, a háztartási alkalmazottakra és a különböző hivatalok (közjegyzői, ügyvédi irodák), az orvosi rendelők és a szerkesztőségek munkatárasaira vonatkozott. Eszerint az igényjogosultságot a monarchiabeli 20 hétről 52 hétre (!) emelték, úgy, hogy a táppénz a fizetés 55–75 százalékára nőtt (Angliában ez 18–32 között mozgott). Baleset esetén a dolgozó 60–66 százalékot kapott (Angliában 31–56-ot). 
1928-ban az öregségi-, rokkantsági, özvegységi- és árvasági biztosításról szóló törvény hasonló szemlélettel kezelte a dolgozókat. 
1920–1930 között országos lakásépítési program indult (nagyon sokan menekültek, természetesen lakás és pénz nélkül a megszállt területekről Magyarországra): 10 év alatt mintegy 290 ezer új ház és lakás épült; ez mintegy 25 százalékos növekedést jelentett. 
A Horthy-korszakban a százezer lakosra jutó orvosok száma majdnem a duplájára, a kórházi ágyak száma 329-ről 467-re nőtt. 
Sokáig elmaradt azonban a mezőgazdasági munkások és a munkanélküliek biztosítása, a hitbizományi birtokok felülvizsgálata – tény, hogy a 30-as években ezekre nézve is történtek változtatások. 
Tehát: a horthysta kormányok komoly szociálpolitikai intézkedéseket hoztak – természetesen olyan arányban, ahogyan egy kirabolt és megcsonkított ország anyagi helyzete engedte. 
– A Horthy-korszak egyik fő vezérfonalává vált Trianonban a magyarsággal elkövetett történelmi igazságtalanság jóvátétele, a revíziós politika. Mennyire volt ebben partner a magyar társadalom, a magyar pártok? 
- A korszak mindegyik kormányának legfontosabb külpolitikai célja a területi revízió volt: visszavenni azt, ami a miénk. Megszállás alatt lévő magyar népcsoportok területi autonómiája eszébe sem jutott senkinek. Megítélésem szerint most is csak ez volna helyes álláspont. A magyar társadalom és az összes politikai párt egyetértett ezzel: senki nem mondott olyan vicceset – a politikai öngyilkosságot kockáztatva –, hogy mondjuk Kassa vagy Marosvásárhely környéke vívja ki a területi autonómiát: ez ugyanis az akkori felfogás szerint a megszálló ország határait stabilizálta volna. 
Az akkori magyarok pontosan tudták, hogy – a nagyhatalmi erőviszonyokat kihasználva – nagyobb az esélye a revíziónak, mint a megszálló akármelyik kormánytól, parlamenttől kivívott autonómiának. 
A Horthy-korszak magyar embere (mind Budapesten, mind Kolozsváron) egyetlen, egységes magyar etnikai és politikai nemzetben gondolkodott. 
– Egyes történészek szerint a bécsi döntéssel visszaszerzett utódállamokban levő magyar területek elsősorban a német szövetségesnek köszönhetőek. Horthy mennyire volt Hitler megbízható szövetségese? 
– Magyarországon háromféle történész létezik: szocialista (kommunista), liberális és konzervatív. Az első két irányzat (szocialista és liberális) történészei szerint Horthyék Hitlertől kapták vissza a területeket 1938–1941 között. Ez nem felel meg a valóságnak: a magyar kormányok kiváló diplomáciai tevékenységgel, helyenként katonai fenyegetéssel érték el a négyszeres határmódosítást. 
A részletes bizonyító tények leírására itt nincs tér, ám való igaz, hogy a történelem által akkor felkínált lehetőségeket a magyar kormányok ügyes politizálással és brutális haderőfejlesztéssel ki tudták használni. (Hasonló nagy lehetőségek adódtak volna 1999–2009 között, amikor egyetlen magyar kormány sem ismerte fel az adott lehetőségeket, pedig három utódállamból kettő fölbomlott.) 
Ami Horthy személyét illeti: 1920 után a Magyar Királyság harapófogóba került: Leninékkel ideológiai különbség, a szomszédos megszálló országokkal területi gondok, s az őket támogató nyugati hatalmakkal pedig ezek támogatása miatt nem lehetett politikai szövetséget kötni. Maradt az egyre erősebb Németország – ott meg az volt a baj, hogy Hitler a román olaj miatt inkább Romániát, mint Magyarországot támogatta. A magyar vezetés a II. bécsi döntés előtt éppen a Románia elleni katonai fenyegetéssel győzte meg Hitlert az erdélyi kérdés rendezéséről. 
– A Horthy-korszak sokat vitatott része a kormányzó és a magyar zsidóság viszonya. A kormányzó idején jelentek meg a zsidótörvények, illetve hozzá köthető a vidéki zsidóság egy részének a deportálása. A háború után Horthyt nem állították bíróság elé. Nem volt ellene terhelő bizonyíték, vagy ebben más okok is közrejátszottak? 
– Szerintem Horthy, mint minden normális ember, nem szerette a Tanácsköztársaság gyilkosait, akik között aránytalanul sok volt a zsidó (az első népbiztosok közül 89,5 százalék zsidó, egy részük korábban szabadkőműves). 
Bethlen gróf tanácsára azonban az ország gazdasági konszolidációjához felhasználta a zsidó kézben lévő nagytőkét. Emiatt eltörölték a numerus clausust, s teret engedtek a hazai zsidó nagytőke további tevékenységének. 
A háború végén mind az amerikaiak, mind Sztálinék tudták, hogy Horthy nem bűnös, emiatt nem állították bíróság elé. Horthy 1944 kora nyarától sok hazai zsidót mentett meg annak ellenére, hogy politikai, sőt katonai hatóköre csökkent. 
E megmentett emberek és leszármazottaik 1945 után mind a mai napig sajnos gyalázzák a kormányzót. 
– Magyarországon folyamatos viták vannak a szoborállítások ügyében. Miközben Horthynak vagy a hozzá hasonló jobboldali politikusoknak nem lehet szobrot állítani, az ország tele van kommunista múltú emberek szobraival. Mennyire jellemzi ez a kettős mérce a mai magyar történetírást? 
– Ma sok magyar azt gondolja, ne bántsuk az egykori áldozatok itt élő leszármazottait, tehát ne állítsunk szobrot Horthynak sem. Aki ugyanis nem akar vagy nem mer szobrot állítani, az kimondatlanul is elfogadja a kormányzó bűnösségét. 
Ez helytelen álláspont, mivel Horthy a 20. század három legnagyobb magyarjának egyike. A megoldás az lehetne, hogy Horthy szobrot kapna az Országgyűlés előtti téren. Természetesen lovas szobrot. (Egyes Horthyt gúnyoló szegény kollégáimnál néha nem tudom eldönteni, Horthyt utálják-e jobban vagy a lovát.) Ez nem a kormányzó, hanem a szoborállítók számára jelentene megtiszteltetést. 
A magyarországi történetírás szellemileg katasztrofális helyzetben van: az MTA történészei között kizárólag liberális és szocialista (volt kommunista) történészek vannak. Amíg ők vannak ott (és az állami egyetemeken), addig Horthy megítélése változatlan marad. 
– Lehet-e rehabilitálni Horthy Miklóst a maga eredményeivel és bűneivel együtt? 
– Ez komoly és fontos kérdés. Nem is rehabilitálni kellene – hiszen őt semmilyen bíróság nem ítélte el, – hanem értelmes politikai, előtte szakmai vitával tisztázni kellene a történelmi szerepét. Sajnos ameddig a magyar történetírás ilyen tragikusan nemzetellenes kezekben van, erre nem sok az esély.