2017. március 26., vasárnap

Elmezavar!?! “Magyar” liberális nők elkezdték népszerűsíteni a mohamedán viseletet

A színtiszta elmezavarnak lehetünk a szemtanúi. A hazai női egyenjogúság szabadcsapatai elkezdték népszerűsíteni a mohamedán viseletet.
Már mi is többször írtunk a burkin viseléséről és annak a tilalmáról. Ám a honi liberális szabadcsapatoknak ismét sikerült túltolniuk a biciklit. A női egyenlőség honi bajnokai elkezdték népszerűsíteni a mohamedán népviseletet — figyelt fel az esetre aTutiblog.
A cikk bevezetőjében a muzulmán női fürdőruha-viselet előnyeiről értekezik a nem túl okos szerző. A gondolatmenete alátámasztására pedig a következő költői sorokat írta le a láthatóan elszállt asszony:
Mert olyan szigorú dress code van érvényben (nálunk, Európában – a szerk.), amely elviekben a nők felszabadításának zászlaja alatt keletkezett – a bikini a megjelenésének idején valóságos forradalomnak számított -, de valójában nem más, mint a férfiak kukkolási igényeinek minél tökéletesebb kielégítését szolgáló intézmény.”
A cikk szerző elfelejti megemlíteni, hogy:
az európai férfiak legalább nem erőszakolják halomra a nőket
az európai ember ritkábban robbantja fel magát
az európai civilizáció már túllépett a sötét középkoron
(Tutiblog) nyomán

A 9 éves Magyar Polgári Pártnak az új választmányi elnöke Mezei János míg Salamon Zoltán az új ügyvezető elnöke lett

A március 15-i elnökségi ülésen, amelyet Marosvásárhelyen tartottak meg, ahol a szatmárnémeti kongresszuson elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult a párt választmánya. 
Az ünnepi és alakuló ülésén Mezei Jánost választották meg az újonnan létrejött testület elnökének. 
Salamon Zoltán pedig a jövőben a párt ügyvezető elnöki tisztségébe választották meg. 
Amint a mellékelt képeken is látható a gyűlés nagyon is bizakodó és reményteljes hangulatban bonyolódott le. (E.P:)

ÁTADTÁK A ROMAKÖZPONTOT MAKFALVÁN

Írta: Sóvidék Televízió2017. március 20.
Átadták a romaközpontot MakfalvánMárcius 17-én Makfalván átadták a Roma Integrációs Központot, ahol az óvodás és iskolás gyerekek számára oktatási tevékenységeket szerveznek, a fiataloknak és felnőtteknek képzéseket, közösségi programokat. A gyerekek még napi egy ebédet is kapnak. A létesítményt jövőhét hétfőtől veheti igénybe a falu roma közössége.
Makfalva község Önkormányzata a székelyudvarhelyi Reform Alapítvánnyal közösen nyújtotta be a Román Társadalomfejlesztési Alaphoz azt a pályázatot, amely által megépülhetett a roma közösségi központ.
A polgármester körbevezette a jelenlévőket, megmutatta a két osztálytermet, az ebédlőt és a konyha helységet. A roma gyerekek nagyon örültek, hogy elkészült a szociális központ, ahogy megnyílt az épület ajtaja beözönlöttek az egyik osztályterembe és be is ültek a padokba.
A község elöljárója reméli, a szociális központ által sikerül a makfalvi roma közösséget integrálni, hiszen a projektben benne vannak az osztálytermek, ahol a diákok elkészíthetik házi feladataikat, ők ebédet is kapnak, ugyanakkor tisztálkodhatnak, még a ruháikat is kimoshatják, megszáríthatják majd.

Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

https://www.facebook.com/zsolt.biro.737?pnref=story.unseen-section
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) plenáris ülésén fontosnak tartottam néhány kérdésre rávilágítani. Ilyen Romániában az 1918-as egyesülésre való emlékév előkészítése, ami magyarok szempontból csakis azt jelentheti, hogy még hangsúlyosabban kérjük a december 1-ei gyulafehérvári nyilatkozatba foglaltak érvényre juttatását, azaz a „teljes nemzeti szabadságot” minden együttélő nemzeti közösség számára. Teljes nemzeti szabadság pedig akkor van, amikor autonómiával is rendelkezünk. Ezt a fórumot is kihasználtam, hogy a marosvásárhelyi római-katolikus líceum körüli jogtiprásokra felhívjam a figyelmet. Ezek a kérdések is szerepelnek a képviselők által egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatban.



2017. március 19., vasárnap

CSAK ÖT PERCIG SZAGOLD EZT A NÖVÉNYT NAPONTA, HOGY A MEMÓRIÁD 75%-AL JAVULJON!

Sokan nem ismerik a rozmaring gyógyítóerejét, pedig már évszázadok óta széles körben használják a hagyományos és az alternatív gyógyászatban. Számos egészségügyi hatása van, többek között a memória javítása, de a problémamegoldó gondolkodásra is jótékony hatással van.
A görög diákok jól ismerik a rozmaring memória-fokozó tulajdonságát, éppen ezért, amikor vizsgázni mennek mindig van náluk egy kis rozmaring ág. A rozmaring csak napi öt percig való belégzésével, 75%-al növelni tudják a memóriájukat.
Számos tanulmány szerint a rozmaring karnozinsav tartalma az a vegyület, amely képes felvenni a harcot azokkal a mérgező összetevőkel, amelyek károsan befolyásolják az agy működését.
Shakespeare is megemlíti a rozmaringot a Hamleben. Így méltatja csodálatos előnyeit. “Itt egy rozmarinszál az emlékezetre: kérlek, édes rózsám, hogy jussak eszedbe…” mondja Ophelia Hamletnek.
A rozmaring egyéb jótékony hatásai között tartjuk számon a következőket: javítja a közérzetet, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal bír, védi az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, méregteleníti a szervezetet, védi a szervezetet a bakteriális fertőzésekkel szemben, késlelteti az öregedést, továbbá gyorsítja számos bőrbetegség gyógyulását.

Kossuth-nagydíjat kapott Kallós Zoltán néprajztudós

Krónika | 2017.03.15. 
Kossuth-nagydíjat adományozott Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kallós Zoltán néprajztudósnak, a Kallós Zoltán Alapítvány alapítójának.
A kitüntetést szerdán nyújtotta át az államfő Kallós Zoltánnak a Parlament kupolacsarnokában. Az indoklás szerint a Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc kitüntetettje, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja, a Kallós Zoltán Alapítvány alapítója részére példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként ítélték oda a Kossuth-nagydíjat.
Ugyancsak a nemzeti ünnep alkalmából Kossuth-díjat adományoztak Bálint Márta színművésznek az erdélyi magyarság megmaradását és a Kárpát-medence kulturális kincseinek továbbadását közel öt évtizede töretlen hittel és alázattal szolgáló, a magyar és világirodalom legnagyobb klasszikusait mély átéléssel és gazdag drámai eszköztárral közvetítő, kivételesen magas színvonalú művészi pályája elismeréseként. Kossuth-díjat kapott még többek között Bertalan Tivadar látványtervező, festő- és grafikusművész, író, Fésűs Éva író, költő, Frenreisz Károly zeneszerző, előadóművész, Nagy-Kálózy Eszter Jászai Mari-díjas színművész, Richter József Jászai Mari-díjas artista, cirkuszművész, Sass Sylvia Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes művész és Tahi-Tóth László Jászai Mari-díjas színművész.
„Mindig a magyarságért akartam tenni, soha nem a díjakért csináltam" – mondta az MTI-nek Kallós Zoltán a Kossuth Nagydíj átvételét követően. A néprajztudós felidézte, még gyerek volt, amikor szülőfalujában, a Kolozs megyei Válaszúton a helyi népdalokat, a magyar, a román és a cigány népszokásokat gyűjteni kezdte. „A kolozsvári Református Kollégiumban, ahová jártam, nagy divatja volt a falujárásnak, kiváló felügyelőtanárom volt, aki ebbe ez irányba terelte az érdeklődésemet. Anyám feketelaki volt, apám válaszúti, kezdetben a rokonság körében gyűjtöttem Szék környéki falvakban, Észak-Mezőségben" – mondta a 90 éves Kallós Zoltán.
Gyűjtőmunkáját előbb tanítói, majd zeneakadémiai végzettsége mellett végezte, és azután is kitartott, hogy az ötvenes években koholt vádak alapján börtönbe került. Eredményeire Magyarországon is felfigyeltek. „Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatót 1956-ban ismertem meg. Akkor Moldvában tanítottam, ő egy csoporttal egyetemi kiránduláson járt Romániában, és a tengerparti út helyett eljött hozzám. Később rajta keresztül ismertem meg Martin Györgyöt, Pesovár Ferencet, egy budapesti út során Kodály Zoltánnal is találkoztam. Kaptam tőle egy magnót ajándékba, és felhívta a figyelmemet arra, hogy táncfüzéreket vegyek fel és hangszeres zenét, amit addig felszerelés hiányában nem gyűjtöttem" – emlékezett Kallós Zoltán.
Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. „Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése" – nyilatkozta Kallós Zoltán.
A néprajzkutató fő műve, a Balladák könyve 1970-ben jelent meg először, a kötet újrakiadásai hoztak kedvező változást a finanszírozás, a megélhetés szempontjából. „Domokos János, az Európa Könyvkiadó korábbi vezetője nagyon támogatott. A Balladák könyve öt kiadást élt meg, 1989-ben Budapesten jelent meg a Tegnap a Gyimesben jártam népdalgyűjteményem is" – jelentette ki Kallós Zoltán, aki egyszer azt mondta, addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelhetünk. Mint most kifejtette, bízik a romániai magyar kisebbség megmaradásában, és ebben nagyon fontos a zene és a tánc.
A Kossuth-díjas néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. „Több mint kétszáz diák került ki már a négyosztályos iskolánkból, innen a szamosújvári Téka Alapítványhoz mehetnek tovább a gyerekek, ahol beindítottuk a mezőgazdasági szakiskolát. Főleg vegyes nemzetiségű házasságokból származó gyerekekről van szó, sokan egyáltalán nem tudtak magyarul, amikor hozzánk kerültek, itt tanultak meg" – mondta Kallós Zoltán az MTI-nek.

„Fölfedezték” Székelyföld első ágyúöntőjét, Bodor Ferencet

2017. március 19.  Gellért Edit
Tudományos ülésszakon és neki szentelt könyv bemutatóján méltatták Csíkszék 48-as ágyúöntőjét, a nagyközönségnek eddig kevéssé ismert Bodor Ferencet, aki Székelyföld első ágyúját öntötte. Az új történelmi adalékokkal szolgáló szakmai eseményt Pál-Antal Sándor akadémikus kezdeményezte. ​
Újabb mozaik darabokkal gazdagodtak az 1848-49-es forradalom csíki vonatkozásai az 1848 tematikában hétvégén – erről győződhetett meg, aki részt vett a Csíkszeredában szervezett tudományos ülésszakon, illetve a „Csíkszék Gábor Áronja”-ként is nevezett Bodor Ferenc személyéről kiadott könyv bemutatóján. 
Az ő figurája köré szerveződő tudományos ülésszakon kiderült: mindeddig nem rendelkeztek a kutatók forrásokkal személyére vonatkozóan, de most új korszak kezdődött a feltárásban illetve újraértelmezésben.
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében és üléstermében zajló Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Csíkszéken a legújabb kutatások tükrében című konferencián az ülésszak kezdeményezője, Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi akadémikus, és Ferencz Angéla intézményvezető köszöntötte a résztvevőket.
Amint azt az akadémikus, levéltáros elmondta: a 48-as események csíkszéki vetületeinek feltárása nem egy lezárt szakmai terület, még jócskán tartogat meglepetéseket. Mint azt az ülésszakon – majd a szombaton, Csíkmadarason helyet kapó könyvbemutatón is – aláhúzta: a Csíkmadarashoz kötődő, kassai születésű Bodor Ferencről méltatlanul feledkezett meg az útókor, noha ő volt Gábor Áron mellett a székelyföldi hadiipar megteremtőinek egyike.
Gyakorlatilag az az érdeme, hogy Székelyföldön neki sikerült először ágyút öntenie – általa ismerkedett meg Gábor Áron is az ágyúöntéssel. Továbbá Csíkmadarason a honvédségnek nagykapacitású lőporgyárat üzemeltetett, családi vagyont is a létesítményre áldozván.
Életútját az a friss kötet mutatja be, mely a Mentor Könyvek Kiadó és a Csíkmadarasi Polgármesteri Hivatal révén jelent meg, a tudományos ülésszak több szerzőjének közreműködésével.
A Hargita Megyei Kulturális Központ rendezvényén Garda Dezső egyetemi docens, az előadók sorában a gyergyóiak aktív 48-as részvételéről tájékoztatott. Süli Attila budapesti hadtörténész a csíkmadarasi lőporgyár jelentőségéről is beszélt a Bodor Ferenc szerepe Székelyföld szabadságharcában (1848–49) című előadásában.
Komán János maroshévízi történelem szakos tanár szintén Bodor életútját elemezte. Mihály János lövétei történész a nemzeti színek és '48 kapcsolatát tárta fel a hallgatóságnak, Tamási Zsolt marosvásárhelyi történelem szakos tanár rávilágított a római katolikus papság kulcsszerepére az 1848-49-es forradalom kapcsán.
1848 – a székely identitás vége? – tette fel a kérdést Orbán Zsolt, csíkszeredai történelem szakos tanár, a székely identitás és '48 kapcsolatának vizsgálatában, Forró Albert csíkszeredai történelem szakos tanár pedig az 1848-as csíkszéki eseményekkel is foglalkozó tudományos munkákat ismertette.

Egyre gyorsuló ütemben fogyatkozik Románia lakossága

2017. március 19. 
Drámai méreteket ölt a demográfiai válság Romániában, összességében 66 ezerrel csökkent 2016-ban az ország lakossága. Az idén csak januárban több mint tizenháromezerrel csökkent a lélekszám, ami olyan, mintha négy közepes méretű község néptelenedne el teljesen.
Kevesebb gyerek is született, mint tavaly ilyenkor, de különösen az elhalálozások aránya ugrott meg, 22 százalékkal. Rendkívül aggasztó a magas csecsemőhalandóság: 2016-ban 1381 kisgyerek hunyt el, még mielőtt betöltötte volna az első évét, ez a szám egy év alatt 31 százalékkal nőtt. Az egyetlen biztató adat, hogy tavaly többen házasodtak, s kevesebben váltak el, mint 2015-ben.
Szakértők szerint a következő évtizedekben folytatódni fog a demográfiai válság Romániában, ami azt eredményezheti, hogy 2050-ben már csak 14,5 millió ember lakja majd az országot. 1989-ben még 23 milliós államként tartották számon Romániát. 
A román akadémia demográfiai kutatóközpontja már korábban megkongatta a vészharangot. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ilyen mértékben egyetlen európai államban sem fogy a lakosság, és ez a népességcsökkenés hamarosan óriási gondokat fog okozni a nyugdíjellátás terén. Harminc év múlva az alaposan megfogyatkozott számú lakosság több mint egyharmada gazdaságilag már inaktív lesz.
Romániában a népességcsökkenés egyik komoly oka az elvándorlás. Ráadásul az országot elsősorban a fiatalok hagyták el, és közülük egyre többen döntenek úgy, hogy nem térnek vissza szülőhazájukba. Jelenleg a hivatalos statisztikák szerint csaknem két és fél millióan vállalnak munkát a határokon túl, de ez a szám valójában sokkal magasabb, hiszen Bukarest nehezen tudja számon tartani, követni kivándorolt állampolgárainak külföldi tevékenységét. 
Az erdélyi magyarok körében hasonló tendenciákat tapasztaltak a körükben készített kutatások. Bár a kivándorlás tekintetében az utóbbi években talán visszafogottabb a trend, továbbra is jelen van az asszimilálódás, ami Románia összlakosságának statisztikáit ugyan nem rontja, de a magyarság demográfiai helyzetére értelemszerűen negatívan hat.
[Forrás: Magyaridok.hu]

Faültetési kampány indult Erdély-szerte

Bíró Blanka | 2017.03.19.
Több mint 140 hektáron ültet idén tavasszal facsemetéket a Romsilva állami erdészet Háromszéken az erdősítési program keretében. 
A megyei erdészeti igazgatóság közleménye szerint a csemeteültetési akció március 15. és április 15. között zajlik, majd egész nyáron az idén és az elmúlt két évben elültetett csemetéket gondozzák. Elsősorban ott erdősítenek újra, ahol az elmúlt két évben tarvágás zajlott, a berecki, kommandói, kovásznai és az olaszteleki erdészetek területén. A tervek szerint több mint 880 ezer csemetét ültetnek el, ezüst-, vörös- és lucfenyőt, bükkfát, juhart és erdei cseresznyét.
Közel 75 hektárnyi területet erdősít tavasszal a Bihar megyei erdészeti igazgatóság is. A facsemeték ültetésére szintén március 15. és április 15. között kerül sor – tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget Mircea Faur mérnök, az erdők megújulásért felelős szakember. Az első faültetési akcióra Nánhegyes községben kerül sor március 17-én, pénteken. Ennek a programnak a kivitelezésére 15 fafajtából körülbelül 650 ezer csemetére lesz szükség. Bihar megyében körülbelül 192 ezer hektár erdős rész található, amelyből 115 ezer hektárt az erdészeti igazgatóság gondoz.
A Hargita megyei Bögöz községben vad alanyra oltott régi erdélyi fajtákat ültettek a helyi önkormányzat kezdeményezésére. A községháza közleménye szerint a Székelyudvarhelyi Civitas Alapítvány gondoskodott a csemetékről, az akció különlegessége pedig az volt, hogy régi, erdélyi nemes almafákat ültettek, azokat a fajtákat, amelyek valamikor minden településen megtalálhatók voltak, de mára már eltűntek.

Kolozsvári magyar biológusok fedeztek fel új növényfajt Dobrudzsában

Krónika | 2017.03.17
Új növényfajt fedeztek fel és írtak le a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársai Dobrudzsában, a növényt élettere alapján Ferula mikraskythiana-nak, dobrudzsai husángnak nevezték el.
A BBTE honlapján közzétett közlemény szerint az ernyősvirágzatú növény latin fajneve Dobrudzsa és környékének egykori ógörög nevére utal: Mikrá Skythia (Μικρὰ Σκυθία), avagy Kis-Szkítia, melynek ma Romániához tartozó részén él a megtalált, tudományra nézve új növényfaj. Magyar neve a dobrudzsai husáng lett, román megfelelőnek pedig az „aerel dobrogean"-t javasolják leírói. Legközelebbi rokona az Eriosynaphe longifolia Ukrajna sztyeppéiről, a Fekete- és Kaszpi- tenger vidékéről, Dél-Oroszországból és Nyugat-Kazahsztánból ismert.
Az elvégzett molekuláris genetikai vizsgálatok szerint mindkét faj a husángok (Ferula) tágabb nemzettségéhez tartozik. Az újonnan felfedezett faj az eddigi kutatások alapján romániai bennszülött fajnak bizonyult, megtalált apró populációja (172 egyedet sikerült számba venni 2015-ben) a Dumbrăveni-i Erdőrezervátum néhány szomszédos sztyeppfoltjára korlátozódik. Ezért a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös listáján a veszélyeztetett növények csoportjában van a helye.
A közlemény szerint a dobrudzsai husáng felfedezése alátámasztja a védett területek jelentőségét, hiszen a dobrudzsai husáng a Dumbrăveni-i Erdőrezervátum emberi tevékenységtől elszigetelt részein maradt fenn, ahol – legalábbis a vizsgálat idejéig – juhlegeltetés vagy egyéb zavaró körülmény nem történt. Dobrudzsa legnagyobb részén a hasonló erdősztyepp jellegű élőhelyek már tönkrementek az erős legeltetés miatt. Az eredményeket tartalmazó szakpublikáció a Phytotaxa folyóiratban jelent meg.
„A faj néhány elszigetelt sztyepp-folton maradt fenn, amelyeket erdők kerítenek be, ennek a remek elszigeteltségnek köszönhető a fennmaradása. Egy ilyen növénynek a legfőbb ellenségei a juhnyájak, amelyek Dobrudzsa számos legelőjét elpusztították már. Mivel ezekre a gyepekre nem jutottak el, fennmaradt a puszták különleges növényi összetétele" – nyilatkozta a Transindex portálnak Mátis Attila kolozsvári biológus, aki kollégájával, Havadtői Krisztinával végzett felméréseket Dobrudzsában, és fedezte fel az új növényfajt.

Megkérdezte Csoma Botond és Soós Sándor a belügyminisztert, hogy illegális-e Erdély zászlója

2017. március 17.
Kédést intézett Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, RMDSZ-es képviselő és Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke Carmen Dan belügyminiszterhez, amiben számon kérték a csendőrség március 15-i fellépését kolozsvári felvonuláson. A csendőrség ugyanis többek között Fancsali Ernőt, az EMNP kolozsvári elnökét és Soós Sándort is leigazoltatta, és felszólította őket, hogy vonják be az Erdély zászlót, illetve megrótta és bírságot állított ki. 
A levél írói megjegyezték, hogy a csendőrség azzal indokolta a zászlóbevonásra vonatkozó felszólítását, hogy ez a szervezők kérése volt. 2016-ban is történt hasonló eset - áll még a levélben. Azonban akkor a hatóságok azt állították, hogy az Erdély-zászló illegális, és azért kell azt bevonni, mert az alkalmas diszkrimináció- és gyűlöletszításra. Az ügyben elmarasztaltak magyarázatot kértek a rendőrségtől, azonban csak egy semmitmondó választ kaptak. 
A két politikus egyértelműsítette, hogy az Erdély zászlóját hordozóknak békés magatartásuk volt a tüntetés során, egy olyan zászlót vittek, amelynek címere részét képezi Románia hivatalos címerének. A levén írói azt is megjegyezték, azzal, hogy a csendőrség feltartóztatta az Erdély zászlót hordozókat, megakadályozta őket abban, hogy részt vegyenek a felvonulásban, ezzel megsértve alkotmányos jogaikat. 
Két kérdést tettek fel Carmen Dan belügyminiszternek, az egyikben azt kérdezik, hogy illegálisnak számít vagy sem Erdély zászlója, ha azt olyan személyek viszik, akik úgy érzik, a zászló őket képviseli, illetve megfelelőnek tartja vagy sem a csendőrség eljárását az ügyben. (agerpres)

Választmányi és ügyvezető elnököt választott a Magyar Polgári Párt

http://itthon.transindex.ro/?hir=46421
2017. március 19
A 9 éves Magyar Polgári Párt március14.-én elnökségi ülést tartott Marosvásárhelyen, ahol a szatmárnémeti kongresszuson elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult a párt választmánya. Az ünnepi alakuló ülésen Mezei Jánost választották az újonnan létrejött testület elnökének, Salamon Zoltán pedig a jövőben a párt ügyvezető elnöki tisztségét tölti be. 
Salamon Zoltán közleményében azt írta: „Összébb kell húznunk a teret a testületeink között. Feladatunk, hogy összehangoljuk a helyi és megyei szervezeteink tevékenységét, a Választmány és az Elnökség munkáját. 
Keretprogramunkban foglaltak szerint szeretnénk eljárni a jövőben is – az MPP kezdeményezője és cselekvő részese kíván lenni a magyar nemzeti integráció, a magyar megújulás politikájának. Szövetségese kíván lenni minden olyan kárpát-medencei magyar pártnak, amely osztozik a nemzeti integráció felelősségében és munkájában. Szükségesnek tartjuk a kárpát-medencei magyarság lelki, szellemi és anyagi erőforrásainak összpontosítására irányuló magyar nemzeti integráció politikájának megvalósítását. 
Mindez akkor lehetséges, ha megvan bennünk a tisztánlátás, a jó szándék, a tenni akarás, ugyanakkor az összefogás készsége és képessége is. Célunk továbbra is az, hogy az értékek és érdekek sokszínűsége jegyében a közéleti és politikai pluralizmus, az őszinte és tisztázó vita, valamint az elszámoltathatóság és teljesítményelvűség váljon közéletünk újjáépítésének alapjává. 
A közös célok elérése több lehetséges módon képzelhető el, ami nem egymás ellehetetlenítésére kell irányuljon, hanem kiegészítésére. Sajátos történelmi és jelenkori helyzetünkben ez hatványozottan érvényes. Az MPP az erdélyi magyar politikai vitákban konszenzusorientált politikát követ. Vitorláinkat egy irányba kell állítanunk, még ha méreteik, formájuk és szerepük különbözőek is! Összehangolt vitorlák nélkül nem halad a hajó, nincs célba érés! 
Cselekvési tervünket ennek szellemében fogalmaztuk meg és következetesen ezt képviseljük megalakulásunk óta. Ezt kell követnünk a jövőben is, amelynek elérésében minden partnerszervezet számíthat rám és az általam is képviselt Magyar Polgári Pártra!” (közlemény)

2017. március 7., kedd

Testvérkapcsolatot létesített Hargita és Vas megye

2017. március 07.  Kovács Boglárka
Újabb magyarországi megyével létesített testvérmegyei kapcsolatot Hargita megye. A keddi soron kívüli tanácsülésen a kapcsolat megalakításáról szóló tanácshatározat elfogadása volt a legfontosabb mozzanat. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke külön kitért az előkészítés alatt álló megyei költségvetésre is.
A nyugat-magyarországi Vas megyével írt alá testvérkapcsolat kialakításáról szóló együttműködési megállapodást Hargita megye. A dísztanácsülésen jelen volt Majthényi László, Vas Megye Közgyűlésének elnöke, valamint Kondora Bálint alelnök.
A testvérmegyei együttműködési megállapodás aláírása előtt a Vas megyei közgyűlés elnöke tartott rövid bemutatót az általa képviselt régióról. Vas megye székhelye Szombathely, amelynek több mint 70 ezer lakója van, míg a megye teljes lakossága 206 ezer fő. Vas megye híres a termálfürdőiről, itt található az Őrség történelmi régió, amelynek központja Őriszentpéter, valamit ez Magyarország harmadik legerdősebb megyéje. Majthényi László külön kiemelte Bükkfürdő település turisztikai fontosságát, a háromezres városkában évente körülbelül egymillió turista fordul meg. A megyében eltöltött vendégéjszakák száma négyre tehető. Vas megye iparilag jól fejlett, büszkék az ott működő autógyártásra. 
Vas megye bemutatása után a vendégeknek tartottak Hargita megyére vonatkozó bemutatást, amelyet a Hargita Megye Közösségi Fejlesztési Társulás állított össze. A testvérmegyei kapcsolattól a székelyföldi megyében elsősorban a hazai turizmus fellendülését várják. Első mozzanatként a Hargita megyei, idegenforgalomban érdekelt vállalkozóknak szerveznek tanulmányutat Vas megyébe, tapasztalatszerzés céljából.
Hargita megye több magyarországi megyével kötött már testvérkapcsolat kialakítására vonatkozó megállapodást, többek között Pest, Nógrád, Heves, Hajdú–Bihar, Bács–Kiskun és Jász–Nagykun–Szolnok megyével.
Szűkebb költségvetéssel számolnak idén
Borboly Csaba beszámolt a sajtónak a márciusban elfogadásra váró megyei költségvetésről is. Rámutatott, hogy kedd reggel a működésre szánt költségekből még egymillió lejes hiánnyal számoltak, ezért úgy próbálnak átcsoportosítani összegeket, hogy a hiányt kiküszöböljék. Csak olyan beruházásokra szánnak idén pénzt, amelyeknek a teljes dokumentációja már elkészült.
A megyei tanács elnöke azt mondta, hogy 173 millió lejjel terveznek gazdálkodni idén, ez kevesebb, mint a tavaly rendelkezésre álló összeg. Hozzátette, hogy reményeik szerint az Országos Helyi Fejlesztési Programból (PNDL) még érkeznek összegek az év folyamán, így sikerül 200 millió lej fölé tornázni a rendelkezésre álló keretösszeget. Idén egyébként utak javítására, építésére fordítanának nagyobb összeget, körülbelül 113 millió lejt.

Lázár: vélelmezhetően romániai forrású a makói kanyarófertőzés

2017. március 07.  MTI
Vélelmezhetően romániai forrású a makói kórházban kimutatott kanyarófertőzés - közölte Lázár János kedd este egy királyhegyesi lakossági fórumon.
Romániában több mint 3 ezer kanyarómegbetegedés történt 2016 eleje óta. Feltehetően a makói kórházban elláttak egy romániai beteget, aki akaratán kívül áthozta a fertőzést Magyarországra - mondta a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus.
Már tíznél több olyan kórházi dolgozó van, akinél a kanyaró bizonyítottan fellehető. A fertőzés miatt a makói kórházban zárlatot kellett elrendelni, az új betegeket a környékbeli intézményekben, így Hódmezővásárhelyen látják el - tudatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Magyarországon 1969 óta van kanyaró elleni védőoltás. Bár előfordulhat, hogy egy oltás nem nyújt tökéletes védettséget, a lakosság átoltottsága 90 százalék feletti - közölte, hozzátéve: nagy veszély nem fenyegeti a lakosságot.

Kormányra kerülhet az RMDSZ, Dragnea most ezen ügyködik

2017. március 7. 
A PSD elnöke rögtön a költségvetés elfogadását követően felkérte az RMDSZ-t, hogy csatlakozzon a PSD–ALDE kormányához. A tárgyalások azóta is folynak – írja bennfentes forrásokra hivatkozva a Hotnews.ro.
Liviu Dragnea nem hiába győzködi az RMDSZ-t: ha Kelemen Hunor elfogadja a meghívást, akkor a PSD elnökének lehetősége nyílik jelentősen átalakítani a kormányt. Mint kiderült, a szociáldemokraták elnökének tervei között szerepelt párton belüli elődjének, Victor Pontának is a bevonása a kormányba (Ponta bevonását állítólag Sorin Grindeanu miniszterelnök határozottan ellenzi). Azt, hogy hogy ezidáig az RMDSZ nem mondott igent, a források azzal magyarázzák, hogy a PSD és az RMDSZ között megromlott a kapcsolat a 13-as kormányrendelet elfogadását követően – írja a Hotnews.ro. 
Dragnea – a politikai pletykák szerint – két miniszteri széket is felajánlott az RMDSZ-nek, valamint Kelemen Hunornak is egy fontosabb tisztséget ajándékozott volna. A PSD mindenesetre látványosan udvarolni kezdett az RMDSZ-nek: Borbély László gyakorlatilag a miniszterelnök tanácsadója lett. 
A Hotnews még megemlíti, hogy az RMDSZ kormányra lépésére a Fidesz is rábólintott. Ha valóban igaznak bizonyulnak az értesülések, akkor előfordulhat, hogy az RMDSZ egy olyan kormány tagja lesz, melynek fajsúlyos magyarellenes szárnyát az a Victor Ponta fogja alkotni, aki nemrég még a sovén, magyargyűlölő PRU-nak udvarolt, kijelentve, hogy az ultranacionalista párt kimondja azt, „amit mindannyian gondolunk a magyarokról”.

Még nagyobb „összeszerelő üzemmé” válhat az ország

Bodacz Péter, 2017. március 7.
Csath Magdolna: Csak a statisztikákat szépítené a Mitsubishi megjelenése, a társadalmi haszon azonban kétséges
Bár az ipari statisztikákat és a GDP-adatokat erősítheti egy újabb autóipari konszern megjelenése hazánkban, ennek tényleges társadalmi haszna azonban nem sok lenne – mondta lapunknak Csath Magdolna. A közgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy sajtóhírek szerint régiónkban tervezi létrehozni új motorgyárát a Nissan irányítása alatt álló Mitsubishi. A körülbelül 200 millió euróból (62 milliárd forintból) megvalósuló beruházásért hazánk mellett Románia és Szlovákia versenyezhet – írta korábban a Portfólió.hu. 
Csath Magdolna kifejtette, a fő kérdés az, miért is jönne hazánkba vagy a régióba a Mitsubishi. Vélhetően a legfőbb vonzerőt az állami támogatás nagysága, a még mindig alacsony bérek és a rekordalacsony – 9 százalékos – társaságiadó-kulcs jelentheti. Az állami ösztönzésnél – bár névleg munkahelyek teremtését célozza – figyelembe kell venni azt is, hogy mint a legtöbb ágazat, az autóipar is súlyos szakemberhiánnyal küzd. Tulajdonképpen valószínűsíthető, hogy egy újabb hazánkba települő autóipari nagyvállalat már elsősorban a környező országokból érkező munkaerőre támaszkodna, azaz román, szlovák, ukrán vagy szerb munkások bérét támogatná a magyar állam.
Csath Magdolna kitért arra is, hogy a multik számára az igen kedvező adózási és támogatási környezeten túl a cégek számára elérhető jelentős EU-s pályázati források és egyéb, például kutatás-fejlesztésre rendelkezésre álló, vissza nem térítendő összegek is nagy vonzerőt jelentenek. Ugyanakkor az itt megtermelt – a nemzeti össztermékben megjelenő – hasznot osztalék és egyéb formában kivihetik az országból. Azaz csak a statisztikában jelentkező adatok a társadalom számára kevés haszonnal járnak. Társadalmi kárról azonban lehet beszélni; mint a közgazdász rámutatott, számos kutatás igazolja, hogy az ágazatra a régióban jellemző három műszakos munkarend egészségkárosító, ráadásul az egy-egy részfeladatot ellátó szakmunkások magasabb értékű munka végzésére is alkalmasak lennének, tehát a humánerőforrás pazarlásáról van szó.
Csath Magdolna kitért arra is, ha a Mitsubishi kutatás-fejlesztési központban is gondolkodna, még akkor sem biztos, hogy érdemes lenne jelentős állami támogatással ide vonzani, ugyanis már most is az ipari termelés közel harmadát az autóipar biztosítja, ez pedig komoly gazdasági bizonytalanságot, kitettséget jelent.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, mind a Gyurcsány-, mind pedig az Orbán-kormány igen nagyvonalúan bánt az autóipari óriáscégekkel: a Mercedes 2008-ban jelentette be, hogy Kecskemét mellett hozza létre autógyárát 30 milliárd forintos támogatás mellett. A győri Audi 2011 után több ütemben összesen 47 milliárd forint támogatást kapott.
Az előbbi cég legutóbb 2015-ben fizetett osztalékot a tulajdonosoknak 20 milliárd forint értékben, míg az észak-magyarországi nagyvállalat az utóbbi években 903 milliárd forintot fizetett ki ugyanezen jogcímen.

Egy román tudós reális vallomása

I. P. Bratianu írása, mely először angol nyelven a "Transylvania and the Hungarian-Romanian problem" című amerikai kiadványban (Danubian Press) jelent meg, majd a torontói Magyar Élet 1980. március 1-i számában magyarul is napvilágot látott, egy nagyon tisztességes, európai műveltségű, humanista román tudós álláspontját tükrözi. Szükségesnek tartottuk, hogy a hazai olvasóközönség is tudomást szerezzen róla. Ezekkel a jóérzésű, emberséges románokkal kell összefognunk, e szomorú sorsú tündérország valamennyi lakója javára.
Büszkén vallom magamat románnak, de még büszkébb vagyok erdélyi román voltomra. Őseim oláhok voltak, ami annyit jelent, "pásztorok", akik több mint ezer évvel ezelőtt elindultak északra valahonnan a mai Albánia közeléből nyájaikat legeltetve és maguknak békés, biztonságos életet keresve.
Helytelen és történelmileg megalapozatlan hogy román tudósaink politikai okokból olyan származási elméletet találtak ki, mely szerint Erdély földjén őshonosok volnánk. Mi csak körülbelül hat évszázada élünk e földön, és büszkék vagyunk rá, hogy a már régebben itt élt magyarokkal, németekkel együtt átvettük a nyugati kultúrát és az európai népek közösségének tagjai lettünk, így alakult ki az a sajátos erdélyi kultúra, mely egyedülálló a világon. Az itt élő népek adták ebbe a kultúrközösségbe a maguk sajátos értékeit, s így jött létre az erdélyi kultúra. Mindig azt reméltem, hogy egyszer a három nép véglegesen egymásra találásából megvalósul az álom: Erdély, mint a keleti Svájc. Sajnos, ez a remény eddig nem teljesült be. A II. világháború előtt a hitleri Németország tüzelte egymás ellen az erdélyi nemzetiségeket, hogy azután így megosztva őket, kihasználhassa a nemzeti gyűlöletet. A háború után - habár az un. "szocialista alkotmány" a nemzetiségeknek a legszélesebb egyenjogúságot biztosította - a rendszer fokozatosan rátért a legkegyetlenebb elnyomási politikára. Ez különösen 1956 után kezdődött el Erdélyben a legdrasztikusabb eszközökkel, amikor az erdélyi magyarságot az 1956-os magyar forradalommal való szimpatizálással vádolták. Ez volt az ürügy, melynek leple alatt megindult az erdélyi magyarság elnyomási folyamata. Az első lépés a kolozsvári önálló Bolyai Egyetem megszüntetése volt, melyet beolvasztottak a román Babes Egyetembe. A beolvasztásnál én is ott voltam és együtt szenvedtem magyar egyetemi kollégáimmal amikor Ceausescu brutálisan elvágott minden vitát, mely a Bolyai Egyetem önállóságát próbálta megvédeni Akkor lett kollégám és jó barátom, Szabédi László költő öngyilkos, mert nem bírta lelkileg azt a meghurcoltatást, amellyel azért sújtották, mert védte a Bolyai Egyetem önállóságát. Azóta sok száz magyar tanárt és diákot juttatott Ceausescu börtönbe kergetett öngyilkosságba, olyanokat, akik fel merték emelni szavukat a kegyetlen nemzetiségi elnyomás ellen.
1959-1962 között több mint 2000 magyar iskolát olvasztottak be román iskolákba mint azok tagozatait. 1955-ben a X. pátkongresszuson már nyíltan kimondta, "Románia nemzeti állam, melynek egész területét az egységes román nemzet foglalja el." Ezzel az un. "szocialista" Románia nyíltan nemzetiszocialista állammá vált Ceausescu diktátorral az élén. A soviniszta diktatúra módszerei is hasonlóak a hitlerizmuséhoz. A légből kapott dákoromán elmélet alapján csak románoknak, "az uralkodó fajnak" van joga ehhez a földhöz, a többi nemzetiség (több mint 5 millió) csak jövevények, betolakodók, akik örülhetnek, hogy egyáltalán megtűrik őket.
Hogy az erdélyi magyarság ezeréves történelmének és kultúrájának nyoma se maradjon, Ceausescu rendszere elrendelte az összes egyházi és magánkézben lévő irattár államosítását. A pótolhatatlan történelmi értékű levéltári anyagot összeszedték és ismeretlen helyre szállították. A soviniszta düh kiterjedt a magyar temetőkre is, melyeket felszámoltak nehogy kopjafák és sírkövek hirdessék Erdély múltját.
Mindezt mint humanista román írom le, akinek fáj a mai román rendszer népgyilkosságot súroló magatartása. Mint olyan erdélyi román írom a fentieket, akit mélyen megrendített Szikszai Jenő és Kuthi Lajos brassói tanárok tragédiája, akiket meggyilkoltak a titkosrendőrség pincéiben, mert védték az erdélyi magyarság jogait. Minden tiszteletem Király Károlyé, aki vállalva minden áldozatot kiállt az erdélyi magyarság védelmére és segélykiáltását eljuttatta nyugatra.
Végül: hiszek Erdély jövőjében, hiszem, hogy egyszer a három nemzet, a magyar, a román és német megtalálja egymás kezét, és vállvetve megteremtik az önálló Erdélyt, mely a nagy európai rendezés után a Közép-európai Egyesült Államok méltó tagja lesz
Szánalmas, ha egy állam fenyegetve érzi magát egy zászló miatt. Ráadásul egy olyan zászló miatt, ami nem jelképez semmiféle idegen szuverenitást. Nem egy másik ország jelképe, nem egy valamikori megszálló hatalom lobogója, hanem egy népcsoport mai identitásának, önmeghatározásának része. Annyiban köthető csupán a történelmi múlthoz, amennyiben minden nép identitása köthető a saját történelméhez.
Természetesen nem az oroszországi tatárok, norvégiai számik vagy az egyesült királyságbeli walesiek zászlajáról van szó, hanem az erdélyi székelyekéről. Egy olyan népről, ami a fentiekhez – többé vagy kevésbé - hasonlóan nem tartozik annak az országnak a többségi népéhez, amelyikben él. Ez érzékenyen érintheti azokat, akik „román nemzetállamról” fantáziálnak, de nekik is ideje szembenézniük a realitásokkal.
Magyarország számtalanszor megtette ezt a szembenézést, amikor leszögezte, hogy nincsenek területi követelései Romániával szemben. Ez a realitás. Magyarországnak sem a demográfiai mutatói, sem a gazdasági ereje, sem a katonai potenciálja, sem a szövetségi politikája, sem az európai helyzete nem teszik reálissá bármiféle területi követelés fenntartását. Ahogyan nem teszi ezt lehetővé a közgondolkodás változása és a társadalmi támogatottság hiánya sem. 
Aki ennek ellenkezőjével kecsegtet vagy éppen riogat, az a saját képzeletének foglya.
Románia uniós csatlakozása előtt Magyarország, a nagy jóindulat jegyében, még a vétó lehetőségét sem vetette fel – amit viszont Románia tavaly minden szégyenlősség nélkül „belengetett” Szerbiával szemben, az ott élő vlach kisebbség sérelmezett helyzete miatt. Úgy tűnik, Magyarország annyira mereven nézett szembe a realitásokkal, hogy kicsit már el is homályosult tőle a látása.
A realitásokkal való szembenézés azonban kétoldalú követelmény. A székely zászló körüli vita csak ennek a hiányát jelzi. Európa számos államában eszébe sem jutna egy politikusnak, hogy tiltani próbálja bármelyik kisebbség jelképének a használatát. Minimum értetlenkedés vagy nevetség lenne az osztályrésze.
A román államnak, az ország politikai elitjének és természetesen a többségi társadalmának is szembe kell néznie azzal, hogy élnek az ország területén számosan, akik nem románok és eszük ágában sincs azzá válni. Ukránok, németek, tatárok és főként magyarok. (Valamint nagy létszámban romák, de az ő esetükben gyakran nem ennyire egyértelmű a saját és a román identitás között húzott választóvonal átjárhatatlansága.)
A magyarság Románia lakosságának 6,5%-át, Erdély lakosságának 19%-át, Székelyföld lakosságának, földrajzi meghatározástól függően, 60-80%-át alkotja. Más civilizált országokban az ennél jóval csekélyebb számarányú kisebbségek is kiterjedt autonómiával rendelkeznek. Oroszország nem érzi magát fenyegetve a Tatár Köztársaság léte által. A norvég alkotmány az állam kifejezett kötelességévé teszi a számik nyelvének és kultúrájának védelme érdekében hozandó intézkedéseket. A Walesi Nemzetgyűlés joga dönteni a központi költségvetésből oda érkező pénzek felosztásáról (és akkor a skótok sokkal szélesebb jogkörű helyi törvényhozását még nem is említettük).
Ehelyett a romániai magyarság lassan száz éve folyamatos jogsértésekkel néz szembe. A román állam évről évre semmibe veszi mind a saját maga által Trianon óta vállalt kötelezettségeit, mind a vállalatlan, de nemzetközileg mégis elvárható normákat. Ezek a jogsértések nagy vonalakban közismertek, bár bizonyára vannak Magyarországon is olyanok, akiknek ehhez a Wikipédia kell.
Nem szükséges nagyon messzire tekinteni, elég felidézni a Székely Mikó Kollégium tavaly kezdődött ügyét, ami tökéletes példája a román állam rendszerfüggetlen, „egy lépés előre, kettő hátra” nemzetiségi politikájának. Nem elég, hogy az egyházaktól elkobzott javak visszaszolgáltatása a rendszerváltás óta csigatempóban halad – kivételt képez persze a román ortodox egyházi vagyon -, az állam időnként a már elért eredményeket is visszafordítja. A visszafordított eredmények (avagy megszegett megállapodások) tekintetében említsük meg – csak úgy futólag - a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló etnikai diszkriminációt is.
A román állam minden szintjének elveit - és főként a gyakorlatát – átszövi a magyarellenesség finom, de erős hálója. Ha az egyik helyen nagyvonalúan és jól kommunikálhatóan eresztenek rajta, három másik pontján rögtön meghúzzák. Szánalmas és egyben ijesztő, hogy a jelek szerint a rendszer még mindig valamiféle eltörlendő, ideiglenes anomáliaként tekint az ott élő magyarokra.
A realitásokkal való szembenézés természetesen ennek a gyakorlatnak a feladását is jelentené.
Ugyan a modern demokráciákban a bennszülött népek kollektív jogait rendszerint kiemeltebb védelem szokta megilletni, mint a rátelepítettekét, azonban ebben a vitában nagyrészt mellékes, hogy ki volt ott hamarabb – a magyarok és a székelyek vagy a románok. A realitás az, hogy itt van egy kisebbségi népcsoport, amelyik egységes identitással, kultúrával, nyelviséggel rendelkezik – és autonómiát követel. Ideje lenne az államnak nem kockázati tényezőként, hanem a többségi társadalom számára is kiaknázható előnyként tekintenie rájuk.
Ennek érdekében a legokosabb lépés az autonómia mihamarabbi megadása lenne, megalapozva az ehhez szükséges alkotmányos és intézményi változtatásokkal, hiszen a konfliktusok nagyrésze éppen az autonómia hiányából fakad. Hacsak nem pont a konfliktusok fenntartása a román politikai elit és a többségi társadalom érdeke.
Valami okból azonban ez az európai lépés nehézséget okoz a román politikusoknak. Talán attól tartanak, hogy nem lesz változatlan formában folytatható az eddigi kultúrkampf. Nehezebb lesz az állam és az ortodox egyház közös vállalkozásában folytatott „hagymakupolás honfoglalás” véghezvitele. Esetleg kisebb lesz a központi törvényhozás beleszólása bizonyos költségvetési összegek elosztásába, vagy éppen nem lesz minden választáskor előrántható a „magyar kártya”.
De az ezzel szembeállítható előnyöket oldalakon keresztül lehetne sorolni. Vajon miért „fáj” az Romániának, ha bármelyik régiója nagyfokú autonómiát élvez? Van ennek bármilyen ésszerű - például gazdasági - oka, vagy csupán nacionalista indulat és a rövidtávú szavazatszerzés vágya fűti a politikai elitet? Az összképet pedig nyilván tovább bonyolítja a rendszerszintű korrupció: a közösből való lopás igénye és szokása a központosítottab, hierarchikusabb rendszerek fenntartásában teszi érdekeltté politikai és gazdasági elit korrupt tagjait.
Az elmúlt 93 év világosan megmutatta, hogy az erdélyi magyarok sokkal szívesebben nyúlnak békés, tárgyalásos eszközökhöz az érdekeik érvényesítéséért, mint bármi máshoz. Az erdélyi magyarok nem koszovói albánok. Köreikben nincs erdélyi ETA, nincs székelyföldi IRA. Ez egy olyan erkölcsi, politikai tőke, amire bátran lehet építeni. Ahogyan a jogsértések alapos dokumentálására és szisztematikus, a széles európai közvélemény előtt történő megjelenítésére is építeni kell.
network.huA romániai rendszerváltás óta eltelt 23 év – egy egész nemzedéknyi idő! – azt is megmutatta, hogy a demokrácia sem jelenti a kisebbségi jogok automatikus érvényesülését, főleg ha ez teljes mértékben hiányzik egy ország politikai kultúrájából. Sőt, ha ennek pont az ellentéte jellemezte korábban. Szerencsére felnőttek ezalatt számosan, akik már sokkal kevésbé félnek konfrontálódni az érdekeikért. Akik értik, hogy egy demokráciában (akár egy tökéletlen demokráciában is) olykor bizony nyíltan konfrontálódni kell – és ráadásul szabad is!
Talán a romániai magyar politikusok rendszerváltó nemzedékének tagjai is növekvő számban fogják belátni, hogy nem halogatható tovább annak az adósságnak a behajtása, amivel a román állam majdnem száz éve tartozik az ott élő magyarok felé. 
Nem a zászló a lényeg, hanem az új szelek, amik lobogtatják.
(Békefi Miklós - Oroszország Hangja)

Címk

2017. március 1., szerda

15 volt vagy jelenlegi polgármester és alpolgármester esetében állapított meg összeférhetetlenséget az ANI

2017. március 01. 
 Összeférhetetlenséget, illetve adminisztratív érdekellentétet állapított meg az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) 18 volt és jelenlegi választott tisztségviselő esetében. 
A 18 személy közül 15-en polgármesteri és/vagy alpolgármesteri tisztséget töltöttek vagy töltenek be jelenleg. 
Az érintettek között található a Szilágy megyei Kraszna község jelenlegi polgármestere, egykori alpolgármestere, Bogya Miklós, aki az ANI szerint két éven át úgy töltötte be az alpolgármesteri tisztséget, hogy közben magánvállalkozói engedélye (PFA) is volt. Ugyanezt rója fel az ANI a Kovászna megyei Bölön alpolgármesteri tisztségét betöltő Rudolf Bélának is. 
Összeférhetetlenséget állapítottak meg továbbá a Bihar megyei Margitta alpolgármestere, Ioan Lazăr esetében is, aki 2012. július 18-a között és 2013. augusztus 19-e között egy időben volt alpolgármester és egy gazdasági társaság ügyvezetője. 
A Brassó megyei Szászbuda polgármestere, Mircea Pălăşan esetében adminisztratív érdekkonfliktust állapított meg az ANI, amely szerint az elöljáró 2012 és 2016 közötti mandátuma idején aláírt két olyan tanácshatározat-tervezetet, amelyek a saját tulajdonában levő ingatlanokra igényelt Övezeti Városrendezési Terv (PUZ) jóváhagyásáról szóltak. (agerpres)

Összeférhetetlen tevékenység miatt feljelentették Horváth Annát, Kolozsvár alpolgármesterét Egy 2013-as önkormányzati határozatot kifogásol az ügynökség.

2017.02.28 MTI
A romániai Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) összeférhetetlen tevékenység gyanúja miatt feljelentette a romániai korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) Horváth Annát, Kolozsvár - tisztségéből felfüggesztett - alpolgármesterét. 
Az ANI honlapján közzétett keddi közlemény szerint Horváth Anna alpolgármesteri minőségben részt vett egy olyan kolozsvári önkormányzati ülésen, amelyen 90 ezer lej (6,3 millió forint) támogatást szavaztak meg a Claudiopolis egyesületnek, amelynek az elnöki tisztségét töltötte be, és 30 ezer lej (2,1 millió lej) támogatást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek, amelytől előadóként kapott juttatásokat. 
Az ügynökség idézte a büntető törvénykönyv vonatkozó cikkelyét, amely szerint egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az a köztisztviselő, aki szolgálatvégzése során olyan iratot állít ki, vagy olyan döntésben vesz részt, amely hasznot hoz számára vagy bármely olyan fél számára, amellyel kereskedelmi kapcsolatban állt az azt megelőző öt évben. 
Horváth Anna az MTI-nek adott nyilatkozatában képtelenségnek nevezte a vádakat. Elmondta: egy 2013-as önkormányzati határozatot kifogásol az ügynökség, amelynek révén több száz pályázatot benyújtó szervezet mellett a Claudiopolis Egyesület és a Sapientia egyetem is támogatást nyert bizonyos kulturális programokra a kolozsvári önkormányzattól.
Kijelentette: a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről közjegyző előtt adott nyilatkozatban mondott le 2012 júniusában, nyolc hónappal a vitatott önkormányzati döntés előtt. Hozzátette: aligha róható fel neki, hogy lemondása után az egyesület későbbi vezetése a bíróságon nem regisztráltatta a lemondását.
Azt is kijelentette, hogy a Sapientiának sohasem állt az alkalmazásában. Az egyetemen 2008 és 2010 között polgári szerződéssel tartott órákat, amelyek nyomán 2008-ban 800 lej (56 ezer forint), 2009-ben 1100 lej (77 ezer forint), 2011-ben pedig 1400 lej (98 ezer forint) juttatást kapott. Horváth Anna hozzátette, hogy az állításait igazoló iratokat januárban a mostani vádakat megfogalmazó ANI-nak is megküldte. 
Horváth Anna sérelmezte, hogy az ANI egyáltalán nem vette figyelembe az általa elküldött dokumentumokat, és azt is, hogy az ügynökség - eltérve a megszokott eljárásrendjétől - egyenesen ügyészségi feljelentést tett. Hozzátette: az általa ismert valamennyi esetben az ANI előbb olyan iratot állított ki, amelyben közölte az összeférhetetlen tevékenység gyanúját. Ezt az iratot az érintett személy polgári peres eljárás során érvényteleníttethette a bírósággal. Jogsértőnek találta, hogy az ügynökség átugrotta ezt a szakaszt, és azonnal a büntetőjog területére vitte az ügyet. 
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) állásfoglalásban adott hangot megdöbbenésének "a Horváth Anna ellen folytatott lejáratási kampány" újabb fejezete miatt. A Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által jegyzett állásfoglalás szerint az eset ismét bizonyítja "hogy ma Romániában nem beszélhetünk jogállamról". 
"Mint azt többször is hangsúlyoztuk: az országot erőszakszervezetek irányítják, az ügyészek mindent elsöprő hatalma befolyással van a bírák döntésére, ami elfogadhatatlan" - áll a dokumentumban. Az RMDSZ nyomatékosította: továbbra is hisz Horváth Anna ártatlanságában.

2017. február 28., kedd

Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje Oscar-díjat nyert

Rényi Pál Dániel  február 27.,
Hétfőre virradó reggel Oscar-díjat kapott Los Angelesben, a Dolby Theatre-ben zajló Oscar-gálán Deák Kristóf kisjátékfilmje, a Mindenki (Sing). Óriási dolog ez, és különösképpen óriás azután, hogy tavaly a Saul fia ugyaninnen elhozta a legjobb idegennyelvű filmnek járó szobrot is. Januárban Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről az egyik legrangosabb európai filmfesztivál, a Berlinale fődíját nyerte el. A magyar film új aranykorát éljük most.
A Mindenki két 10 év körül lány kapcsolatán és egy iskolai énekkar életén keresztül mesél barátságról, kiállásról, bátorságról és összetartásról. 

Gáspárfalvi Dorka és Hais Dorottya a Mindenkiben.

A díjátadón színpadra állt Deák Kristóf mellett Udvardy Anna producer, és Szamosi Zsófia, a film főszereplője is. Deák, aki Salma Hayektől vette át a díjat, megköszönte az elismerést tanítóinak, családjának, mindenkinek aki vele dolgozott, és külön "köszönet a gyerekeknek, mert csak ők képesek jobbá tenni a világot, próbáljuk meg úgy nevelni őket, hogy büszkék lehessünk rájuk."
Ott volt a gálán egyébként a stábbal a film két gyerekszereplője, Gáspárfalvi Dorka és Hais Dorottya is. Mindeközben a filmben szereplő kórus többi tagja otthon, a budapesti Bakáts téri iskolában virraszt és ünnepel. 

Nina Kov koreográfus, Deák Kristóf rendező, mellette Udvardy Anna producer és Szamosi Zsófia főszereplő. Fotó: AFP

A Mindenkit viszonylag esélyesnek tartották a végső győzelemre is, jelentős fórumokon kapott megerősítést, de távol sem volt akkora favorit, mint akár a Saul fia tavaly. 
Scott Feinberg, a Hollywood Reporter megmondóembere a kategória legnagyobb esélyesének tartotta, a pozitív mondanivaló és a gyerekszereplők miatt. A másik esélyes a szoborra a francia Sélim Azzazi filmje, az Ennemis intérieurs (Enemies Within) volt, amely egy Algériából Franciaországba emigráló muszlim férfi történetét mutatja be. 
A Mindenki tavaly végignyerte szinte az összes filmfesztivált, ahol short kategóriában egyáltalán indulni lehet.
Lille Európai Filmek Fesziválja - közönségdíj
Lanzarote Nemzetközi Filmfesztivál - közönségdíj
Toronto TIFF Kids Filmfesztivál - közönségdíj / legjobb rövidfilm
Tokio Short Shorts - legjobb rövidfilm / fődíj
Sapporo Shortsfest - fődíj
Chicago International Children’s Film Festival - legjobb rövidfilm
A film júniusban, a tokiói díjjal szerezte meg a lehetőséget az Oscar-nevezésre, november végén válogatták be a 10-es shortlistre. Január végén jelentette be az akadémia a végleges listát. Emlékezetes és bájos pillanat volt már az is, amikor a stáb megtudta, hogy bekerült a legjobbak közé, és utazhat Los Angelesbe. Ennél már csak az volt megindítóbb, amikor a magyar film nevét húzták ki a díjátadón.
(Az alkotók azt kérik mindenkitől, hogy ne terjessze a Facebookon és Youtube-on terjedő linkeket, mert azok nem legálisak). A film március 5-ig aMédiaklikk oldalán tekinthető meg jogtiszta módon.

Wass Albert és halálos ítélete

Kincses Előd  2017.02.26
Miután a román hatóságok változatlan vehemenciával hadakoznak Wass Albert ellen, érdemes összefoglalni mindazt, amit bizonyossággal tudunk a magyar írót távollétében halálra ítélő egykori Népbíróság kirakatpereiről. Jellemző, hogy a román bíróság minden szinten elutasította a Wass Albert ártatlanságát hangoztató perújítási kérésünket. Ma már bizonyított, hogy Wass Albert gróf nem lehetett a romángyilkosságok felbujtója
Wass Albert Erdélyben köztudottan a legolvasottabb magyar író, és Magyarországon is dobogós. Népszerűsége egyeseket irritál. Ellenzői azzal érvelnek, hogy háborús bűnöst nem illik ünnepelni. Amikor Wass Albert fiainak felkérésére elvállaltam a román Népbíróság ítélete ellen benyújtandó perújítási kérelem ügyvédi képviseletét, magamban megfogalmaztam: ha az ügyirat áttanulmányozása és a beszerzendő újabb dokumentumok alátámasztják Wass Albert bűnösségét, visszaadom az ügyvédi meghatalmazást. Elveim, neveltetésem, családi hátterem következtében nem vállalhattam egy háborús bűnös szerecsenmosdatását.
Amikor a magyar hadsereg a második bécsi döntés után 1940 szeptemberében bevonult a visszacsatolt Észak-Erdélybe, a magyar többségű helységekben kitörő lelkesedéssel fogadták. Ami a magyaroknak örömöt, az a románoknak bánatot jelentett. Ennek ismeretében a magyar honvédségnek parancsba adták, hogy határozottan le kell törni minden román ellenállást, ezért három hónapra bevezették a katonai közigazgatást. A bevonulás során a magyar honvédség 16 helységben erőszakot alkalmazott.
16 napos „bírósági” eljárás
A nyomozást a román hatóságok öt évvel később, 1945 nyarán indították el. A vádirat benyújtására 1946. február 25-én, a kolozsvári Népbíróság 1. sz. ítéletének kihirdetésére 16 nappal később, 1946. március 13-án került sor. Tehát 16 helységben elkövetett atrocitások tárgyalására, az idézésekre, védők kirendelésére, vádismertetésre, a vádlottak meghallgatására (64 személyt helyeztek vád alá), a tanúvallomásokra, a vádbeszédre, a védők beszédére, a bírák tanácskozására 16 nap elégséges volt! A „népbírák” tisztában voltak azzal, hogy a tényállást nem sikerült kideríteni. Ezért csak olyan személyeket ítéltek halálra (köztük Wass Albertet és apját, Wass Endrét) akikről tudták, hogy nem tartózkodnak Észak-Erdélyben.
A vasasszentgotthárdi atrocitások
1941. szeptember 23-án hat személyt (négy románt, Caţi Ioant, Moldovan Iosifot, Mărgineanu Petrut és Mureşan Mărioarát, és két magyar zsidó lányt, Mihály Esztert és Mihály Rozáliát) vett őrizetbe a magyar csendőrség. Közülük két személyt, Mărgineanu Petrut és nevelt lányát, Mureşan Mărioarát néhány óra múlva elengedtek, négy személyt az ítélet szerint átkísértek a vasasszentgotthárdi Schilling-kastélyba. Az indoklás szerint a következő nap hajnalán kivégezték őket. Rosenberg Jakab, a falu zsidó boltosa a nyomozati eljárás során azt vallotta, hogy sógornőinek, Mihály Eszternek és Mihály Rozáliának letartóztatására „azért került sor a szentgotthárdi Wass Endre gróf közbenjárá­sára, mivel azt hitték, kommunista érzelműek”. Ha készpénznek vesszük Rosenberg Jakab nyilatkozatát, aki nem lehetett jelen a csendőrök és Wass Endre állítólagos megbeszélésén, a letartóztatáshoz való esetleges hozzájárulást akkor sem tekinthetjük gyilkosságra való felbujtásnak – ezért a bűncselekményért rótta ki ugyanis a Népbíróság a két Wass halálos büntetését. A gyilkosságokra való állítólagos felbujtást azzal találta bizonyítottnak a Népbíróság, hogy egyetlen szemtanú (Rotaru Axente) állítása szerint Wass Endre és második felesége, Mansberg Izabella a gyilkosságok előtti este átkocsikázott Vasasszentgotthárdra a Schilling-kastélyba, ahova a magyar tisztikart elszállásolták. Egyetlen bizonyíték sincs arról, hogy Wass Endre és felesége miről beszélt a magyar honvédség tisztjeivel. A kivégzést a helybéliek közül senki sem látta.
Mivel csak Wass Endre utazott át Vasasszentgotthárdról Cegére, Wass Albert semmi esetben sem lehetett volna felbujtó. Ha a népbírósági ítéletben rögzített tényállás szerint született meg a kivégzési parancs, akkor a parancskiadót, a nyíregyházi tizenkilencesek parancsnokát kellett volna vád alá helyezni és halálra ítélni. E parancsnoknak a nevét sem derítették ki, így megmenekült. Helyette Pakucs hadnagyot (akinek még a keresztnevét sem derítették ki), mint a gyilkos parancs kiadóját, távollétében halálra ítélték.
Perújítási eljárás
A 2007-ben beindított perújítási eljárást egy 1941. márciusi román titkosszolgálati jelentésre alapoztuk, amelyik Wass Endrét jelölte meg egyedüli felbujtóként. Ez a jelentés megerősítette a vasasszentgotthárdi átkocsikázás egyetlen szemtanújának, Rotaru Axintének a vallomását, aki mindvégig határozottan állította: csak Wass Endre és második felesége, Mansberg Izabella utaztak át Cegéről Va­sas­szentgotthárdra. A perújítási eljárás során becsatolásra került 1940. október 5-én, tehát 15 nappal a vasasszentgotthárdi gyilkosságok után szerkesztett csendőrségi jelentés, amelynek valóságtartalmát nem kérdőjelezte meg a perújítási kérelmet elutasító kolozsvári táblabíróság. A cegei csendőrőrs a kékesi honvédparancsnokságnak azt jelentette, hogy a Vasasszentgotthárdon letartóztatott négy személyt átadták a magyar honvédség 11-es regimentje K osztagának. A négy letartóztatott Cege község határában szökést kísérelt meg, felszólításra nem állt meg, ezért „fegyvehasználatra került sor”.
Ebből az iratból, amellyel Măr­gineanu Petru magyarellenes román internálását javasolják, kiderül, hogy négy áldozatot nem a Népbíróság szerint a Wass Endre és Wass Albert által állítólag „felbujtatott” nyíregyházi 19-esek, hanem a 11-esek lőtték le! Igencsak releváns az is, hogy szeptember 23-án a későbbi négy halásos áldozattal együtt letartóztatott Mărgineanu Petrut annak ellenére szabadlábra helyezték, hogy ő volt az, aki a román hadsereg visszavonulásakor kiraboltatta a Wass család istállóját. Joggal kérdezhetjük: mennyire életszerű az, hogy a két Wass négy személy legyilkolására felbujtott, de megkíméltette az őket kiraboltató, letartóztatásban lévő volt polgármester, Mărgineanu Petru életét?
Ellentmondó ítéletek
A felsorolt érveket a Táblabíróság 2008. március 10-i 35. számú ítéletében az alábbi indoklással söpörte le az asztalról: „Mărgineanu Petrut szabadlábra helyezték, a többieket a magyar hadsereg járőre kísérte, Cege község határában próbáltak megszökni, nem álltak meg, a fegyverhasználat következtében elvesztették életüket; megállapítható, hogy ez az irat (vagyis az általam az előbbiekben hivatkozott csendőrségi jelentés) nem vonatkozik a bírósági tanács által nem ismert helyzetre, hanem megegyezik az általunk rögzített tényállással és indokolással. Az a tény, hogy a honvédségi járőr száma nem egyezik (az ítéletben foglaltakkal), nem bizonyítja az elítélt ártatlanságát” (ismétlem, 1946-ban szó sem volt arról, hogy szökés közben lőtték le a négy áldozatot, hiszen ez a tényállás teljes mértékben kizárta volna a két Wass felbujtói szerepét).
Sajnálom, hogy a kolozsvári Táblabíróság ilyen suta és önellentmondó indoklással élt. Jogilag akkor járt volna el helyesen, ha a perújítási kérelem jóváhagyása után lefolytatja a bizonyítási eljárást. Ennek során tisztázhatta volna, hogy a népbírósági ítéletben rögzített tényállást teljes mértékben megcáfoló csendőrségi jelentés az igazságot tükrözte, vagy pedig ködösített. Meggyőződésem szerint a nyomozati eljárást levezető és a vádiratot megszerkesztő neves büntetőjogász, Grigore Râpeanu, a bukaresti egyetem jogi karának későbbi dékánja is tisztában volt azzal, hogy sem Wass Endre, sem Wass Albert nem volt felbujtója a vasasszentgotthárdi gyilkosságoknak.
A Schilling-kastélyba férjével, Wass Endrével átkocsikázó Wassné Mansberg Izabellát a nyomozati eljárás során Râ­peanu nyomozó ügyészként kihallgatta, majd néhány napos előzetes letartóztatás után szabadlábra helyezte. Ha a Schilling-kastélyban tényleg sor került volna a honvédségi tisztikar felbujtására, a néhány napig előzetesben levő feleségnek társtettesként kellett volna felelnie.
Gyilkosságok Omboztelkén
Bojor Andrei görög katolikus pap családjának és társaiknak omboztelki legyilkolása még kacifántosabb módon került elbírálásra. A vádirat szerint a gyilkos parancsot kiadó Csordás Gergely hadnagyot Körösi József omboztelki lakos, későbbi polgármester bujtotta fel. Körösi előzetes letartóztatásban volt, és az eljárás során csak nehezen ismerte el egy szembesítéskor, hogy ő volt Csordás Gergely hadnagy tolmácsa. Ilyen körülmények között Körösit, mint tolmácsot a Népbíróság felmentette és helyette e cselekményekért a vád alá nem is helyezett Wass Albertet ítélte halálra, gondolom abból kiindulva, hogy halálos ítéletet úgyis csak egyszer lehet végrehajtani. A perújítási kérelemhez csatolt román titkosszolgálati jelentés szerint az omboztelki gyilkosságok felbujtói Körösi és a szávai Szakács Alexandru voltak. Körösit valóban felmentette a Népbíróság, de Szakácsot csak tanúként hallgatták ki. 1945. augusztus 27-én azt vallotta, hogy Körösi József omboztelki polgármester azt mondta neki: Csordás hadnagy, aki a falu honvédségi parancsnoka volt, meg akarta bosszulni azt, hogy szüleit az első világháborúban, 1918-ban a román csapatok megölték. Ezzel magyarázta azt, hogy Csordás hadnagy miért parancsolta meg az áldozatok legyilkolását. Fuia Alexandru, a község volt román polgármestere pedig azt vallotta, Csordás hadnagy magyarul azt mondta neki, hogy „meg akarta öletni a község valamennyi románját, de megelégedett a pappal”.
Nyilvánvalóan ezeknek a tanúvallomásoknak a következtében mentették fel Körösi Józsefet – de azt még senki sem magyarázta meg, hogy e tanúvallomá­soknak ismeretében miért kellett valaki Csordás hadnagyot a gyilkosságokra felbujtassa, hiszen ő ártatlan román civileken torolta meg a román hadsereg 1918-as gyilkosságait.
Bizarr indoklások
A kolozsvári Táblabíróság a következő bizarr és a tényeket figyelmen kívül hagyó indoklással utasította el a Wass Albert ártatlanságát hangoztató perújítási kérést: „az omboztelki civil lakosság nyilatkozatai nem jelentenek új tényt, amelyeket nem ismert a népbírósági tanács, hiszen pont ezeknek az omboztelki közösségi nyilatkozatoknak az alapján állapították meg Szakács bűnösségét és rendelték el Körösi Iosif felmentését.” Csak annyi a gond, hogy nem Szakácsot, hanem Wass Albertet ítélték el, méghozzá halálra és ártatlanul. Sajnos fellebbezésünket a bukaresti Legfelső Ítélő Tábla és Semmitőszék is elutasította.
Wass Albertet amerikai emigrációs politikai tevékenysége miatt a Ceauşescu-rendszer halálos ellenségként kezelte. Életére törtek és mindenáron el akarták érni a kiadatását. Jellemző módon népbírósági dossziéját a hírhedt Securitate (mai nevén SRI) irattárában őrzik és nem a bírósági irattárban. Ez a tény és a megalapozott perújítási kérelem elutasítása arra utal, hogy Romániában tovább élnek a régi reflexek, a múlt rendszer káderei még mindig jelentős befolyással rendelkeznek.

HA NEM ÜLÜNK AZ ASZTALNÁL, AKKOR FÖLTÁLALNAK MINKET AZ ASZTALON

2017. FEBRUÁR 13.
Tisztújító kongresszust tartott Szatmárnémetiben az erdélyi Magyar Polgári Párt. A kongresszus szerepét betöltő országos tanács módosította a párt alapszabályát és programját, valamint megválasztotta a párt vezetőtestületeit, ugyanakkor megerősítette tisztségében a régi-új elnököt, Biró Zsoltot. A kongresszuson részt vett a magyar kormány részéről Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is.
A román, magyar valamint a székely himnusz eléneklésével kezdődött el a Magyar Polgári Párt ötödik Országos Tanácsa Szatmárnémetiben. A kongresszust Kereskényi Gábor szatmárnémeti polgármester házigazdaként köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt összefogásaként ma Szatmárnémetinek magyar városvezetője lehet.
Egy ilyen közösségben, ahol a magyarság számaránya 35 százalék alatt van, csak úgy lehetünk sikeresek, ha együtt gondolkodunk, ha nemzetben gondolkodunk, és ez megvalósult már a júniusi helyhatósági választásokon, amikor az MPP-vel és a Német Demokrata Fórummal együtt indultunk és támogatták a jelöltségemet, én azt gondolom, hogy ez a siker, ez a közös siker az egész szatmári magyarságnak a sikere volt – mondta Kereskényi Gábor.
A magyar kormány üdvözletét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tolmácsolta.
Ha nem ülünk az asztalnál, akkor föltálalnak minket az asztalon, és csak akkor tudunk az asztalnál ülni, hogyha összefogunk, ez látszott a mostani választásokon is – hangoztatta a kormányfőhelyettes, aki üdvözölte az RMDSZ és az MPP közötti megállapodást. Ugyanakkor elmondta, hogy Magyarország minden lehetséges eszközzel támogatni fogja a külhoni magyarság törekvéseit.
Kell egy erős anyaország, kell egy komoly támogatás az iskoláktól, a kulturális programokon át az élet minden területén. Fontos az állampolgárságnak a megadása, ami a nemzet közjogi egyesítése, de mindez akkor tudja a magyar nemzetrész biztos megmaradását szolgálni, hogyha olyan erős a magyar politika az adott nemzetrészben, ami megkerülhetetlen erővé teszi a többségi nemzet számára is. Ezért kulcsfontosságú, hogy Erdélyben a magyar összefogáson keresztül a bukaresti parlamentben megkerülhetetlen erő legyünk – nyilatkozta Semjén Zsolt.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök köszöntőbeszédében elmondta, hogy erdélyi magyarok akaratát teljesítették a széles körű összefogással.
Az RMDSZ nyitott volt minden irányba, aki velünk párbeszédet akart, aki velünk együttműködni akart, mi arra megteremtettük a lehetőséget és a Magyar Polgári Párt 2014-ben elfogadta a kinyújtott kezet, mi is elfogadtuk a kinyújtott kezet, leültünk, megbeszéltük a dolgainkat és egy stratégiai megállapodást kötöttünk – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Szili Katalin az autonómia fontosságáról beszélt.
Ez nem elszakadás kérdése, ez egyszerűen egy közösségi és egy közösségi megmaradásának a lehetőségét biztosítja. Ebből a szempontból az autonómia nem cél, hanem éppen eszköz a közösség fennmaradása érdekében. Mivel Európában ez bárhol bevett szokás, én úgy látom, és úgy érzékelem, hogy a magyarság számára ezt biztosítani kell, hiszen hogyha a demográfiai trendeket tekintjük, akkor sajnos, ha ezt most nem tudjuk kivívni, akkor távlatosan a történelem fogja zárójelbe tenni ezt a kérdést – fogalmazott.
A kongresszuson szó esett arról is, hogy az Európai Unió alakítson ki egy kisebbségi keretszabályozást.
Ezt a Minority Safepack kezdeményezést érdemben meg kell vizsgálnia, és minden egyes intézkedési javaslatunkra véleményt kell mondania, és én bízom abban, hogy ebben olyan pozitív elemek lesznek, amelynek nyomán elindíthatjuk az egymillió aláírás összegyűjtését, és majd egy éven keresztül Európában arról beszélhetünk, hogy miért fontos Európának, hogy a lakossága nyolc százalékát alkotó nemzeti kisebbségek és nyelvi csoportok elismerésben részesüljenek, védje őket az Európai Unió – érvelt Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke.
Biró Zsolt pártelnök elmondta, a Magyar Polgári Párt életében új korszakot jelent, hogy most már a parlamentben is jelen vannak két képviselővel.
A Magyar Polgári Párt immár parlamenti pártként, megnövekedett [7]önkormányzati testülettel vehet részt a közügyek alakításában, ehhez próbáltuk igazítani vagy gombolni újra a mellényt ahogy szokták mondani, ezért kellett hozzányúlni az alapszabályzatunkhoz is – emelte ki.
A kongresszus küldöttei újraválasztották négy évre Biró Zsoltot a párt élére.

2017. február 27., hétfő

Így örültek az Oscar-díjnak a magyar film gyerekszereplői

2017. február 27. 
A Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskolában óriási volt az öröm miután a Mindenki kapta az Oscar-díjat a kisfilmek mezőnyében. A győztes filmben ők alakították a kórust, írja a HVG. Az MTI képekben mutatta meg az iskolában a várakozást, a párnacsatát és az öröm pillanatait is.
Molnár Mónika kórusvezető nagyon boldog, egy picit el is pityeredett a meghatódottságtól. A HVG-nek elmondta, ő érezte, hogy nyerni fognak, de azért félt tőle, hogy csalódottak lennének a gyerekek, ha mégsem így történne.
Az egész napos gyerekzsivajtól és lelkesedéstől óriásira nőtt benne az izgalom - a gyerekek is ugrabugráltak az örömtől, elfogytak a gyerekpezsgők és a torták, a legtöbben már nyugovóra tértek.
A Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola énekkarának tagjai, az Oscar-díjas Mindenki című kisfilm szereplői az iskolában 2017. február 27-én, az Oscar-gála éjszakáján. A film rendezője Deák Kristóf, producere Udvardy Anna. MTI

Nagyon jól menedzselte a Mindenkit Deák Kristóf
http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=136&cid=206262
Az első magyar élőszereplős filmként kapott Oscar-díjat a Mindenki – hangsúlyozta a Klubrádióban Csákvári Géza. A filmkritikus szerint a sikerhez azon kívül, hogy jó a film, az is kellett, hogy az alkotók megfelelően menedzseljék a művet. Nagyon erős időszakot élünk, a magyar filmkészítés most a mennyekben jár – fogalmazott Csákvári Géza, utalva a mostani Oscar-díj mellett a Saul fia tavalyi győzelmére, valamint Enyedi Ildikó Berlinben elnyert fődíjára.
Hozzátette: reméli, hogy a továbbiakban is hasonlóan erős magyar filmek készülnek majd, és meg tudjuk tartani a helyünket a világ élvonalában.
A mezőnyben voltak olyan filmek, melyek sikeresen szerepeltek a cannes-i szemlén és voltak úgynevezett fontos tematikájú, politikai témájú filmek, míg a Mindenki egy sokkal univerzálisabb, emberibb témájú alkotás azzal, hogy a korrupt tanárnő felett a gyerekek győzedelmeskednek.
(Klubrádió)

2017. február 24., péntek

Árad az Iza, a Túr, a Lápos, a Ruscova, a Vasér és a Nagy-Szamos

2017. február 23.,  Agerpres
Másodfokú árvízkészültséget rendelt el a hidrológiai intézet több Máramaros, Szatmár és Beszterce-Naszód megyei folyóra. 
Az elmúlt órákban hullott jelentős mennyiségű csapadék, illetve a hóolvadás hatására a Tisza több mellékfolyója, az Iza, a Túr, a Lápos, a Ruscova, a Vasér és a Nagy-Szamos vízgyűjtő medencéiben kell a vízszint emelkedésével számolni.
Máramaros és Beszterce-Naszód megyében, valamint Maros és Szatmár megye hegyvidéki térségeiben csapadékra és felerősödő szélre vonatkozó figyelmeztetés van érvényben csütörtök 18 óráig. A lehulló csapadék mennyisége meghaladhatja 20-25, helyenként a 30 litert is négyzetméterenként.

Több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz

2017. február 24.
 Az esők és a nagy mennyiségű hó hirtelen olvadása miatt, csütörtökön több száz Hargita megyei gazdaságot elárasztott a víz, két iskolában pénteken szünetel az oktatás. Az egyik legérintettebb község Szárhegy (Lăzarea), ahol mintegy 800 háztartás udvaráról, pincéjéből és kútjából szivattyúzták ki a vizet. A község polgármestere, 
Danguly Ervin az AGERPRES hírügynökségnek elmondta, az önkéntes tűzoltók jelenleg is dolgoznak, munkájukat a ditrói (Ditrău) és gyergyóújfalusi önkéntesek segítik. Szárhegyen a domboldalról lefolyó víz elöntötte az iskolák körüli területeket, az oktatási intézményekbe körülményes a bejutás, ezért úgy döntöttek, hogy pénteken nem lesz tanítás. Gyergyóújfaluban (Suseni) is gondokat okozott az áradás. Egy patak kilépett medréből és hat házat valamint 100 pincét és udvart öntött el - tudtuk meg Egyed József polgármestertől. A községben mintegy 30 hidat tett tönkre az árvíz, a lakosok homokzsákokkal védik háztartásaikat. 
Az önkéntes tűzoltók jelenleg is szivattyúzzák a vizet az udvarokról. Csíkszentmihályon (Mihăileni) a csütörtökön lezúduló víz 30 pincét árasztott el és két kilométernyi megyei útszakaszt is elöntött - tudtuk meg Izsák-Székely Lóránt polgármestertől. 
A Hargita Megyei Sürgősségi Felügyelet (ISU) csapatai több településen is beavatkoztak az árvízvédelmi munkálatokba. Csíkszentléleken (Leliceni), Székelyudvarhelyen (Odorheiu-Secuiesc), Gyergyószentmiklóson (Gheorgheni), Csíkszeredában, Szárhegyen, Maroshévízen (Topliţa) és Csíkpálfalván (Păuleni-Ciuc) is dolgoztak- tájékoztatott Alina Ciobotariu, az ISU szóvivője. 
A tűzoltók felhívják a lakosság figyelmét, hogy takarítsák ki a lefolyókat és sáncokat, hogy a lezúduló víznek semmi ne állhasson útjába. (agerpres)

A Kolozs megyei PSD felszólította Emil Bocot, hogy helyezze ki a többnyelvű táblákat

2017. február 23. 
Felszólította Emil Boc kolozsvári polgármestert a PSD - helyi szinten ellenzékben működő - szervezete, hogy ne akadályozza a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését - közölte csütörtöki számában a Szabadság. 
Horia Nasra képviselő, a PSD Kolozs megyei szervezetének elnöke közleményében úgy vélekedett, hogy Emil Boc és a PNL-s többségű helyi közigazgatás hamis politikai témát táplál, ha ellenzi a többnyelvű városnévtáblákat, miután tavaly júniusban az RMDSZ és a PNL helyi szervezetei között megkötött egyezmény magában foglalta a háromnyelvű - román, magyar, német - táblák kihelyezését azokon a településeken, ahol ők többségben vannak a helyi önkormányzatokban. 
"Sajnálatos, hogy Emil Boc napirenden tartja ezt a kérdést, miközben Temesvár, Brassó, Nagyszeben vagy Medgyes már túllépte a kulturális súrlódások ezen szakaszát. Meg kell érteniük, hogy a populista témák már nem jelentenek prioritást, és szükséges a város bejáratainak korszerűsítése, amelyek több mint 50 éve változatlanok. Cluj-Napoca, Klausenburg, Kolozsvár, Claudiopolis ugyanazt a várost, ugyanazt a közösséget jelentik" - összegzett Horia Nasra. (mti)