2016. szeptember 30., péntek

Biró miatt nem nyúlnának a marosszéki RMDSZ-listához

2016.09.28. 
Nem tartja indokoltnak a Maros megyei RMDSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek rangsorolását követő sorrend megváltoztatását Brassai Zsombor, az alakulat megyei szervezetének elnöke – számol be Szucher Ervin a kronika.ro-n. 
A politikus erről azt követően nyilatkozott lapunknak, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök az udvarhelyszéki RMDSZ csütörtöki küldöttgyűlése után azt mondta, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) újra megvitatja, hogy Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Maros vagy Hargita megyei RMDSZ-es listán kapjon befutó helyet. Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezete hogyan fogadná, ha az udvarhelyszéki RMDSZ által elutasított Biró Zsolt végül Maros megyei képviselőjelölt-listán méretkezne meg, Brassai Zsombor kitérő választ adott.
„A Szövetségi Állandó Tanácsnak van egy határozata. Ha azt átvizsgálja vagy fölülírja, meggyőződésem, hogy csakis konszenzusos alapon fog dönteni. Én a konszenzus híve vagyok, és nem a kötélhúzásé és az erőfitogtatásé” – szögezte le a Maros megyei RMDSZ-elnök. Mint ismeretes, az udvarhelyszéki RMDSZ-es polgármesterek a múlt héten leszögezték: nem szeretnék, ha a polgári párt Maros megyei származású elnöke az udvarhelyszéki képviselőjelölt-lista élén méretkezne meg a december 11-ei választásokon. A helyi elöljárók arra kérték Kelemen Hunort, hogy a SZÁT bírálja felül az erre vonatkozó korábbi döntését.
A múlt heti Maros megyei rangsorolás módja és végeredménye egyébként számos vitát generált az RMDSZ berkeiben. A táborokra szakadt résztvevők egy része attól tart, hogy a sorrendet felülről valakik átírják, míg mások éppen ebben reménykednek. A szeptember 19-én kialakult rangsorolás szerint a szenátorjelölt-listán Novák Zoltán, az alsóházi mandátumra pályázók listáján pedig Vass Levente, Csép Andrea és Császár Károly került befutó helyre, de egy rendkívül jó mozgósítás esetén Jakab István és Soós Zoltán is reménykedhet.
Érdeklődésünkre Brassai Zsom­bor, a megyei szervezet vezetője leszögezte, mind a játékszabályok, mind az eredmények teljesen egyértelműek voltak, így senki nem vonta kétségbe a jelöltállítási folyamatot. „Egyetlen óvás sem érkezett, így nem látom, ki és miért tudná felrúgni a kialakult sorrendet. Az RMDSZ megyei szervezete semmi esetre sem” – szögezte le Brassai, aki egyébként a négy szenátorjelölt közül a legkevesebb voksot kapta. Az elnök elismerte, hogy Marosvásárhelyen már volt rá példa, hogy bizonyos befolyásos személyek átírták a rangsort, azonban nem hinné, hogy ez idén újból megtörténne. „Csak a SZÁT vagy Kelemen Hunor változtathat a listán – jól megindokolt esetben. Személy szerint nem hinném, hogy valami is ezt indokolná” – zárta le a témát Brassai Zsombor.
Felvetésünkre, hogy mi történik abban az esetben, ha a múlt héten kialakult lista második felében végzők nem óhajtanak részt venni a választásokon, vagy nem vennék ki a részüket a kampányban, a megyei elnök elmondta, kötelezni senkit nem lehet arra, hogy a továbbiakban is az RMDSZ szekerét tolja, azonban morális elvárás volna, hogy az úgymond vesztesek is szolidárisak legyenek a listavezetőkkel. A szövetség azokkal szemben is tehetetlen, akik a rangsorolást követően különböző közösségi oldalakon és fórumokon kezdték támadni a szervezetet. Brassai nem tudná elképzelni, hogy azok után, hogy nem sikerült legalább a második, reményeket kínáló helyen végeznie, félreálljon, és ne támogassa az előtte lévőket – írja a kronika.ro.

Miért nem közlekedhetnek a temesvári vízibuszok?

Pataki Zoltán  2016. szeptember 29., 
A temesvári vaporettók bürokratikus akadályok miatt állnak egy helyben (Fotó: debanat.ro)

A nyár elején megérkeztek Temesvárra az első vízibuszok (olaszosan vaporettók), amelyeket már vízre is bocsátottak, mégsem közlekedhetnek egy meghatározott órarend szerint a Bega-csatornán. Nicolae Robu polgármester keddi sajtótájékoztatóján részt vett Ioan Goia, a Temesvári Közlekedési Vállalat (RATT) igazgatója, aki magyarázattal szolgált a sajtónak vízibusz-ügyben.
Ioan Goia arról tájékoztatta a média képviselőit, hogy törvénykezési okokból nem indult be a vízibusz-közlekedés a Bega-csatornán. A csatorna hajózható szakasza a temesvári Vízművektől Ótelekig, illetve a román–szerb államhatárig tart. A vízibuszok csak Temesvár területén közlekednének, a Vízművektől a Módosi hídig. A jelenlegi törvénykezés szerint létre kell hozni a Hajózható Csatorna és a Kikötők Igazgatóságát, amely működtetné a vízibuszokat a Bega-csatorna egész hajózható szakaszán. A Temesvári Közlekedési Vállalat nem töltheti be ezt a szerepet, ezért a vízibuszok működtetése átkerülhetne a Vízügyi Igazgatóság vagy a Temes Megyei Tanács hatáskörébe. A RATT igazgatója szerint a törvénykezési gondok az év végéig, legkésőbb jövő nyárig megoldódhatnak, így jövőre biztosan lesz vaporettó-közlekedés a Bega-csatornán.
Nicolae Robu polgármester szerint a vízibuszok megfelelnek a követelményeknek és próbaüzemben már használják is őket, nehogy lejárjon a szavatossági idejük, mire megjönnek a működtetésükhöz szükséges jóváhagyások

Iohannis nem érti a szakértői kormány lényegét

2016. szeptember 29. 
Klaus Iohannis pártpolitikai elköteleződésre biztatta a szakértői kormányt vezető Dacian Cioloșt, hiába mondta többször is a miniszterelnök, hogy független akar maradni.
Iohannis az Európai Néppárt egy bukaresti rendezvényén kommentálta csütörtökön volt pártjában, a néppárti tagsággal rendelkező PNL-ben kialakult helyzetet, amelynek éléről előző nap lemondott az illegális pártfinanszírozással gyanúsított Vasile Blaga társelnök. Arra az újságírói kérdésre, hogy megoldást jelenthet-e Cioloș a PNL számára, az államfő azt mondta: elsősorban a miniszterelnöknek kell tisztáznia, hogy milyen tervei vannak a szakértői kormány mandátumának lejárta után.
Iohannis kijelentette: támogatná, hogy Cioloș folytassa megkezdett projektjeit, de ehhez pártpolitikai szerepet kellene vállalnia, vagy legalábbis nyilvánosságra kellene hoznia pártszimpátiáját. Az államfő egyértelművé tette: Cioloș függetlenként nem maradhat miniszterelnök. Iohannis korábban is jelezte: egyetért a pártokkal abban, hogy Romániának világos parlamenti támogatással rendelkező politikai kormányra van szüksége.
Több elemző is úgy látja, hogy Iohannis gyakorlatilag felszólította a miniszterelnököt a PNL vezetésének átvételére. Cioloșt már több ízben hívták soraikba a liberálisok, de a kormányfő következetesen azt válaszolta: függetlenként vállalta a megbízatást, és nem fogja megszegni a választóknak tett ígéretét, miszerint nem lép be egyetlen pártba sem, nem alapít pártot, és nem indul a választásokon.
[Forrás: MTI]

Markó Béla és az októberi népszavazás

2016. szeptember 26. 
Nincs mit csodálkozni azon, hogy az erdélyi, magyarul beszélő, kamasz lelkű öncélú nemzetellenes polgárpukkasztók, akik a magyar csapat ellen szurkolnak, akik ünnepelnek december 1-én, akiknek az „István, a király” megagiccs, a Szabadság szobor ízléstelen, az országot szétprédáló Károlyi Mihály követendő példa, aktivizálták magukat és beálltak a népszavazási kampányban azok mellé, akik szerint nem kell voksolni egy olyan történelmi pillanatban, amikor Európa sorsa a tét és azon belül természetesen Magyarországé is.
Az, hogy Markó Béla is fontosnak látta megszólalni a nemzetellenes oldal mellett egyrészt jelentősebb, másrészt váratlanabb. Nem azért, mintha nem tudtuk volna, hogy e kérdésben mit gondolhat Markó Béla. Felejthetetlen, hogy Kárpát medencei szinten két markáns politikai szereplő volt, aki a Székelyek Nagy Menetelése ellen beszélt. Az egyik Gyurcsány Ferenc, a másik Markó Béla. S azt sem feledhettük, hogy Markó a déli határkerítés ellen is fellépett, átvéve a „menekültekről” szóló értelmetlen propagandát, miközben a napnál is világosabb, hogy itt nem menekültdrámáról van szó valójában, hanem egy menekültdráma örve alatt Európa módszeres tönkretételéről. 
A menekültek nem 8000 kilométerre fekvő, idegen kultúrájú országokat céloznak meg, hanem örülnek, ha saját kultúrkörükben maradhatnak párszáz kilométer megtétele után, nem semmisítik meg az irataikat, hiszen azzal igazolják, hogy honnan jöttek és hogy joguk van menekültstátuszra, a menekültek nem szólítanak fel „szent háborúra” a befogadók ellen, a menekültek beilleszkednek, nyelvet tanulnak, dolgoznak, élősködés, bűnözés, erőszakoskodás helyett. Az Iszlám Állam zászlajával tüntető, demokrácia helyett sariát követelő muszlimok valójában hódító megszállók. 
Mindezt nyilván látja Markó Béla is, de elbeszél a valóság mellett. 
Ebben nagy gyakorlata van. 
Nyolc éven keresztül halogatta-tologatta a belső választások szabályrendszerének elfogadtatását és a választás kiírását, elbeszélve azok feje mellett, akik figyelmeztették, hogy ezt a célkitűzést a brassói kongresszus 1993 januárjában két éves határidővel fogadta el. (2003-ban a Szatmárnémetiben megtartott kongresszus pontot tett az ügy végére az általános belső választást kiváltva egy részleges tisztújítással.)
Markó úgy tett, mintha nem lenne evidens, hogy a Petőfi-Schiller egyetemből nem lesz semmi, s eme egyetem létrehozásáról szóló kormányhatározatra hivatkozva rávette a Szövetségi Képviselők Tanácsát, hogy vonja vissza 1998. október 3-án az egy hónappal korábban elfogadott ultimátumát. Senki nem gondolta komolyan, hogy lesz kétnyelvű, magyar-német állami magyar egyetem. Kellett a hivatkozási alap a szövetségi képviselők beetetésére és a kormányban maradásra. 
Hasonló helyzet alakult ki 1999-ben az oktatási törvény ügyében, amikor Markó Béla, ismét csak elbeszélve a valóság mellett, Tőkés Lászlót vádolta hazugsággal, aki rá mert mutatni az RMDSZ által sikerként eladott jogszabály súlyos hiányosságaira és diszkriminatív természetére. 
Nem volt másként 2005-ben sem, amikor Markó és vele az RMDSZ egész propaganda-gépezete azt állította, hogy a kormány által elfogadott s az RMDSZ által is támogatott kisebbségi törvénytervezet tartalmazza a kulturális autonómia létrehozásának garanciát, miközben a törvénytervezet semmiféle közjogi jogosítvánnyal nem ruházta volna fel elfogadása esetén az autonómia kulcsszervét, a Kulturális Autonómiatanácsot. 
Egyszóval Markónak van gyakorlata a valóság figyelmen kívül hagyásában a politikai propaganda javára.
A meglepő inkább az, hogy miután a Fidesz és az RMDSZ között konszolidálódott a viszony, Markó egy történelmi pillanatban, amikor a Fidesznek a legjobban fájhat, úgy érezte, muszáj hitet tegyen Európa sírásóinak oldalán azzal a minősíthetetlen demagógiával, hogy „nem helyes olyasmiről szavazni, aminek aztán nem érzi a következményét a saját bőrén valaki”. Miközben nagyon is érezhetjük egy esetleges kudarc következményeit, Európa-szerte, s egy sikeres népszavazás is kedvezően hathat kontinensünk sorsára. Rajtunk a világ szeme. Az, hogy Markó átvéve a balliberális oldal rágalmát gyűlöletkeltéssel vádolja a kormányt, annak igencsak visszafogott retorikája dacára, csak hab a tortán.
Ha jól belegondolunk, nincs mit csodálkozni. Markó hátba támadta már Orbánt az illiberális demokrácia és a nemzetállam ügyében is, voltaképpen hű maradt önmagához, ahhoz a politikushoz, aki sietett gratulálni az MSZP - SZDSZ győzelemhez 2002-ben, már az első forduló után, amikor még el sem dőlt a választás sorsa.
Borbély Zsolt Attila

2016. szeptember 27., kedd

Két magyar ezüstérmes is lett a virágos Európa versenyen

FENNTARTHATÓSÁG | 2016-09-27
Dunakiliti és Mosonmagyaróvár egyaránt ezüstérmet nyert az Európai Virágos Városok és Falvak ez évi versenyén, amelynek díjkiosztó ünnepségét szeptember 23-án a csehországi Brnóban tartották - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség.
A két település a 2015. évi Virágos Magyarország verseny győzteseként vett részt falu, illetve város kategóriában az európai megmérettetésen. A szigetközi város megszerezte a legszebb főtérnek járó különdíjat is. Mosonmagyaróvár emellett elismerő oklevelet kapott a Futura Interaktív Természettudományi Élményközpontért, Dunakiliti pedig a Kiserdei Óvodáért, amely "Zöld óvodaként" működik.
A versenyen a virágosítás mellett nagy hangsúllyal szerepelnek a környezetvédelem, az ökológia, a környezettudatos oktatás, a természeti és épített örökség megőrzése, a korszerű hulladék- és energiagazdálkodás, valamint a tájvédelem szempontjai. A zsűritagok emellett kiemelt figyelmet fordítanak a település tisztaságára, falfirkamentességére.
Mosonmagyaróváron a zsűritagok tetszését a hatalmas zöldfelületek, virágos parkok mellett az is elnyerte, hogy a civil szervezetek és az önkormányzat összefogásának eredményeképpen az új fejlesztéseknél messzemenősen érvényesítették a fenntarthatóság szempontjait, például a megújuló energiaforrások használatát. Értékelték azt is, hogy az önkormányzat a közterek fejlesztését és szépítését a helyi lakosokkal és számos önkéntes szervezettel együttműködve végzi.
Dunakiliti rendezettsége, tisztasága mellett különösen a helyi vállalkozások és az önkormányzat példás összefogása vívta ki az értékelők tetszését, amellyel a falut zöldebbé, virágosabbá tették, közösségi tereket alakítottak ki, nagy hangsúlyt fektettek az intézményi környezet virágosítására, és ezekbe a folyamatokba a fiatalokat is sikerrel vonják be.
Az Európai Virágos Városok és Falvak egyedülálló programja évente közel ötvenmillió embert mozgósít a kontinensen, és huszonötezer település között teremt kapcsolatot a harmonikus környezet kialakítása és megóvása érdekében.
Magyarország 1990 óta visszatérő szereplője az európai versengésnek. A Virágos Magyarországért környezetszépítő versenyen az eltelt 23 évben díjazott települések az európai megmérettetéseken eddig 9 arany-, 25 ezüst- és 10 bronzérmet szereztek, további 10-et pedig Európa-díjjal jutalmaztak.
Forrás: MTI

2016. szeptember 26., hétfő

Befejeződtek a Csíkszéki Gazdanapok

2016.09.25. 
Az első alkalommal megszervezett Csíkszéki Gazdanapok záróünnepségét Csíkszentsimonban tartották a Szent László Gyermekvédelmi Központban szeptember 24-én, szombaton. A rendezvény közös imával és himnusszal kezdődött, ezt követően elmondta köszöntő beszédét Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Jakab István, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke, Tánczos Barna szenátor, Kozma István polgármester, Nagy István parlamenti államtitkár, valamint Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről. A nap további részében bírálták a szarvasmarhákat és a sajtókat, lovakat vonultattak fel, rönkhúzó versenyt tartottak, illetve fellépett a Heveder, a Role együttes, a Csíkszentsimoni Néptáncegyüttes és a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar.
A közös imát Ervin atya vezette, prédikációját a Magyarok Kenyere Programban megsütött házikenyerek köré építette, hangsúlyozta a kenyér a természet csodája, embernek kalácsa és Istennek palástja. Mondta, a kenyér legalább tízezer búzamag összeolvadásából keletkezik, ehhez hasonlóan kellene összefogjanak a magyar emberek is, mert manapság az ellenkezője tapasztalható, pedig csak összetartással lesz sikerünk.
Borboly Csaba többek között azt emelte ki, hogy ezen a három napon, amíg tartottak a gazdanapok számos kézfogás történt, nekünk székelyeknek bíznunk kell egymásban, abban hogy amire kezet rázunk az úgy is lesz. Összefogásra van szükség nem csak a politikában, de a mezőgazdaságban is, és ha ez magvalósul a résztvevő gazdák között, akkor ez a rendezvény nem volt hiábavaló.
A programok mellett a látogatók megtekinthették az állatkiállítást, helyi kézművesektől vásárolhattak egyedi darabokat. A gyermekeknek külön sarkot alakítottak ki, ahol játszhattak, olvashattak és rajzolhattak. Az érdeklődők betekinthettek a tanácsadó sátorba is, ahol mezőgazdasági és vidékfejlesztési pályázatokat lebonyolító intézmények és szervezetek tagjai biztosítottak ingyenes tanácsadást. Az arra járók leginkább a képzési lehetőségekről érdeklődtek.
Közlemény

2016. szeptember 25., vasárnap

„Áldás a béjövőre, béke a kimenőre”

Sipos Erzsébet 2016. szeptember 23.

Galambdúcos székelykapu

Hol járt a nyáron? Mit látott, mit hallott, milyen élményekben volt része, mit hozott emlékként magával, amit szívesen megosztana velünk? Kinek ami a szívén, az a száján.
Aki e felkérést megfogalmazta, haza beszélt, vagyis a magyar nyugdíjasklub programjára gondolt, ahol sohasem lehet üresjárat. Az elnöki tisztség ugyanis arra sarkallja Béres Margitot, hogy gondoskodjon megfelelő heti témáról, legyen annak sava-borsa. Ezen aztán szépen megosztoznak a jelenlévők, mert az érdeklődés, a kíváncsiság nem kopik meg az évek múlásával. És mert a klubtagok között vannak olyanok, akik itt születtek, ezt a vidéket vallják otthonuknak, de vannak olyanok is, akik a Kárpátok öleléséből költöztek a síkságra, érthető hát, hogy sok újat tudnak nyújtani egymásnak.
Olasz Ilona ezen a nyáron a Hargita aljából hozott ajándékot magával: Kovács Piroska író két könyvét. Egyik azOrczád verítékével címet viseli, a másik Székelykapuk Máréfalván címmel jelent meg, gazdag képanyag illusztrálja, közkincsnek minősíthető, hisz a magyarok millióihoz szól. S mert a mi vidékünkön nem forog közkézen e kötet, Olasz Ilona jóvoltából belelapozhatunk a nyugdíjas közösség épülésére.
„Máréfalva esetében már a település nevével is gondban vagyunk. Nem szokványos név. Találgatásokra ad lehetőséget. A népi rege meséje szerint „Már e falu!” elismerő felkiáltásból alakult. Más vélemény úgy tartja, hogy egy Máré nevű vitézről kapta a nevét, csakúgy, mint a falu határában lévő Márévára.” Földrajzi fekvéséről pedig ezt tudhatja meg a magunkfajta érdeklődő: „Máréfalva ma Hargita megye Fenyéd községéhez tartozó falu. A Keleti-Kárpátoktól nyugatra, a Hargita-hegység és az Erdélyi-medence találkozásánál, a vulkáni plátó szélén helyezkedik el, a Székelyudvarhely–Csíkszereda közti útszakaszon.
A fenti sorok azonban csupán eligazításul kívánnak szolgálni. Amiről szólni, amit közelebb hozni akartak Temesvárra települt székely nyugdíjas társaink, azok a székelykapuk, amelyek párjukat ritkítják.
„A faragott kapuk a közösség élni akarásáról beszélnek, nemzeti önazonosságunk üzenethordozói” – írja a könyv szerzője. És folytatja: „Az 1567-ben készült Portajegyzékben tizenkilenc kapuval szerepel a település.”
Az idő azonban nem állt meg. A kötetből megtudjuk, hogy Máréfalva római katolikus plébániája régi, 1645-ben már szentegyháza volt. Egy püspöki irat szerint „Rákóczi György alatt alapították amint azt a régi szentegyház tornyának kövére vésett neve bizonyítja.” A mai temploma 1772-ben épült, védőszentje Szent Imre herceg. A falu néprajzi nevezetessége a galambdúcos székelykapu. Az eredeti helyén élő közel 100 sima kötött kapu és a 97 faragott kapu népi építészeti örökséget képvisel. A galambdúcos székelykapu a fafaragó népművészet igazi remeke, a székely ember fába vésett oklevele.
A Székelykapuk Napján tartott tanácskozáson Hargita megyei néprajzosok, muzeológusok, kapufaragók részvételével úgynevezett Kapufórum jött létre, amely szeretne segíteni abban, hogy a kapufaragó művészet megőrizze lényeges jegyeit, ne váljék cifrálkodóvá – adják hírül a könyv sorai.
Nem titok, hogy a székelykapu nem kis anyagi áldozatot követel. Komoly munka, hozzáértés, szív kell az elkészítéséhez, és sokféle szerszám: harcsafűrész, rámás fűrész, simító fejsze, kézi bárd, kézi gyalu, fakalapács, mintázó vésőkészlet, mérőeszközök, fúrók, kapcsok, és ezzel még nem soroltuk fel valamennyit. Bár manapság már sokat segítenek a gépek, a villanymotor, de így sem olcsó mulatság a székelykapu felállítása. (Egy faragott nagykapu ára a 90-es években a 4 millió lejt is meghaladta, idejében pedig 40-45 napot vett igénybe.)
A fa kiválasztásáról a kapufaragó mester döntött. „Előbb megnézem az anyagot. Ha olyan, akkor nem vállalom. Erőst bogos fából és különösen cserefából nagy dolog azt kidolgozni. Háromszor annyit dolgozik az ember, mégis kivitele nem az a finom tölgyfáé. Igaz, nem tart annyi ideig, mint a cserefa, de az is kitart kétszáz évet, ha gondozzák” – mondja Dávid Mózes, az adatközlő. A díszítésről pedig így nyilatkozik: „Ügyelek, hogy ne térjek el a hagyományostól. Bennem az a tudat van, hogy amit én megfaragok, azt nem szégyellem, az az én saját munkám. A nevemet is ki merem írni a kapura. ... Nem szép az, ha túlságosan elaprózzák a színözést, összevissza tarkabarkázzák.” Más szóval, a hagyományőrzésnek megvan a maga tízparancsolata, és ebből nem engednek. A faragott kapuk fajtájukat tekintve különbözők és Európa tájain is fellelhetők.
De térjünk vissza Máréfalvára, ahol minden székelykapuról ez olvasható: „Isten segedelmével építtette…” Az emberbaráti szeretetnek és tiszteletnek pedig ekként adnak hangot a kapufeliratok: „Isten hozott – ha mész – Isten veled”, „Szíves vendéglátó e kapu gazdája, de a gonosz embert furkósbottal várja”, „Térj be hozzánk, vándor, ha erre visz utad, ha jó a szándékod, itt szeretet fogad”, „Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez – testvér – ne légy hűtlen soha”, „Ha e zajló nagy világban baj és bánat kerget, jószándékú szívvel mihozzánk betérhetsz”, „Házad lehet bárhol, de hazád csak itt”.
Lehetetlen megilletődés nélkül hallgatni a sok vihart megélt székely ember kőbe vésett, fába faragott üzenetét, és közben elismeréssel nyugtázhatják a mi vidékünkön élők, hogy bánsági falvainkban és tágas régiónkban is fellelhetők már a faragott székelykapuk. Mert nem csak az emlékét hozták magukkal az ide települtek, hanem a hagyománytiszteletet és a hozzáértést is. Gyökeret eresztettek a székelykapuk errefelé is, köréje gyülekeznek ünnepekkor és falunapokon mindazok, akik a megmaradást s a folytonosságot látják benne.
Kapuállító című versében Magyari Lajos így vall erről:
„…mert én marasztom az elmenőt,
vigyázom nagyon a megjövőt.
Nyárra ősz, tél hull az őszre…
„Áldás a béjövőre, béke a kimenőre.”

Van, de mégsincs munkaerő

Makkay József  2016.09.22.
Aki Romániában dolgozni akar, annak bőven van munkalehetősége. Inkább az a baj, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, ezért a hatalmas munkaerőhiány – fakadt ki egy vállalkozói fórumon minap egy üzletember, aki a szünetben arról panaszkodott nekem, hogy a megye szinte minden lapjában hirdet, sőt, a város körüli falvakban, plakátokon is toborozna munkaerőt, ha éppen lenne kit.
Munkaerőhiányos gondjaival sem ő, sem cége nincs egyedül. Aki napilapok vagy hirdetési újságok munkahelyet kínáló rovatait olvassa, rádöbbenhet, mekkorát fordult pár év alatt a világ. A vállalkozók panaszaikkal a megyei hatóságokat, valamint a kormányt egyaránt ostromolják. S mivel a baj nem jár egyedül, az is világossá vált, hogy a cégek álláshirdetéseire szórványosan jelentkezők sem igazán használhatóak, mivel nincs megfelelő szakképesítésük vagy munkahelyi tapasztalatuk. A nagyobb cégek e „kisebbik” bajon már túltették magukat: szakképzetlen vagy rosszul szakképzett munkavállalókat is alkalmaznak, hogy ezeket később a munkahelyen képezzék ki a cég elvárásai szerint.
Úgy tűnik, a romániai társadalom a rendszerváltás óta először most ébred rá arra, hogy a külföldön dolgozó több millió romániai vendégmunkás egyre súlyosabb érvágást jelent a hazai gazdaság fejlődésére. Nélkülük ugyanis egyre több ágazat rekedhet meg, egyre több cég kényszerül arra, hogy termelését, fejlesztését visszafogja.
A legsúlyosabb gondok az országos húzóerőnek számító nagyvárosok
– Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Bukarest vagy Konstanca – cégeinél észlelhetők. Annak ellenére, hogy ezekben az ipari centrumokban számos szakterületen az országos átlagkereset fölötti fizetésekkel csalogatják az álláskeresőket, sokak számára már ez sem vonzó. Amíg Nyugat-Európában bármilyen szakképzetlen munkáért a hazai fizetések többszörösét lehet megkapni, addig a fiatalabb nemzedékeket nagyon nehéz lesz itthon tartani. Az olcsó munkaerő mítosza immár Romániában is végérvényesen megbukott: minimálbér körüli összegekre immár nemcsak a gazdaságilag fejlett régiókban nem lehet munkaerőt toborozni, de Székelyföldön sem, ahol a bérek még mindig jóval elmaradnak az országos átlagtól. Sőt, ilyen szempontból a gyengébben fejlett gazdasági régiókat fenyegeti a nagyobb veszély, hiszen az itteni munkaerő nemcsak külföldre, hanem Románia jobb megélhetést kínáló régióiba vándorol el, igen súlyos helyzetet teremtve a helyi gazdaságban.
Noha az évek óta súlyosbodó munkaügyi helyzettel minden román kormány tisztában volt, áttörő megoldás nem született. Pedig nemcsak pislákol, hanem már javában ég a ház.

Nő a rádióaktiv cézium tartalma Fukusima környékén

Nagy mennyiségű cézium gyülemlett fel a nukleáris balesetet szenvedett fukusimai erőmű környékén lévő gátak aljában:. a 2011-ben megrongálódott erőmű 45 kilométeres körzetében lévő gátak közül legalább tíznek a fenekén nagy mennyiségű radioaktív cézium halmozódott fel.
A Mainicsi Sinbun című lap beszámolója szerint a töltések által határolt folyók vizét ivóvízként is használják, illetve a mezőgazdaságban is. Szakértők szerint ez a víz most nem jelent egészségügyi kockázatot, de a jövőben jelenthet. A gátak aljára vonatkozóan nem létezik megszabott radioaktív határérték, ezért a szakértők viszonyítási adatnak javasolják a kilogrammonkénti nyolc becquereles határértéket, amely a sugármentesítéskor összegyűjtött föld és szemét lerakóhelyeire állapították meg. A gátak aljában ennek a többszörösét mérték, az egyik legtávolabbi, Gambe védmű fenekén például közel 64,5 ezer becquerel a cézium szintje, vagyis több mint nyolcszorosa az említett határértéknek.
A minisztériumi jelentés ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az ivóvízhez használt folyók felszínén a megengedett határérték 10 becquerel, míg a szóban forgó gátak folyóinak felszínén ez az érték nem haladja meg az 1-2 becquerelt.
A gátak környéki iszapban felgyülemlő sugárzó anyagot olyan erdőkön átfolyó patakok és folyók szállítják oda, ahol a sugármentesítés eddig kivitelezhetetlen volt.
A 2011. március 11-én történt földrengés és szökőár súlyosan megrongálta a fukusimai atomerőmű három reaktorát, nukleáris katasztrófát okozva. Mindhárom reaktor magja megolvadt, és nagy mennyiségű hasadóanyag került a környezetbe. A környékbeli területek sugárfertőzötté váltak, ezért az erőmű környékéről mintegy nyolcvanezer embert telepítettek ki. A terület nagy részét már sugármentesítették, de a szennyezett föld és szemét elszállítása és tárolása továbbra is nagy gondokat okoz.

Vágja zsebre a könyvtárat! Ígéretes magyar vállalkozások

A startup világ azért is kiemelten fontos, mert fejlesztéseik sokszor olyan dolgokat segítenek mint az esélyegyenlőség, a társdalami igazságosság, a fenntartható fejlődés. Az öt jelenleg legígéretesebb magyar startup között van olyan, amelyik a kerekesszékesek és a babakocsival közlekedők életét könnyítené meg, a vakoknak fejleszt okosszemüveget és van, amelyik az olvasást és az irodalmat népszerűsíti úgy, hogy közben a zsebünkben hordhatunk egy egész könyvtárat.
A HVG szeptember 8-i számában foglalkozott a startupfinanszírozással és a magyarországi startup-ok helyzetével. Az elmúlt időben számos nagyreményű mikrovállalkozás indult igazán remek ötletekkel. Íme a mostani nagy remények
Bookr Kids
A mesekönyvek forradalmasítója másfél éve indult: az applikáción keresztül ingyen vagy minimális előfizetési díjért egész könyvesboltnyi mese- és gyermekirodalom érhető el.
Aero Glass
A földi tesztelése folyik jelenleg az okoszemüvegre fejlesztett alkalmazásnak, mely a pilóták navigációját segíti. A projekt 1,1 millió eurós finanszírozást nyert a Horizon 2020 uniós innovációs alaptól.
Roete4u
A tavaly ősszel debütált mobilapplikáció lényege, hogy színkódokkal jelzi, hol találhatnak akadálymentes helyeket a felhasználók – elsősorban kerekesszékkel közlekedő, de sokat segíthet a babakocsisoknak is. Pár hete aaz Aquincum inkibátor 200 ezer eurót fektetett az ötletbe.
Az akadálymentes navigációs alkalmazást fejlesztő Route4U megnyerte a Challenge Cup startup verseny tel-avivi regionális fordulóját, így készülhet a washingtoni döntőre.
Enbrite.Ly
A kamu kattintások kiszűrésére szakosodott startupalapítói, az online hirdetési piacot szeretnék megtisztítani. Két éve 15 millió forintot zsebeltek be egy nemzetközi díjjal, majd 225 millió forint befektetést is kaptak.
EVA
Az Extended Visual Assistant csapata nyerte júnisuban az UberPITCH nevű startupversenyt. Mobiltelefonhoz csatlakoztatható okosszemüvegük a vakok és gyengénlátók részére készül. A prototípus most készül.
Az oktatási rendszer nem képez elég önálló gondolkodású vállalkozót - ez a hazai start up világ legnagyobb baja. Pedig ötletből, cégkezdemények hatékony fejlesztésekből már nincs hiány, és erre a multinacionális nagyvállalati szektorból is felfigyeltek. Oszkó Pétert a Telenor Accelerate program elindítása kapcsán kérdeztük.

Böszörményi Zoltán tizenegyedik verseskötete: Az irgalom ellipszise

Jámbor Gyula  2016. szeptember 25., 
Böszörményi Zoltán dedikál

Az olvasó hajlamos arra, hogy egy irodalmi alkotás – regény, novellás- vagy verseskönyv – olvasását a címlapon kezdje. A József Attila-díjas Böszörményi Zoltán legújabb, a Kalligram és az Irodalmi Jelen Könyvek közös kiadásában megjelent tizenegyedik verseskötetének címoldalán Az irgalom ellipszise címet olvashatja.
Nem mondhatnánk, hogy egyszerű, első pillantásra érthető, felfogható már a cím: egy lapos kör (persze abszurdum, tisztelt matematikusok, ne kötözködjenek!). A legalább középiskolai végzettségű olvasó előtt, ha belegondol, feltűnik az ellipszis képe: egy vízszintesen elnyújtott, szabályos, szigorú szabályok szerint megszerkeszett idom. („Azon pontok mértani helye egy síkon, ahol a pontok két rögzített ponttól mért távolságának összege a két pont távolságánál nagyobb állandó”, olvasom a Wikipédián. Remélem, a Kedves Olvasó számára, legalábbis, világos).
Minek mondjam: az átlagolvasónak újra kellene kezdenie iskolai tanulmányait egy ilyen meghatározás megfogalmazásához. Annál nagyobb a csodálatunk, hogy egy modern költő – mert hogy Böszörményi Zoltán kétségkívül az, mint ahogy dr. Brauch Magda a péntek délutáni bemutatón is hangsúlyozta –, könnyedén operál ilyen fogalmakkal. De számomra is világosnak látszik, a kötet olvasása után, hogy – a bonyolult, általam már sajnos, elfelejtett, vagy soha nem is ismert matematikai képleteken túl – a költő itt arról beszél: az irgalom – az egyszerűbb körnél bonyolultabb utakon is jelen van, és szükséges az életben.
Dr. Brauch Magda mindenekelőtt azt a közel ötven verset tartalmazó két fejezetet vette nagyító alá, amely eddig kötetben meg nem jelent költeményeket tartalmaz, többek között a szerző ars poeticájának, azaz költői hitvallásának tekinthető alkotásait, nagyszerű hangvételű tájleírásait, a lírai kitárulkozást, az elidegenedést, a lét értelmét, a filozófus szemlélődéseit, a hamis látszattal, színleléssel leszámoló, az Én és a költészet összefüggéseit taglaló költeményeit. Az értő bemutatás közben Böszörményi Zoltán jó tucatnyi versét olvasta fel (azon költők közé tartozik, akik jól, értelmesen, sőt élvezetesen mondják el saját verseiket). „A modern líra azért modern, mert a szerző nagyrészt nem az olvasóhoz szól, hanem elsősorban saját érzelmeit, hangulatát, gondolatait fejezi ki, és a megértést az olvasóra bízza. (...) Ezért a modern líra többértelmű, így a megértés, a műbíráló mindig szubjektív. Én is azt mondtam el, amit én értettem Böszörményi Zoltán költeményeiből. Lehet, hogy a szerző teljesen másképpen gondolta” – hangzott a méltató egyik mondata.

Ambrus Izabella vezeti a Brassó megyei RMDSZ képviselői listáját

2016. szeptember 25.,  közlemény
Az RMDSZ Brassó megyei szervezete hétvégi küldöttgyűlésének eredményeként Ambrus Izabella jogász a Brassó megyei képviselői lista vezetője – közölte vasárnap az RMDSZ hírlevele.
Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke ülésvezetőként nyitotta meg a Redut Kulturális Központban megtartott küldöttgyűlést, ahova egyházképviselők, kulturális és civil szervezetek vezetői, iskolaigazgatók is hivatalosak voltak, valamint szavazati jogot kaptak. Felvezetőjében emlékeztetett: 2012-ben 22 év után veszítette el parlamenti képviseletét a Brassó megyei magyarság. „Most 2016-ban a sikeres önkormányzati választások után elég erősek kell lennünk ahhoz, hogy visszaszerezzük a képviselői helyet. December 11-én nagy esélyünk van erre” – jelentette ki.
A bevezetőt követően a megyei elnök felkérte Ambrus Izabellát, az egyedüli jelentkezőt, hogy mutatkozzon be a küldötteknek, majd ismertesse programját. Ambrus Izabella ügyvédként dolgozott mindaddig, amíg az idei önkormányzati választásokat követően, az eredményes politikai egyezkedéseknek köszönhetően Brassó Megye Tanácsának alelnöke nem lett.
Az RMDSZ életében már 2000-től jelen van, azóta sikerült elindítania az ingyenes jogsegélyszolgálatot, ahol segít a magyaroknak az őket érő jogsérelmek elleni fellépésben. A megyei szervezet egyik alelnökeként, a Nőszervezet tagjaként sikerült még inkább bekapcsolódnia a közösségi munkába.
„Ezidáig nemzetpolitikai kérdésekkel foglalkoztam, azaz olyan kisebbségvédelmi pert is nyertünk, mint a himnusz per, amely során elértük, hogy ne kövessenek el jogsértést a magyarokkal szemben. Munkám során továbbra is felveszem a harcot az anyanyelvhasználat akadályozásával szemben. Ügyvédként tapasztalatot szereztem a kisebbségvédelem terén, és szeretném ezt a tudást magyar közösségünk szolgálatába állítani” – mondta a szakmai tapasztalatairól és a kisebbségi jogok védelméért tett lépéseiről.
Az oktatás terén kifejtett tevékenységéről elmondta, a gyermekközpontú, minőségi oktatás biztosítását ugyancsak fontosnak tartja. Az elmúlt időszakban önkéntesen segített az Áprily Lajos Főgimnáziumnak a pályázatírásban. Itt sikeres volt az iskolabusz-pályázatuk, továbbá ugyancsak pályázati úton számítógépeket sikerült nyerni az iskolának. „A szülői bizottságban egy jó csapat alakult ki, akikkel újabb projekteken gondolkodunk. Ahogy eddig, ezután is szerepet vállalok a helyi minőségi oktatás biztosításában” – részletezte.
A bemutatkozót követően minden küldött leadta szavazatát: 194 küldöttből 142 volt jelen. A szavazatok számlálása alatt Kovács Attila politikai beszámolóját hallhatták a jelenlévők. A sikeres önkormányzati választások eredményeit foglalta össze, majd a parlamenti választásokra való felkészülést taglalta. Elmondta: a sikeres önkormányzati választások után, az erősödő helyi képviselet mellett erős parlamenti képviseletet kell biztosítani a megyének. „Vissza kell tudnunk szerezni a 2012-ben elvesztett képviselői mandátumot, és vissza is fogjuk szerezni. Településeink ügyeit még inkább előre tudjuk vinni, ha a parlamentben van, aki értünk és céljainkért dolgozzon” – magyarázta.
A szavazatszámláló bizottság ismertette a végeredményt: a beérkezett 142 szavazólapból 138 érvényes és 4 érvénytelen szavazat volt. Ambrus Izabella 138 szavazatot kapott, így ő a képviselői lista vezetője.
Kovács Attila szerint a közösségnek olyan parlamenti képviselőre van szüksége, aki a magyar ügy elkötelezettje, aki hozzáértő és párbeszédre törekszik. Szerinte Ambrus Izabella jogászként, az RMDSZ alapembereként, az ingyenes jogsegélyszolgálat éltetőjeként egy nagyon jó jelölt, és megválasztása esetén jó képviselő lehet. „A parlamentben szükség van a tudására, nekünk, magyar közösségnek pedig az értünk végzett munkájára” – mondta a megye elnök.

Kelemen Hunor: meg fogjuk vitatni Biró Zsolt befutó helyét

2016. szeptember 23.,   Cs. P. T.
Nem látja akadályát annak Kelemen Hunor, hogy a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) újra megvitassa: a Maros vagy a Hargita megyei RMDSZ-es listán kapjon befutó helyett az MPP jelöltje. A szövetségi elnök a Maszolnak leszögezte: Udvarhelyszék biztos nem fog parlamenti képviselet nélkül maradni.
Kelemen Hunort azért kerestük meg, mert az udvarhelyszéki RMDSZ csütörtök délután ülésező küldöttgyűlésének felszólalói egybehangzóan arra kérték a SZÁT tagjait, bírálják felül azt a korábbi döntésüket, hogy Biró Zsolt MPP-elnök a Hargita megyei képviselőjelölti lista befutó helyére kerül. Többek közt azzal érveltek: nehéz lesz arra kérni a szövetséggel szimpatizáló választókat, hogy az MPP jelöltjét juttassák be a parlamentbe.
Az RMDSZ elnöke elmondta, Verestóy Attila udvarhelyszéki elnök a SZÁT tagjaként, a Hargita Megyei Egyeztető Tanács soros elnökeként a SZÁT elé terjesztheti ezt a kérést. „A testületben meg fogjuk ezt vitatni, nincs ennek akadálya. Azt nem tudom megítélni, mit fognak mondani erről a SZÁT tagjai” – nyilatkozta a politikus. Hozzátette: a személyes álláspontja ebben a kérdésben eddig is az volt, hogy több szempontot is mérlegelve Maros megye sokkal inkább megbírná az MPP-vel kötött egyezség gyakorlatba ültetését.
„Szeptember 30-ig, a jelölések végelegesítésének határidejéig ki fog alakulni majd egy álláspont, amit nem szeretnék megelőlegezni ebben a pillanatban. Az viszont ígérni tudom, hogy parlamenti képviselet nélkül Udvarhelyszék nem fog maradni, a SZÁT pedig újratárgyalhatja Biró Zsolt befutó helyét” – mondta a szövetségi elnök.
Maros megyében nincs minden rendben
Kelemen kérdésünkre elismerte, fennáll a lehetősége annak, hogy ha a SZÁT változtat a korábbi döntésén, az udvarhelyszékiekhez hasonlóan a Maros megyei RMDSZ is tiltakozni fog. Ugyanakkor csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a Maros megyei RMDSZ-ben a rangsoroló küldöttgyűlés után sem csillapodtak le a kedélyek.
A politikus elmondta, miután a SZÁT úgy döntött, hogy Hargita megye ad át egy befutó helyet az MPP-nek, arra számított, hogy a Maros megyei küldöttgyűlés egy mindenki által elfogadott, támogatott jelöltlistát fogad el. „Ehhez képest azt látom, hogy Maros megyében nincs nyugalom a küldöttgyűlés után. Olyan jelzéseket kapok, hogy nem ezt akarták, nem erre szavaztak, és senki sem próbálja ezt a jelenséget megmagyarázni. Megpróbáljuk értelmezni, hogy ott mi történt, mert ami történt, magyarázatra szorul, és ezeknek valamiféle következménye kellene hogy legyen” – jelentette ki.
Kelemen Hunor leszögezte, igazságos döntést, jó kompromisszumot szeretne Biró Zsolt befutó helyéről, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy bármilyen döntés születik, valamilyen érdeket biztos sérteni fog. „Ahhoz képest, hogy milyen feladatok várnak ránk a következő években és milyen kihívások előtt állunk, mellékes, hogy az MPP Maros vagy Hargita megyében kap befutó helyet az RMDSZ listáján” – fogalmazott a szövetségi elnök.

Nem hagyták jóvá a kolozsvári Apáczai iskola képzőművészeti tagozatát

2016. szeptember 23.,   közlemény
Megdöbbenését fejezte ki a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatósága, tantestülete és szülői közössége amiatt, hogy a Kolozs megyei tanfelügyelőség év elejétől negyedszer utasítja el kérésüket, hogy az iskolában a továbbiakban is működhessen a magyar tannyelvű képzőművészeti tagozat. 
A közleményükben úgy tájékoztatnak, hogy az iskola a tanügyminisztériumba két alkalommal nyújtott be kérvényt a képzőművészeti szakos ötödik osztály jóváhagyására. Az oktatási tárca arról biztosította az iskola vezetőségét, hogy konkrét érvek, vagyis a minimális 12 fős létszám teljesítése esetén számíthatnak az osztály jóváhagyására - olvasható a közleményben.
Júniusban 16 kisdiák választotta a képzőművészeti tagozat V. osztályát. Ennek ellenére a tanfelügyelőség vezetőtanácsa érdemi tárgyalás nélkül mindkét kérést elutasította - írják. A líceum vezetősége a minisztériumba szeptember 14-én benyújtott beadványára adott választól reméli a helyzet megoldását. A közleményben hangsúlyozzák: nem fogadhatják el, hogy a 16 éves folytonossággal bíró, itthon és külföldön is jelentős eredményeket felmutató tehetségápoló tagozat a tanfelügyelőség elutasító intézkedése miatt megszűnjön.

Csoma Botond, Hegedűs Csilla és László Attila indul Kolozs megyében

2016. szeptember 25. 
Rangsorolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a parlamenti választásokon induló jelöltjeit. A szervezet célkitűzése két képviselői és egy szenátori hely megszerzése – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Csoma Botond elnök. A képviselői lista első helyén Csoma Botond áll, a másodikon Hegedűs Csilla volt kulturális miniszter. A felsőházi listán egyetlen jelölt szerepel: László Attila, aki jelenleg is szenátor. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét jelenleg egy képviselő és egy szenátor képviseli a parlamentben. (agerpres/mvh)

Udvarhelyszéki RMDSZ-es polgármesterek kifogásolják, hogy MPP-s kapja a befutó helyet

Meglepő az alábbiakban leközölt cikkben egy eddig igencsak "hallgató" polgármester, aki ráadásul, még nem is udvarhelyi beleszól az inkábbcsak az udvarhelyiek számító belügynek számító határozatba és éppen a saját választóikat akarja mégjobban "megzavarni" miután az udvarhelyiek nem a szövetségi jelölt mellett tették le a voksukat. Feltehető, hogy a megszólaló és a beadvány aláírói sem ismerik és nem is akarják észrevenni a reális helyzetet, és a választók óhalyát sem ezzel egyrészt veszélyeztetik a parlamentbe való bejutást másrészt pedig olyanok malmára hajhatják még a Küköllő vizét, akik ezt igencsak akarják... Valószínű, hogy egyesek körmére kellene nézni, mert nem a szövetségi célokat - a parlamenti jelenlétet - követik... (EP)     
2016. szeptember 22.
A RMDSZ 15 udvarhelyszéki polgármestere írta alá azt a beadványt, amelyben sérelmezik, hogy az MPP-nek adta az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján - írta csütörtökön a Székelyhon
Az elöljárók arra kérik az RMDSZ döntéshozóit, hogy változtassák meg a döntést. 
"Udvarhelyszéken több tízezer szavazatot hoztunk mi, polgármesterek az RMDSZ-nek azért, hogy parlamenti képviseletünk legyen évtizedeken keresztül. Ehhez most is ragaszkodunk" - idézte a Székelyhon Bokor Sándort, Parajd polgármesterét, aki szerint elvi kérdés, hogy Udvarhelyszék parlamenti képviselőjét az RMDSZ adja. 
A polgármester közölte: egyetért a nemzeti összefogás gondolatával, de szerinte arra is gondolni kell, hogy nehéz lesz arra kérni a szövetséggel szimpatizáló választókat, hogy az MPP jelöltjét juttassák be a parlamentbe. Bokor Sándor hozzátette: véleményüket elmondják az udvarhelyszéki RMDSZ-szervezet csütörtök délutáni küldöttgyűlésén is, ahol a listán szereplő képviselők rangsorolásáról döntenek. 
A portál által megkérdezett polgármesterek főleg azt kifogásolták, hogy a szövetség felső vezetése a megkérdezésük nélkül döntötte el, hogy Biró Zsolt kapja az udvarhelyszéki befutónak számító helyet a képviselőjelölt-listán. 
Biró Zsolt MPP-elnök, az udvarhelyszéki képviselői szék várományosa az RMDSZ belső ügyének tekintette a polgármesterek beadványát. Hozzátette, az együttműködés esetenként kölcsönös áldozatokkal is jár. Rámutatott: az MPP-szimpatizánsok részéről is hasonló aggályok fogalmazódnak meg, amikor azt mondják nekik, hogy az RMDSZ jelöltlistájára szavazzanak. 
Biró Zsolt ugyanakkor azt is megemlítette, hogy az MPP jelöltje nyerte meg a júniusi önkormányzati választásokon a székelyudvarhelyi és szentegyházi polgármesteri széket, és a pártnak azokon a településeken is jelentős szavazóbázisa van, ahol az RMDSZ polgármesterjelöltje győzött. 
"Úgy gondolom, hogy a mostani, kezdeti berzenkedéseket kezelni tudjuk, és a következő hetek, hónapok során kialakul a kölcsönös bizalom. Az a fontos, hogy december 11-én úgy tudjuk megszólítani a választókat, hogy annak eredménye is legyen" - fogalmazott. 
Az RMDSZ és az MPP szeptember 15-én kötött a parlamenti választásokra és a következő parlamenti ciklusra vonatkozó együttműködési megállapodást. Ebben az RMDSZ két, befutónak számító képviselőjelölti helyet ajánlott fel jelöltlistáin az MPP-nek az utóbbi támogatása fejében. A szövetség állandó tanácsa úgy határozott, hogy az egyik háromszéki és az udvarhelyszéki képviselői helyet kapja meg az MPP. Az MPP elnöksége a háromszéki mandátumra Kulcsár Terza József Kovászna megyei elnököt, az udvarhelyszéki helyre pedig Biró Zsolt országos elnököt jelölte. (mti)

Kovács Péter: ez az a helyzet, amikor nem lehet olyan döntést hozni, ami mindenkinek jó
Kertész Melinda 2016. szeptember 23. 
Az MPP elnökének felajánlott udvarhelyszéki képviselői hely kapcsán kialakult konfliktusról kérdeztük az RMDSZ ügyvezető elnökét.
Miért Udvarhelyszéken kapta meg az MPP a második befutónak számító képviselőjelölt-helyet, ha figyelembe vesszük azt, hogy a helyhatósági választásokon az ottani MPP inkább az EMNP-vel szövetkezett, mint az RMDSZ-szel, és az MPP vezetője sem örvend ott maradéktalan támogatásnak saját pártja körében? 
– A helyzet azért érdekes, mert RMDSZ-en belül egyetlen egy véleményt sem hallottam arra vonatkozóan, hogy ne legyen partnerség, vagy ne legyen szorosabbra fűzve a viszony a Magyar Polgári Párttal. Sem Udvarhelyszéken, sem Maros megyében egyetlen RMDSZ vezető sem fogalmazott meg ilyen álláspontot. Ugyanakkor a Maros Megyei Állandó Tanácsnak van egy döntése, miszerint nem fogadják el, hogy az MPP-s jelölt induljon Maros megyében, illetve az udvarhelyszéki polgármestereknek van egy levele, hogy nem fogadják el az MPP-t a listájukon. 
Tehát az elvvel egyetértenek, és az elv életbe ültetésével nem, ezt a helyzetet kell feloldani. Ez az a helyzet, amikor nem lehet olyan döntést hozni, ami mindenkinek jó. Amikor a Szövetségi Állandó Tanács döntött, akkor a legfontosabb érv az volt, hogy az MPP-nek a potenciális szavazóbázisa Hargita megyében lényegesen nagyobb, mint Maros megyében, hiszen itt három várost is vezetnek. 
A helyi támogatottságát figyelembe véve miért Biró Zsolt került Hargita megyébe? 
- Ami Biró Zsolt személyét illeti: az RMDSZ sem szereti, ha egy kormányzati szerepvállalás esetén egy román párt meg akarja mondani, hogy a mi köreinkből ki legyen a miniszter, vagy államtitkár. Egyetlenegy polgármesterünk sem mondja meg egy helyi szintű koalíció kialakulásakor, hogy a koalíciós partner kit nevezzen meg alpolgármesternek. 
Én úgy gondolom, hogy a szervezeti önállóság, aminek az elvét az SZKT-n és a SZÁT-on elfogadtuk, és ami az RMDSZ-MPP együttműködési megállapodásba is bekerült, pont arról szól, hogy az RMDSZ nem mondhatja meg, ki legyen az MPP jelöltje. Ugyanúgy az MPP sem szólhat bele az RMDSZ opcióiba. Tiszteletben kell tartanunk egymás döntését. Ha egy nagyon szélsőséges javaslattal állnak elő, akkor lehet, hogy megfogalmazzuk a kifogásainkat. De itt a pártelnökről van szó, és ha azt mondanánk, hogy együttműködünk, de ne Biró Zsolt legyen a jelölt, akkor az együttműködési megállapodásunk lenullázódna. 
Miért csak Maros és Hargita megye merült fel az MPP második jelöltjének az indítása kapcsán? 
- Gyakorlatilag az MPP bázisa Székelyföldön van: Maros, Hargita és Kovászna megyében. Ebből a három megyéből Kovászna megyében felajánlották az egyik helyet, tehát Hargita és Maros megye maradt. 
Biró Zsolt arról beszélt, hogy Szatmár megyében is jó a beágyazottsága az MPP-nek. 
- Ha a választási eredményeket és az elnyert mandátumokat nézzük, akkor nagyon csalóka Szatmár megyében a helyzet. Mert valóban van néhány polgármesterük és a mostani választások előtt is volt egy, de azért kell tudni, hogy mi van emögött az eredmény mögött. Az RMDSZ megegyezett a Német Demokrata Fórummal, a svábokkal, hogy ők Szatmárnémetiben nem indítanak polgármester-jelöltet. Mert ha indítottak volna, akkor Kereskényi Gábor most nem lenne polgármester, mert a svábok pont annyi szavazatot vittek volna el, ami lehetővé tette volna azt, hogy a román jelölt nyerjen. Ennek fejébe azt kérték, hogy néhány településen az RMDSZ ne indítson velük szembe polgármesterjelöltet. Mi tartottuk magunkat ehhez az egyezséghez. Az illető településeken az RMDSZ tokkal-vonóval átment a Magyar Polgári Pártba és megnyerték a választásokat. Tehát ezek az MPP-sek, akik most ezeket a közösségeket vezetik, egy fél évvel ezelőtt RMDSZ-esek voltak. 
Az udvarhelyszékiek részéről létezik egy elégedetlenség, hogy nem voltak megkérdezve arról, hogy az MPP jelöltje hozzájuk kerül és gyakorlatilag kész tények elé állította őket döntésével a Szövetségi Állandó Tanács. 
- Az udvarhelyszékiek a nyár folyamán írtak egy levelet a szövetségi elnöknek, és egy teljesen egyértelmű álláspontot fogalmaztak meg. Azt az álláspontot, amelyet most a sajtónak elküldött levélben is fenntartottak. Tehát ismertük a polgármesterek álláspontját, és a Maros megyeiek álláspontját is ismerjük. Így, amint az előbb is említettem, itt egy olyan szembenállás van, amit sérülésmentesen nehéz feloldani. Abban biztos vagyok, hogy a szeptember 30-i SZÁT-on ez megint napirenden lesz, mert senkinek nem lehet megtiltani, hogy valamit felvessen témaként. Ebben a pillanatban nem tudom megmondani, hogy mi a jó megoldás, de addig még nagyon sokat kell egyeztessünk. 
Lát arra esélyt, hogy a SZÁT megváltoztassa a döntését? 
- Nem volt még olyan eset, hogy országos szinten a SZÁT visszatérjen egy döntésére, de olyanra már volt példa, hogy egy Megyei Állandó Tanács, amely a SZÁT-nak a megyei szintű megfelelője, változtatott álláspontján. Én úgy gondolom, hogy az elvvel nincs semmi baj, tehát nincs ellentmondás, hogy egy testület másképp értékeli egy idő után egy korábbi döntését. 
Hogyan egyeztethető össze az alapokból való építkezés igénye azzal, hogy az RMDSZ vezetősége néha olyan felelős döntést kell hozzon, ami nem biztos, hogy mindenhol, helyi szinten is támogatásra lel? 
- Az RMDSZ-ben sokan törjük azon a fejünket, hogy hogyan lenne ezt a kérdést a legjobban megoldani. Elmúlt néhány évszázada annak, hogy kimegyünk egy térre, elmondja mindenki a véleményét, és ott születik meg a döntés is. Ezért találták ki a képviseleti demokráciát, mert túl sokan vagyunk, nem tudunk minden egyes embernek megfelelni, mindenit megkérdezni. A képviseleti demokrácia arról szól, hogy a nagyon sokak megválasztanak kevesebbeket és a kevesebbek még kevesebbeket. Így alakul ki gyakorlatilag az RMDSZ-nek is egy vertikális hierarchiája, ahol nagyon pontosan le van szabályozva, hogy ki milyen döntést hozhat meg. 
Abban a pillanatban, amikor a szövetségi elnöknek bizalmat szavazunk a kongresszuson, amikor a két kongresszus közötti legfontosabb döntéshozó testület tagjait, a Szövetségi Képviselők Tanácsát megválasztjuk, abban a pillanatban, amikor a Szövetségi Állandó Tanácsban mindenki mögött van egy intézményes támogatás, vagy egy közösségi támogatás, akkor úgy gondolom, hogy ennek a döntésnek a jogossága megkérdőjelezhetetlen. Azt el lehet mondani, hogy rossz döntést hozott ez a testület, de hogy nem legitim, az egy hibás megközelítés. 
Az RMDSZ létrejöttekor az volt az erős pontja, hogy egy hihetetlen szolidaritás volt az emberek között, az ügy és a képviselet volt fontos és kevésbé az, hogy azt a képviseletet ki látja el. Persze, az elmúlt bő két évtized alatt ez részben átalakult. De nézzük meg egy kicsit a számokat: minden hetedik szavazatot 2012-ben olyan megyéből kaptuk, ahol semmi esély nem volt arra, hogy közvetlenül abból a megyéből képviselő kerülhessen Bukarestbe. Enélkül a minden hetedik nélkül a másik hat sem ért volna semmit, mert nem értük volna el a bejutási küszöböt. Nehezen tudom elfogadni azt az érvelést, hogy Udvarhelyszék képviselet nélkül marad, amikor van saját szenátoruk, a megyéből pedig összesen hat képviselő és szenátor jut be. Nagyon nehéz elfogadni azt az érvelést, hogy Felső-Maros mente képviselet nélkül marad, amikor Maros megyéből minimum négy, de jó szereplés esetén öt képviselő és szenátor jut be a parlamentbe. 
Ha ilyen logikával megyünk, akkor mit mondjanak a Szeben, Hunyad, Beszterce, Brassó, Arad, Fehér megyeiek, vagy a Kárpátokon túliak, vagy a csángók? Mit mondjon az az 52 ezer magyar szavazó, aki 4 évvel ezelőtt úgy ütötte a pecsétet az RMDSZ-re, hogy tudta, hogy valahol máshol lesz belőle képviselet. És a szolidaritás, ami mindig is erős volt a Szövetségen belül, újra előtérbe kell kerüljön. Amikor a parajdi székely ember elmegy szavazni, akkor a listán nem csak Biró Zsolt neve szerepel, hanem ott lesz Kelemen Hunor, Korodi Attila, Bende Sándor. Itt van egy Szövetség, amely ellát egy közképviseletet, jól vagy rosszul, attól most tekintsünk el, de arra törekedünk, hogy ezt jól lássuk el és minden magyar embert képviseljünk. 
Annak az 52 ezer magyar embernek a fejével gondolkodva, nagyon nehéz elfogadni, hogy valaki attól jó politikus, hogy jó helyre született.Bethlen Gábor legjobb esetben is csak Nagyenyed alpolgármestere lehetne, mert Fehér megyében született. Ha Hargita megyében született volna, akkor lehetne miniszter, lehetne parlamenti képviselő, Fehér megyéből nem lehet. Szeptember 30-án akkor fogunk tudni kiegyensúlyozott döntést hozni, ha egyet lépünk vissza, és nem csak a saját kertünket nézzük, hanem a teljes Szövetség, a teljes erdélyi magyarság érdekeit helyezzük előtérbe.

Forrong az udvarhelyszéki RMDSZ: nem akarja átengedni az MPP-nek a képviselői helyet

Simon Mária Tímea 2016. szeptember 23.
Bokor Sándor, Parajd polgármestere szerint Biró Zsolttól sem az udvarhelyszéki RMDSZ-seknek, sem az udvarhelyszéki MPP-seknek nem lesz nagyobb a szavazókedvük.
Képviselő- és szenátorjelölt rangsoroló ülést tartott csütörtökön este az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete. A küldöttgyűlés feszült légkörben zajlott: a több mint háromszáz küldött közül többen nemtetszésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) a megkérdezésük nélkül az MPP elnökének adta az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító helyet a szövetség Hargita megyei képviselőjelölt-listáján. 
Tizenöt udvarhelyszéki polgármester még a küldöttgyűlés előtt írásos beadványban sérelmezte, hogy a megkérdezésük nélkül döntött az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa. Bokor Sándort, Parajd polgármesterét kérdeztük, hogy miért nem tudnak azonosulni ezzel a döntéssel. 
A Szövetségi Állandó Tanács döntése értelmében Biró Zsolt, az MPP elnöke az Udvarhelyszéket megillető, befutónak számító képviselői helyet kapta meg. Ön és még 14 másik polgármester ezt elfogathatatlannak tartja. Miért? 
Bokor Sándor: – Mindamellett, hogy mindannyian fontosnak tartjuk a megbékélést és az összefogást, mert nem vagyunk annyian, hogy két-három párt is induljon és az eszközeink is meggyengültek, mi úgy gondoljuk, hogy az udvarhelyszéki települések időről időre hozták az eredményeket. 
A gyengülés az egy trend a romániai politikai palettán, nemcsak az RMDSZ-nek, hanem a többi romániai pártnak is meggyengült a támogatottsága. Ennek ellenére mi, a polgármesterek, mozgósítottunk, kampányoltunk és több ezer szavazatot tettünk az RMDSZ asztalára. Éppen ezért, teljesen jogosan úgy gondoljuk, hogy minket is meg kellett volna kérdezni ennek a megállapodásnak a gyakorlati kivitelezéséről, mert a fenti politikai egyezségek nem sokat érnek, ha lent a területeken, az alapszervezetekben az RMDSZ és a más pártok közötti támogatók körében az MPP-re vonatkozó döntésnek nincs meg a támogatottsága. A helyhatósági választásokon még vérre menő egymásnak feszülésnek voltunk a tanúi, és annak ellenére, hogy szükség van a megbékélésre, azt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, ez egy hosszas folyamat, meg kell beszélni, be kell vinni a közbeszédbe, és mindenekelőtt el kell fogadtatni ezt az emberekkel. 
A SZÁT-nak van hatásköre egy ilyen döntést meghozni, ezt senki nem vitatja, de minket erről az egyezségről senki meg nem kérdezett. Ezért mondtuk mi, a 15 udvarhelyszéki polgármester, hogy ilyen körülmények között nem tudjuk vállalni a mozgósítást és még kevésbé tudjuk vállalni a politikai felelősséget egy esetleges sikertelenség esetén. Nem Biró Zsolt ellen, nem a Magyar Polgári Párt ellen és nem annak ideológiája ellen vagyunk, de számunkra elvi kérdés, hogy az egyetlen befutó képviselői helyre udvarhelyszéki kerüljön. 
A Szövetségi Állandó Tanács által felhozott érveket, miszerint Székelyudvarhelyen, Szentegyházán nem RMDSZ-es a vezetés és ezért került ide az MPP jelöltje, nem tudjuk elfogadni, mert mi nem vagyunk azért felelősek ami Udvarhelyen történik. 
Ön egy felső vezetők közötti döntésről beszél, de az MPP-vel való megállapodásról az SZKT döntött. 
Mi egyetértünk azzal, hogy szükségszerűek a próbálkozások az összefogásra. Én magam is SZKT tag vagyok, és egyetértettem azzal, hogy a romániai magyarság érdekében össze kell fognunk. De mi úgy gondoljuk, hogy ilyen rövid távon ezt kivitelezni nem lehet. A szándékot a kiegyezésre tisztességesnek és becsületesnek tartom, de úgy gondolom, hogy nem sikerült ezt az alapszervezetekben, a polgármesterek és az emberek körében eléggé megértetni. 
Sokkal többet kell munkálkodni a területek képviselőivel, a közösségi szervezőkkel az élen annak érdekében, hogy egy valós, tartalmas és eredményes nemzeti megbékélés legyen az erdélyi magyarság körében. De ezt a folyamatot lentről kell kezdeni, minket be kell avatni ebben a folyamatba, mert ha nem, akkor az elnökség szintjén meghozott döntések, jóhiszemű, jó szándékú kiegyezések táptalaj nélkül maradnak és ez a mostani helyzet erre egy szomorú, de világos és valóságos példa. 
Ön többször említette, hogy nem voltak erről megkérdezve, akkor azt állítja, hogy az udvarhelyszékiek a SZÁT döntését, miszerint Biró Zsolt az udvarhelyszéki képviselői helyet kapja meg készen kapták? 
– Igen, határozottan állítom, hogy a SZÁT döntését mi a sajtón keresztül készen kaptuk, és velünk, legalábbis azokkal, akik megfogalmaztuk az álláspontunkat ebben a kérdésben, de ennél sokkal több település nevében is beszélhetünk: mi kész tények elé voltunk állítva. Nem vitatjuk el, hogy vannak vezetőségi fórumok, amelynek vannak hatásköreik. A mi értelmezésünk szerint azonban a SZÁT jóváhagyja azokat a jelöléseket, amelyeket az alsóbb szinteken a küldöttgyűlések rangsoroltak. Hogyan lehet értelmezni azt, hogy a SZÁT a mi megkérdezésünk nélkül döntötte el az udvarhelyszéki jelölt kilétét? Mert akkor jogosan tehetem fel a kérdést, hogy a csütörtök esti udvarhelyszéki küldöttgyűlésnek ebben a formában mi értelme volt? A több mint háromszáz küldött milyen szerepkörben volt ott a székelyudvarhelyi gyűlésen, ha az egyetlen befutó hely sorsa már el volt döntve? 
Amennyiben egy udvarhelyszéki MPP-s lenne ezen a helyen, nagyobb lenne a támogatottsága az udvarhelyszéki RMDSZ-esek körében? 
–Gondolom, igen. Az udvarhelyszéki küldöttgyűlés elvégezte a dolgát és rangsorolta azokat az udvarhelyszéki jelölteket, akik képviselhetik Udvarhelyszéket és általában a romániai magyarságot a parlamentben. Nem kell feltétlenül tulipánosnak lennie annak, aki az erdélyi magyar emberek érdekeit akarja képviselni, de mi RMDSZ-esek vagyunk, ezt ki kell mondani. Udvarhelyszéken van olyan tapasztalt politikus, aki méltóképpen tudja képviselni a helyi emberek érdekeit, nem szükséges nekünk más megyéből hozni jelöltet. 
Ha a demokrácia szabályait figyelembe vesszük, illetve azt, hogy az RMDSZ vezetőségét demokratikusan választották meg, így a vezetőség döntése a szövetség döntése is egyben. Ebben az esetben nem gondolja azt, hogy megvan annak is az ideje, amikor a közös jó érdekében hátra kell lépni, jelen esetben az udvarhelyszéki RMDSZ-nek? Önök nehezményezik, hogy Biró Zsolt indításával nem lesz udvarhelyszéki képviselőjük, de ugyanakkor – amint arra Kelemen Hunor elnök is rámutatott – a besztercei magyaroknak sincs saját, a megyéjükből származó képviselőjük, viszont a szórványból érkező szavazatok nélkül nem lett volna meg az 5%. 
A szövetségi elnök úr nagyon komoly argumentumokkal érkezett az udvarhelyszéki küldöttgyűlésre, és értelmesen felvázolta, hogy közel 53 ezer szavazatot hozott a szövetségnek a szórvány. És nem volt, vagy nagyon ritkán volt képviselőjük. Nehéz válaszolni erre a kérdésre, mert rengetek a pró és kontra érv. Minden elismerésem a szórványnak, de én nem hiszem, hogy az udvarhelyszéki hellyel kapcsolatos döntésnek bármilyen köze lenne a szórvány érdekeihez. Az, hogy az MPP elnöke, vagy udvarhelyszéki jelölt van az udvarhelyszéki helyen, az a szórvány sorsán, helyzetén nem változtat. Nem változtat akkor sem, ha Biró Zsolt lesz ezen a helyen és az sem, ha a küldöttgyűlés döntése értelmében Birtalan József. 
Viszont a szórványban működő RMDSZ-szervezetek érvelhetnének azzal, hogy nem mozgósítanak, mert úgysem jut be az ő képviselőjelöltjük a parlamentbe, viszont ez az össz-szavazatszámon meglátszana. 
Azt hiszem, hogy el kell választani a földrajzi és történelmi valóságokat egymástól. Van a tömbmagyarság, ami egy külön történet a szórványmagyarsághoz képest. A tömbmagyar területekről érkező magyar politikusnak, bármilyen színezete is legyen, fel kell vállalnia a szórvány ügyét, kéréseit, képviseletét. Viszont mi azt szeretnénk, ha ennek az érdekvédelmi szervezetnek a színeiben lenne egy olyan jelölt, aki az udvarhelyszékiek és a szórvány ügyét és képviseletét egyaránt felvállalná. 
Nekünk semmi bajunk nincs az MPP-vel, annak ideológiájával, sem az elnök személyével. Viszont ezt nem biztos, hogy az MPP-s szavazókról is elmondható, hiszen március 10-én a saját elnökükbe fojtották bele a szót. 
Úgy gondolja, hogy Biró Zsoltnak Udvarhelyszéken az MPP-s körökben sincs támogatottsága? 
– Igen, úgy gondolom, és az udvarhelyszéki visszajelzések alapján is ezt érzem. Az előbb említett sajnálatos esemény is határozottan rámutatott arra, hogy nincs meg az a támogatottsága, amely segítené a mozgósítást és semmiféle garanciát nem érzünk mi arra, hogy ebben a formában, Udvarhelyszéken több lesz a szavazat, mintha a RMDSZ külön, saját képviselőivel indulna a parlamenti választásokon. 
A beadványban úgy fogalmaztak, hogy önök hozták az eredményeket a helyhatósági választásokon, mozgósítottak és ennek ellenére nem kérte ki az önök véleményét az MPP-jelölt udvarhelyszéki indítása kapcsán az RMDSZ vezetősége. Az önkormányzati választásokat nézve, ott, ahol nem volt az RMDSZ-es polgármesterjelöltekenek ellenjelöltje, ott nagyon alacsony volt a részvétel, és ez meglátszott a Hargita megyei tanács összetételében: egyel kevesebb RMDSZ-es jutott be. Ennek alapján azt lehet mondani, hogy mégsem hozta Udvarhelyszék az elvárt eredményeket. 
– Igen, ez is egy valóság. El kell mondani azt is, hogy tökéletes emberek és tökéletes pártok nincsenek. Látjuk, érezzük a magunk hibáit is ebben. Ahol nem volt versenyhelyet, a lakosság elkényelmesedett, hiszen arra gondoltak, hogy az egyetlen jelöltet úgyis megválasztják és ez meglátszott a részvételi hajlandóságon is.

Biró Zsolt: „valami ellen lenni politikai programnak kevés”kérdezett: 
http://itthon.transindex.ro/?cikk=26195
Kertész Melinda2016. szeptember 23.
Ha van egy együttműködés két politikai alakulat között, akkor az udvarhelyszéki szavazók is úgy tekinthetnek az MPP-s képviselőre, mint a sajátjukra - állítja Biró
Együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ és az MPP a parlamenti választások kapcsán. A megállapodás szerint az MPP két befutó helyet kap az RMDSZ képviselői listáin, Hargita, illetve Kovászna megyében. A felajánlottal helyekkel azonban sokan elégedetlenek az RMDSZ-en belül is. Többek között erről is kérdeztük Biró Zsoltot, az MPP elnökét. 
Hogyan reagálna azokra a kritikákra, hogy az MPP azért lépett egyezségre az RMDSZ-szel, mert elkerülte volna a marginalizálódást és előremenekült? 
– Nem gondolom, hogy a Magyar Polgári Párt olyan helyzetben van, hogy marginalizálódna, az önkormányzati választások eredményei egyáltalán nem ezt üzenik. Az RMDSZ-el kötött megállapodásunk pedig 2016-ban az önkormányzati és a parlamenti választásokra vonatkozik, de ezt megelőzően, 2014-ben kötöttünk egy megállapodást az európai parlamenti választásokkor. Minden alkalommal elmondtuk, hogy ezek az egyezségek és megállapodások a közösség érdekeit és a Magyar Polgári Párt választóinak érdekeit egyaránt szolgálják. 
Az MPP-nek egy jól körvonalazódott programja van, és ahhoz, hogy mi ezt a programot hatékonyan meg tudjuk valósítani, ott kell lennünk az önkormányzatokban, mind a községi és városi önkormányzatokban, mind a megyei testületekben és úgy gondoljuk, hogy ott kell lennünk a törvényhozásban is. Nem érzem azt, hogy marginalizálódás veszélye fenyegetne, hiszen megdupláztuk, sőt azt is mondhatjuk, hogy 200 százalékon állunk a négy évvel ezelőtti eredményeinkhez képest, ha a polgármesteri mandátumokat megszámoljuk.
Vannak bírálatok, amelyek a direkt szavazatszámot teszik csak mérlegre, de ne felejtsük el, hogy a Magyar Polgári Párt a felelős politika jegyében mindössze csak két megyei listát és 76 helyi listát indított. Azt se felejtsük el, hogy az RMDSZ-el közösen indultunk öt erdélyi megyében, támogattuk az RMDSZ listáit és számos helyi szintű koalíció is volt, Máramarosszigettől Hosszúmezőn át Nyárádszeredáig. Tehát az itt elért eredményekhez a Magyar Polgári Párt szavazói is hozzájárultak. A választók díjazták ezt a fajta együttműködést és mind a szavazatok száma, mind a magyar mandátumok száma növekedett. 
A Maros Megyei Tanácsban például az összefogásnak köszönhetően az eddigi 13 fős magyar frakció ma 15 tagú, Kolozs megyében az öttagú mára hét tagúra növekedett. Egyértelmű, hogy ezekhez az eredményekhez a Magyar Polgári Pártra leadott szavazatokra is szükség volt. Elmondtuk többször is, hogy helye és ideje van a versenynek, és helye és ideje van az együttműködésnek. Amikor parlamenti választások vannak, és a választási törvény előírásainak kell megfelelni, akkor kutyakötelességünk összefogni: ezt jelenti a felelős politika. 
Mit gondol arról a feltételezésről, hogy az RMDSZ azért fogott össze az MPP-vel, mert meg akarta osztani a nemzeti oldalt, vagyis el akarta kerülni, hogy az MPP az EMNP-vel összefogva közös frontot alkosson és együttesen lépjen fel a szövetség ellen? 
- Nem tudom, hogy az RMDSZ boszorkánykonyhájában hogyan álltak ehhez a kérdéshez, de én inkább azt üdvözölném, hogy az RMDSZ végre nyitott. Mi nyolc éve, a Magyar Polgári Párt megalakulásakor elmondtuk, hogy jó lenne valamiféle együttműködést kialakítani és a programunkban tételesen is szerepelt, hogy nincs helye a testvérharcnak. Próbáltunk megállapodásra jutni 2008-ban, majd 2012-ben is, amikor a nemzeti válogatott felállítását szorgalmaztuk. Jómagam 2012 októberének végén vettem át a Magyar Polgári Pártot, decemberben pedig már választások voltak, tehát a kampány kellős közepén volt az RMDSZ, ezért már nem volt idő ennek a nemzeti válogatottnak a felállításáról dönteni. Ezt az álláspontot akkor elfogadtuk. 
Én egyfajta nyitottságot látok az Erdélyi Magyar Néppárt felé is az RMDSZ részéről, hiszen tudjuk jól, hogy az európai parlamenti választásokat megelőzően voltak tárgyalások az RMDSZ és a Néppárt között, és most is, az önkormányzati választásokat megelőzően találkozott az RMDSZ elnök és az EMNP elnöke. Nincs rálátásom arra, hogy most, a parlamenti választásokat megelőzően hol feneklettek meg közöttük a tárgyalások, és nem is tisztem eldönteni. Mi mindenképpen teljes körű összefogást szorgalmazunk, de azt látom, hogy az erdélyi magyar politikában, azok, akik az önkormányzati választásokon eredményt tudtak elérni, azok most együtt vannak. Meggyőződésem, hogy azok a pártok tudnak jól szerepelni, és azok tudnak nyerni a választásokon, akik közelebb állnak a realitáshoz, akik jól mérik fel a választópolgárok elvárásait, akaratát. Mi ehhez a magunk részéről igazodtunk és az RMDSZ is az idők szavát megértette, ma már evidencia az, hogy erdélyi magyar politikai pluralizmusról beszélünk és a pluralizmus jegyében történt meg ez az összefogás. 
Milyen lehetőséget lát arra, hogy az RMDSZ listán szereplő MPP-s politikusok, és összességében az MPP megőrizze politikai identitását, autonómiáját? 
- Köszönöm a kérdést, hogy ezúttal is tisztázhatjuk ezt a nézőpontot, hiszen ellendrukkereink megfogalmazzák, hogy az MPP identitása veszélyben forog. Magunk részéről is érzünk egyfajta veszélyt, de azt gondolom, hogy ha tudatában vagyunk ennek, akkor tudjuk kezelni és tudjuk kellőképpen orvosolni ezt a helyzetet. Persze az is benne van a politikában és a hatalomnak az is a velejárója, hogy egy politikai alakulat megpróbál minél nagyobb hatalmat szerezni, de bízom benne, hogy az RMDSZ is őszintén viszonyul ehhez az együttműködéshez, és nem az a célja, hogy bedarálja a Magyar Polgári Pártot. 
De mindennek ellenére fontosnak tartottuk tételezni, és ezért szövegszerűen is szerepel a mostani megállapodásban, hogy a Magyar Polgári Párt tagjai megtartják párttagságukat, identitásukat az RMDSZ frakcióján belül. Ennek jogi akadálya nincs: az Alkotmánybíróság kiadott már egy állásfoglalást Klaus Johannis államfő esetében is, aki a Német Demokrata Fórumnak volt az elnöke, amikor a Nemzeti Liberális Párt színeiben megválasztották pártelnöknek, majd államelnöknek. 
Tehát tulajdonképpen a kölcsönös bizalomnak kell garantálnia azt, hogy nem egymás bedarálására vagy legyűrésére törekszünk, hanem arra a fajta normális együttműködésre, amelyet elvárnak tőlünk a szavazók. 
A többség érzi és érti ennek a megegyezésnek a súlyát, hiszen az 5%-os küszöböt két erdélyi magyar párt nem tudja átlépni, tehát el kell fogadjuk RMDSZ-nek ezt a koalíciós ajánlatát. Ennek az együttműködésnek a fontosságát nemcsak az MPP tisztségviselői és polgármesterei értik és érzik, hanem a tagjaink, szimpatizánsaink, és a választópolgárok többsége is elfogadja, hogy ez a felelős döntés és a felelős politizálás. De hangsúlyozom: az MPP politikusai a Magyar Polgári Pártot és a Magyar Polgári Párt programját fogják képviselni. Azoknak üzenem, akik még mindig tamáskodnak, és úgy fogalmaznak, hogy mi az RMDSZ ellenében jöttünk létre: valami ellen lenni politikai programnak kevés. Mi valami érdekében, nem ellenében jöttünk létre, célokat képviselünk, választópolgárokat akarunk képviselni és a fő szlogenünk – A választás szabadsága – nyolc év óta változatlan. Mi a választás szabadságát hirdetjük, de ennek is megvannak a maga korlátai. Ha felelősen politizálunk, akkor ezeket a korlátokat mindenképpen szem előtt kell tartanunk. 
Most áttérnék egy kényesebb témára: ha az ön személye szóba kerül, sokaknak a kiszivárgott hangfelvétel jut eszébe. Milyen hatással volt az ön és pártja megítélésére ez a hangfelvétel a szűkebb és tágabb nyilvánosságban? 
- Nem akarom bagatellizálni a kérdést, de nem véletlen, hogy ez a hangfelvétel az önkormányzati választási kampány elején szivárgott ki. Azonban a választópolgárok már ítéletet mondtak a helyhatósági választások alkalmából. Egyértelmű, hogy a kiszivárogtatónak mi volt a célja, annál is inkább, hogy egy 3 és fél, lassan 4 éves hangfelvételről van szó és kétségtelen, hogy szerencsétlen megfogalmazásban hangzanak el ott olyan dolgok, amik igazából, sajnos a román közéletet még a mai napig is nagyon foglalkoztatja. Úgyhogy kontextusból kiragadva lehet ezt félremagyarázni. 
Hangsúlyozni szeretném, hogy egy magánbeszélgetésről volt szó, nem egy pártpolitikai összejövetelen hangzottak el ezek a dolgok. Sajnos, annál az asztaltársaságnál olyanok is ültek, akik nem tisztességes céllal akarták az ott elhangzottakat felhasználni. De egy közéleti szereplőnek akár magánemberként is oda kell figyelnie, hogy miként fogalmaz. Sajnálom, hogy ezek a szavak így elhangzottak, és ha tehetném, akkor átfogalmaznám. A balkáni ízű problémamegoldás annyira meghatározza a román közéletet, hogy az államelnök sem véletlenül hangsúlyozta egy tanévnyitón, hogy tiszta közéletre van szükség, amiben a fiatalokat felnevelhetjük. Igazából ez ellen lázadunk ezen a beszélgetésen is. 
Ha valaki a teljes hangfelvételt meghallgatja, nemcsak a részletet, akkor a hangnemen is megütközhet, és ha valamit szégyellek, akkor az (nem a mondanivalóm, hanem) a hangnem. Ingerülten beszél az ember, amikor ezekkel, a román közéletet hosszú évtizedek óta meghatározó anomáliákkal szembesül. Bízunk benne, hogy jó irányba alakulnak a dolgok, az MPP-nek mindenképpen az a célja, hogy ezt a közéletet a helyes mederbe terelje, és azon leszünk az MPP tisztségviselői és jómagam, hogy ezt a képet, ami, mondjam úgy, hogy egy ilyen hangfelvétel után esetleg még némi nemű félreértésre ad okot, azt cáfolni tudjuk. 
Még mindig úgy gondolja, mind akkor, hogy a "dambovitai politizálás" kényszermegoldás? 
- Arról beszéltem a hangfelvételen, hogy a román politikában működik a csúszópénz fogalma, ennek ellenében kell nekünk tennünk. 
Azt mondta, hogy le kell fizetni a bukarestieket, ha azt akarják, hogy a Székelyföld fejlődjön. 
- Arról beszéltem, hogy így működik a román közélet. Nem azt mondtam, hogy a Magyar Polgári Pártnak az a célja, hogy táskával kenőpénzt hordjon bukaresti politikusoknak, előnyöket kieszközölni valakiknek. Az MPP-nek azért van szüksége parlamenti képviseletre, azért van szüksége jelen lenni a megyei önkormányzatok szintjén, hogy a helyi önkormányzatokat segíteni tudja. Nem arról beszéltem, hogy az MPP-s politikusoknak így kell meggazdagodnia. Arról van szó, hogy az MPP politikusai tudjanak lobbizni. 
Az MPP nem ezt az utat követi, eddig sem ezt tette. Nézzünk körül: az MPP nyolc éve jelen van a politikai palettán, és bátran kijelenthetem, hogy az MPP polgármesterei és tisztségviselői tiszta emberek. Meghurcoltak MPP-s politikusokat, ahogy RMDSZ-eseket is. Beszéljünk konkrét esetről: Rácz Károly kézdivásárhelyi polgármestert jogerősen felmentették. Említhetném Mezei János esetét is, de az ő becsületességében és tisztaságában is meg vagyok győződve. 
Az ön jelölti státuszára áttérve: az udvarhelyszékiek egy része felháborodott, és azt mondta, hogy „ejtőernyős” jelöltként, hogy tudja az ő érdekeiket képviselni? Mit válaszolna ezeknek a hangoknak? 
- A Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel kötött együttműködés értelmében két befutónak tekinthető hellyel rendelkezik az RMDSZ listáin. Nemrég vált nyilvánossá, hogy hol kapjuk ezt a két helyet. A Magyar Polgári Pártnak olyan képviselőkre van szüksége, amely az MPP tagságát, szimpatizánsait képviselik, ha úgy tetszik, Szatmár megyétől Kovászna megyéig. Magam marosszéki lakhellyel rendelkezem, de a felmenőim székelykeresztúriak, Székelyudvarhelyen gyerekeskedett édesapám. De nem ez a legfontosabb üzenetem ezen a téren. Székelyföldi identitással rendelkező pártként kifejezetten örülünk, hogy Hargita és Kovászna megyében kaptunk helyeket. Hargita megye, Udvarhelyszék a Magyar Polgári Párt bástyája, már csak abból a meggondolásból is, hogy innen indult el az egész ellenzéki mozgalom az udvarhelyi polgári egyesülettől kezdve a Magyar Polgári Szövetségen át. 
Az MPP-nek a mai napig a központi székhelye Székelyudvarhely, Kossuth utca 20. szám alatt működik, még akkor is, ha az elnöki hivatal most éppen Marosvásárhelyen van. Külön örülünk annak, hogy ki tudtunk törni Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre, és most már a Partiumban is megvetettük a lábunkat. De Hargita megyében a Magyar Polgári Pártnak gyakorlatilag több városi polgármestere van, mint az RMDSZ-nek. Udvarhelyszéken két várost irányít a Magyar Polgári Párt, tehát ilyen szempontból kézenfekvő nekünk az udvarhelyi helyszín is. Én eddig csak az MPP-s táborról beszéltem, de tulajdonképpen a képviselőnek a teljes Udvarhelyszéket kell lefednie. 
Én azt gondolom, hogy ha van egy együttműködés két politikai alakulat között, akkor az udvarhelyszéki szavazók is úgy tekinthetnek az udvarhelyszéki képviselőre, mint saját képviselőjükre. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire fontosak a szórványból beérkező szavazatok, és ilyen szempontból feltehető az a kérdés, hogy mi történik például a besztercei magyarokkal, akiknek nincs a megyéjükben megválasztott képviselőjük. Kelemen Hunor szövetségi elnök ebben a kérdésben világosan állást foglalt, a képviselő testületnek a teljes erdélyi magyar közösséget kell képviselnie. Néhány nappal ezelőtt volt egy beszélgetésem Markó Béla elnök úrral is, aki ugyanígy látta ezt a kérdést. 
Magunk részéről három bejutó és egy billegő helyről beszéltünk, amikor leültünk a tárgyalni, ebből Maros, Hargita, Kovásznát szerettük volna biztos befutónak, ezt el is mondtuk. Végül két biztos helyben egyeztünk ki, az RMDSZ pedig döntött, hogy melyik az a két megye, mi ehhez a helyzethez alkalmazkodunk. Hozzátehetném, az együttműködés lemondásokkal is jár adott esetben. Áldozatot kell hozzon mindkét fél. Jelenleg még szokjuk az együttműködést, vannak idegenkedések mindkét oldalon, a mi felelősségünk, hogy ezt kezelni tudjuk. 
Számít arra, hogy a Hargita megyei MPP szavazók ráteszik a pecsétet az RMDSZ listájára pusztán amiatt, hogy ön befutó helyen szerepel? 
- Egyértelműen, és azokat, akik még bizonytalanok, a választásokig meg kell győzni. És meg kell győzni az RMDSZ szavazókat is, hogy bátran, tiszta lelkiismerettel tegyék rá a pecsétet az MPP jelöltjének nevét is tartalmazó listára. 
Közös kampányunk lesz, mert közösen megyünk a csatába. Közös választásai programmal indulunk, így nem lesz nehéz közösen kampányolni. Nagyon fontos, hogy az MPP programpontjai megjelenjenek a közös programban, ezért van közös bizottságunk a program kidolgozására, és arról állapodtunk meg, hogy közös kampánystábbal, közösen fogunk kampányolni, kezdve az aláírásgyűjtési folyamattól, egészen a tulajdonképpeni harminc napos kampányig. Az együttműködés arról szól, hogy az MPP-s politikus az RMDSZ listán éppúgy számít az RMDSZ szavazóira, mint az MPP szavazóira, mert közös magyar képviseletről van szó. 
A választópolgárok nagyon bölcsen viszonyultak ehhez a kérdéshez: eddig, aki a zászlajára tűzte, hogy minden magyar számít vagy együtt a magyarokért, megkérdezhették, hogy “kivel együtt”. Most ott vagyunk együtt, a közös programunk révén képesek leszünk tartalmas kampányt folytatni. Nagyon sokan éppen azért távolodtak el a közélettől, mert azt látták, hogy a politikum marakodik. Mi elmondtuk 2014-ben is, hogy nem feltétlenül a helyekről, hanem az elvekről kell megegyezni. Ha az elvekről meg tudtunk egyezni, és létre tudtuk hozni ezt a belső koalíciót, akkor a választópolgárnak is kell éreznie, hogy itt megtörtént egyfajta szemléletváltás. Sokszor beszélünk arról is, hogy mennyire fontos a generációváltás, de pont ennyire fontos a szemléletváltás is. 
Említene néhány sajátosan MPP-s programpontot, amelyhez ragaszkodtak, hogy azok bekerüljenek a közös programban? 
- A legfontosabb jelszavak, amelyeket ki szoktunk írni a plakátjainkra általában, mint a nemzet, haza, család, autonómia, keresztény gondoskodás, erdélyiség. Ezek mind olyan kérdések, amelyek a Magyar Polgári Párt programjában jelen vannak, és fontos, hogy ezek visszaköszönjenek a közös választási programból is. Az MPP vidéki beágyazottsága is erős, éppen ezért a gazdatársadalom gondjaira is nagy hangsúlyt fektetünk. Az identitásunk megőrzésével kapcsolatosan az oktatásra és kultúrára kiemelten figyelünk, és ha lehetőség nyílik arra, hogy a törvényhozás szintjén is képviselni tudjuk, akkor bízom benne, hogy jobb és termékenyebb négy év elé nézünk, mint az elmúlt négy esztendőben. 
A felsorolt kulcsszavak közül az autonómia képviseletében lesz a legnehezebb előrelépni. Kiváltképpen azért, mert két év múlva Románia az egyesülés centenáriumát ünnepli. 
- Ennek a kérdésnek a tematizálása szintén a Magyar Polgári Pártnak köszönhető: van egy olyan probléma, amellyel a román többségi társadalom a mai napig adósunk. Száz évvel ezelőtt Gyulafehérváron megígérték dédapáinknak a román honfitársaink ősei, hogy lesz autonómiánk, a saját ügyeinkben mi magunk fogunk döntéseket hozni, el egészen odáig, hogy az ország kormányzásában a számarányunknak megfelelően részt vehetünk. Ezzel adós a mai napig a román többségi társadalom, és mi ezt a tartozást tudatosan tematizáltuk. 
Két és fél évvel ezelőtt, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésünkön hangsúlyosan megjelenítettük ezt az ügyet és petícióval fordultunk az akkori román kormányhoz és a frissen megválasztott államfőhöz. Ezt egy évre rá megismételtük Csíkszeredában. Tehát a Magyar Polgári Párt kezdeményező volt ebben a kérdésben is. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mikor lesz gyakorlati hozadéka ezeknek a kérdéseknek. Nem akarjuk becsapni a közösséget, de nagyon fontos, hogy külpolitikai hátszelet kapjunk ezekhez a törekvésekhez. Csak üdvözölni tudom, hogy az RMDSZ az Egyesült Államokban lobbizik, vagy hogy árnyékjelentés készül a romániai kisebbségeket és a magyar közösséget ért jogsértések kapcsán. Amikor az MPP kivitte ezeket a kérdéseket nemzetközi porondra, a maga szerény eszközeivel tudott lenni az a hógolyó, ami egy lavinát indíthat el. Mi kezdeményeztük azt is, hogy Strasbourgban közösen lépjünk fel RMDSZ-es képviselőkkel. Bár az RMDSZ-nek, az EMNP-nek és nekünk is szerepel az autonómia a programunkban, de az ez irányba tett konkrét lépések tekintetében azt gondolom, hogy a Magyar Polgári Párt élen jár, és a kovász szerepe lesz ezután is.

2016. szeptember 22., csütörtök

MPP: minden erdélyi magyar éljen a szavazati jogával

2016. szeptember 21., szerda,  MTI
A Magyar Polgári Párt (MPP) arra kért minden erdélyi magyart, hogy az október 2-i népszavazáson éljen szavazati jogával, és ezáltal a magyarság adjon egységes választ mindazoknak, akik megkérdőjelezik a nemzet saját döntéseihez való jogát.
A párt az erdélyi magyarsághoz intézett szerdai felhívásában leszögezte: az erdélyi magyar közösség a román állam keretein belül él, de a kulturálisan egységes magyar nemzet elválaszthatatlan része. "Nincsenek határon inneni és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügyek vannak, amelyekben minden magyar felelős minden magyarért. Az október 2-i népszavazás olyan ügy, amelynek a magyar állam, a magyarországi társadalom és a kárpát-medencei magyar közösségek egyidejűleg részesei" - fogalmazott a dokumentumban a párt.
Az MPP hangsúlyozta, a székelyek mindig védték Magyarország és ezáltal Európa határait, és most is ezt fogják tenni. A párt álláspontja szerint a szabad véleménynyilvánítás ezúttal a nemzet egységének szimbóluma is. „Fontos, hogy minél többen nyilvánítsanak véleményt a nemzet egységének és biztonságának védelméről. Védjük meg kultúránkat, családjainkat és hagyományainkat!" - áll a felhívásban, melyet Biró Zsolt, az MPP országos elnöke, és a párt megyei szervezeteinek elnökei írtak alá.

Nyugati szemmel októberről

2016.09.16.  
Idén lesz hatvan éve, hogy október 23-án, 1956-ban megpróbáltunk valamit, amit addig senki nem mert megtenni, mert mindenki félt a vörös hatalomtól. Akkor mi nekilendültünk a harcnak, és ha forradalmunk győzelmet nem is, de örök dicsőséget hozott nemzetünknek.
Még néhány nap, és október másodikán ismét a világ színe elé lépünk, és felszólalunk nemzetünk és egész Európa jövőjének biztonsága érdekében. A kérdés, amire válaszolni kell, nagyon egyszerű, és a felelet is egyértelmű; Akarunk-e továbbra is egy keresztény, európai kultúrában, a nagy európai gondolkodók tanításai által meghatározott eszmekörben, a közös történelmi, politikai és vallási identitást megőrző nemzetek szövetségében élni, vagy feladjuk mindezt, és összekeveredünk idegen kultúrájú, vallásunkra és társadalmunkra veszélyes bevándorlókkal, akik soha nem képesek az európai társadalomba beilleszkedni, és barátkozás helyett terrorral fenyegetik Európa népeit.
Az októberi kérdés-felelet „játszma” nem politikai viaskodás, ezt meg kell értse ma minden józanul gondolkodó magyar. Nem választási csatározás, és nem a bal-, vagy a jobboldal támogatása, hanem egyszerűen – de nagyon komolyan – az európai nemzetek, köztük a magyar nemzet jövőjének az ügye.
Azok számára, akik eddig nem látták elég tisztán, és nem is értették meg a már évek óta tartó és napról napra terebélyesedő migráció lényegét, felsorolnék egy-két tényt, amit az utóbbi idők világpolitikai tendenciái bizonyítanak.:
- 1. Az Európai Unió – mai formájában – nem európai, hanem egy globalizációs termék .
- 2. Az Egyesült Államok geopolitikai stratégiájának egy része, hogy saját mintájára Egyesült Európai Államok jöjjön létre, de ez csak a nemzetállamok megszüntetésével lehetséges. 
- 3. A fenti elképzelésnek megfelelően a ma még létező Európai Unió legerősebb államát, Németországot igyekszik – mind politikailag, mind gazdaságilag – „kézben tartani”. Ezért lehetséges, hogy a hivatalos német politika, amerikai nyomásra, a menekültek befogadását támogatta.
Bár a tisztán látó német politikai körök erősödnek, a belpolitikai harc kimenetele még kétséges, mert a háttérből a korlátlan mennyiségű tőke támogatja az USA szuperhatalmi törekvését (lásd Clinton klán, Soros és társai), és ezek az erők mozgatják egész Európában is a szálakat.
A titokban előkészített, de ma már nyilvánosan vitatott Transzatlanti Kereskedelmi Paktum (TTIP) a nemzetközi cégek már eddig is tapasztalt „túlerejét” intézményesítené a nemzeti kormányok ellenére. Ezt a szerződést aláírni tehát „normális” európai gondolkodással nem szabad. Azt viszont tudni kell, hogy Németország gazdasága előnyt élvezne a paktum megkötése révén. (Ez az ellentmondásos helyzet is indokolja a számunkra logikátlan német politikát).
A fenti pontok ismeretében kijelenthetjük, hogy az Európára erőltetett migráció nem véletlen, hanem egy számunkra életveszélyes nagy terv része. A brüsszeli vezetők a migrációs kérdésben nem az Unió oldalán, hanem a tengerentúli érdekcsoportok oldalán állnak. Az idegenek beözönlése nem segíti, hanem ellenkezőleg: gyengíti és hosszú távon megöli a nyugati, keresztény civilizációt. Akik ezt nem ismerik fel, és nem védelmezik, ami rájuk van bízva, azokat gyorsan el kell kergetni Európa vezető posztjairól.
A magyarok népszavazása feltehetően nem fogja a brüsszeli „vezérkar” véleményét megváltoztatni, sőt lehetséges, hogy még hevesebb támadásra számíthatunk. Az viszont lehetséges, hogy egy egyértelmű kiállás az igazunk mellett ismét a magyarokra irányítja a szomszédos nemzetek figyelmét, mint akkor, 1956-ban. Mert akkor is, most is a szabadságunk volt, és maradt a tét.
Nem áll szándékomban senkit bántani, és a migrációs kérdést belpolitikai síkon kezelni, de nem tudok olyan igazán magyar lelkületű, és európiasan gondolkodó magyar állampolgárt elképzelni, aki csak azért, mert baloldali, Európa eltiprása mellett szavazna. Ha mégis akadna ilyen, az nem szociális vagy liberális, hanem zavart gondolkodású.
Hollai Hehs Ottó 
 (A szerző Németországban élő publicista)